Tonk Márton (Mv., 1973. márc. 15.) – filozófiai szakíró, szerkesztő, ~ Sándor fia. Középiskoláit szülővárosában, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban végezte (1991), a BBTE-n, filozófia szakon szerzett egyetemi diplomát (1996), ugyanott nyerte el a filozófiai tudományok doktora címet *Tavaszy Sándorról írott dolgozatával (2001). 1993–94-ben a baseli egyetem, 1997–98-ban és 2001-ben, valamint 2003–2007 között több ízben is Budapesten az MTA keretében, 1999–2000-ben Szegeden dolgozott kutatói ösztöndíjjal.
1996–98 között gyakornok, majd tanársegéd, 2002–2006 között adjunktus volt a BBTE Filozófiatörténet és Logika Tanszékén, közben 2000-től a Partiumi Keresztyén Egyetemen is. 2006-tól a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Filozófia Tanszékének docense, 2006-tól a Természettudományi és Művészeti Fakultás dékánja; az MTA határon túli köztestületi tagja.
Tudományterülete a filozófia- és eszmetörténet, ezen belül elsősorban a magyar filozófiai gondolkodás története, az újkori filozófia, a politikai gondolkodás története. E területeken több kutatási *program (Kommunikáció és politikai sikeresség az RMDSZ politikai szerepvállalásában; Az erdélyi magyar politikai gondolkodás történetének bevezetése a Sapientia EMTE kurzuskínálatába; A nemzeti kisebbségek a magyar liberalizmus politikai gondolkodásában; A nemzeti és etnikai kisebbségek fogalma és státusa Európában; Politikai filozófia és társadalomelmélet az erdélyi magyar gondolkodásban; Filozófia, társadalom, identitás a 20. századi magyar filozófiában; A 19–20. századi erdélyi magyar filozófia története; Recepció és kreativitás. Nyitott magyar kultúra; A magyar nyelvű *filozófiai irodalom forrásai; Kierkegaard- és Heidegger-recepció a magyar filozófiában; Kant és a kantianizmus recepciója az erdélyi magyar gondolkodásban) vezetője.
Első tanulmánya 1994-ben, a Kellékben jelent meg, amelynek az évtől 2004-ig főszerkesztője volt. 1995 óta a szegedi egyetem és a kolozsvári Pro Philosophia Alapítvány közös magyar filozófiatörténeti munkacsoportjának szakmai irányítója. Kiadásában jelenik meg 2000-től A magyar nyelvű *filozófiai irodalom forrásai c. sorozat, amelynek több kötetét maga gondozta. 2000-től rendszeresen részt vesz hazai és nemzetközi konferenciákon (Budapest, Miskolc, Debrecen, Veszprém, Hága), amelyek előadásai több konferenciakötetben jelentek meg.
Tanulmányait, szakcikkeit a Debreceni Szemle, Erdélyi Múzeum, Kellék, Keresztény Magvető, *Korunk, Magyar Kisebbség, Művelődés, Partiumi Egyetemi Szemle, StUBB, publicisztikai írásait a *Korunk és a Krónika c. lapok közölték.
Gyűjteményes kötetekben közölt nagyobb tanulmányai: Az erdélyi magyar filozófia a XX. század utolsó évtizedében (társszerzők Demeter M. Attila és Veress Károly, in: Tizenkét év. Kv. 2002); Filozófia és világnézet *Tavaszy Sándor gondolkodásában (in: Alkalmazott filozófia – a filozófia alkalmazása. Kv. 2002); A kantianizmus magyar recepciójának történetéből (in: Közelítések a magyar filozófia történetéhez. Bp. 2004).
Önálló kötetei: Idealizmus és egzisztenciafilozófia *Tavaszy Sándor gondolkodásában (Kv.–Szeged 2002; 2. kiad. Hága 2005); Filozófia – nemzeti filozófia – identitás (Kv. 2002); A kantianizmus magyar recepciójának történetéből (Bp. 2004); Bevezetés a középkori filozófia történetébe (Nv. 2004; ua. 2. jav. kiad. Kv. 2005); A nemzeti filozófia és annek „erdélyi feladatai” (Kv. 2008); A nemzeti/etnikai kisebbségek kérdésének megközelítése az EU-ban (társszerzőkkel, Veszprém 2008); Kisebbségvédelem és „kisebbségi jogrend” az Európai Unióban (Tv. 2008); Az európai szintű kisebbségvédelem normarendszere: elvszerű kisebbségvédelem vagy biztonságpolitika? (Kv. 2009).
Fordításában közölte a Kellék Alexander Baumgarten, Vasile Muscă, Aurel Codoban filozófiai írásait, társfordítója volt a líceumok és tanítóképzők számára kiadott Filozófia tankönyvnek (Buk. 1994).
Forráskiadásai (bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel): *Tavaszy Sándor: Válogatott filozófiai írások (Laczkó Sándorral, Kv.–Szeged 1999) és Bartók György: Válogatott filozófiai írások (Laczkó Sándorral, uo. 2001).
Szerkesztésében megjelent kötetek: Somló Bódog: Értékfilozófiai írások (Kv.–Szeged 1999); Böhm Károly és a kolozsvári iskola (Kv. 2002); Halasy-Nagy József: Az erkölcsi élet (Kv.–Szeged 2002); Mester Béla: Magyar philosophia (uo. 2007); Molnár Gusztáv: Alternatívák könyve. I–II. (Kv. 2007); Egyed Péter: Bretter György filozófiája (uo. 2007).
Zalatnai István: Tavaszy Sándor válogatott filozófiai tanulmányai. Kellék 2000/14. – Bóné Ferenc: A magyar nyelvű *filozófiai irodalom kutatói. *Szabadság 2002/266. – Demeter M. Attila: Idealizmus és egzisztenciafilozófia… Kellék 2003/23. – Dinnyés Béla: Közelítések a magyar filozófia történetéhez. Magyar Tudomány 2004/12. – Alexander Baumgarten: Investigaţii de filosofie medievală. Tribuna 2005/66. – Hajós József: Approaches to the History of Hungarian Philosophy. Philobiblon X–XI. 2006. 546–560.
(D. Gy.)