Toró Tibor (Énlaka, 1931. júl. 16.) – fizikai szakíró, ~ T. Tibor (1957) apja. Középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte (1950). Egyetemi diplomát a temesvári Tudományegyetem Matematika–Fizika Karán szerzett (1953). Ez évtől az egyetem Matematika–Fizika, majd Fizika Karán tanársegéd, adjunktus, majd docens, az elméleti fizika tanszékvezető professzora. Itt tartott kurzusokat a 20. századi fizika nagy elméleteiről: a relativitáselméletről, kvantumfizikáról, szubatomikus fizikáról (atommag- és részecskefizika), valamint fizikatörténetről, különös tekintettel a 20. századi fizika történetére a Nobel-díjak tükrében. Itthon először, több témakörben tartott speciális előadásokat olyan, ma születőben lévő interdiszciplináris tudományágakról, mint a szubnukleáris asztrofizika és kozmológia vagy az antianyag fizikája és a földön kívüli értelem keresése (SETI) problematikájának összekapcsolása. Ez utóbbi témát a világon is az elsők között tette egyetemi előadások tárgyává. 1992-től 2007-ig vendégtanár a szegedi Tudományegyetem elméleti fizikai tanszékén. Az itt végzett munkásságának elismeréseképpen az egyetem szenátusa 2007-ben címzetes egyetemi tanári címmel tüntette ki. Több egyetem, főiskola és kutatóintézet (a debreceni Tudományegyetem, az ATOMKI, a Debreceni Akadémiai Bizottság, a miskolci, soproni, győri egyetemek és főiskolák) rendszeres vendégelőadója.
1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső taggá választotta. Székfoglaló előadásának címe: Bolyai János és az alapvető fizikai kölcsönhatások geometrizálása (szerkesztett formában Szeged 1996).
Tudományos munkásságának fő területe az elemi részek fizikája és az alapvető kölcsönhatások *egységes elmélete, valamint ezek asztrofizikai és kozmológiai aspektusai. Ezeken belül szűkebb szakterülete a nem-abeli (Yang–Mills típusú) mérték (gauge) terek nem-lokális általánosítása, spinor erőterek és a gravitáció nem-lokális kölcsönhatásának tárgyalása és a spinor erőterek elmélete különböző nemeuklideszi posztriemanni (Weyl, Riemann–Cartan, Murgescu, Finsler) terekben, valamint ezek kapcsolata a gravitáció gauge-elméletével (Utiyama, Kibble), a fundamentális kölcsönhatások geometrizálásával és a neutrino asztrofizikai és kozmológiai vonatkozásaival. Ezeknek az eredményeinek egy részét a 60-as évek végén, a Francia Tudományos Akadémia Közleményeiben (Comptes Rendus des Académie de Sciences, Paris) a neves Nobel-díjas fizikus, Louis de Broglie mutatta be.
Több mint 150 tudományos munkája jelent meg (magyar, román, angol, francia, német és szerb, ill. horvát nyelven) hazai és külföldi szakfolyóiratokban; itthon főleg a Román Akadémia szakfolyóirataiban (Revue Roumaine de Physique, Studii şi Cercetări de Fizică, Revue Roumaine de Mathematiques Pures et Appliquées, Studii şi Cercetări de Matematică, Studii şi Cercetări de Geofizică, Progrese în Stiinţă, Anuarul Observatorului Astronomic al Acad. RSR), valamint a iaşi-i és temesvári egyetemek szakfolyóirataiban (Analele Stiinţifice ale Universităţii Iaşi – Fizică, Analele Universităţii Timişoara, Seria Matematică-Fizică şi Seria Fizică-Chimie) és más szakfolyóiratokban (Revistă de Fizică şi Chimie, Revista Invăţământului Superior, Forum és mások). Külföldön főleg a Comptes Rendus des Academie de Sciences (Paris), Il Nuovo Cimento (Bologna), Acta Physica Hungarica és Fizikai *Szemle (Bp.), Physics World (London) és több gyűjteményes kötet közölte tanulmányait.
Tagja több országos és nemzetközi tudományos *fórumnak és társaságnak: az Európai Fizikai Társaságnak, a Nemzetközi Általános Relativitáselméleti és Gravitációs Társaságnak. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1991-ben tiszteletbeli tagjává választotta. Úgyszintén 1991-től tagja a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 51-es szakbizottságának, mely a földön kívüli élet és civilizációk problematikájával foglalkozik. A szakcikkeken kívül válogatta, szerkesztette és átfogó, részletes tanulmánnyal látta el a Kozmikus társkeresés c. tanulmánygyűjteményt (Buk. 1983), Bay Zoltánnak A holdvisszhangtól az új méterig c. tanulmánykötetét (uo. 1986), valamint egy román nyelvű antológiát.
A Román Akadémia Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Országos Bizottságának tagja, temesvári fiókjának alelnöke, e bizottság rendezvényeinek állandó előadója, sok esetben kezdeményezője. Előadásainak szövege általában a Bizottság folyóiratában a Noesisben (világnyelveken) vagy románul a Revista de Filozofie, Revista Învăţământului Superior (Forum), a temesvári Orizont, valamint a Stiinţă şi Tehnică, România Literară folyóiratokban jelent meg. Magyar nyelven *A Hét, a *Korunk, a *Korunk Évkönyvek, az *Utunk, valamint a magyarországi Természet Világa, Élet és Tudomány és a Magyar Tudomány közölte ilyen jellegű tanulmányait.
Kiemelten foglalkozik Bolyai János különleges jelentőségével az erdélyi és egyetemes tudománytörténetben. Úttörő szerepe volt a temesvári Bolyai-kultusz újraindításában, valamint a temesvári Bolyai-emlékmű megvalósításában (1993). Szintén az ő kezdeményezésének eredménye *Vetró Artúr Bolyai Jánosról készült mellszobrának felavatása a temesvári Tudományegyetemen (1998).
Kezdeményezője és 1991-től makacs és kitartó szorgalmazója volt az MTA Nemzetközi Bolyai Matematikai Díj újrakiadásának, melyet hosszú évekig tartó szünetelés után 2000-ben és 2005-ben újra odaítéltek.
Jelentős a hozzájárulása ahhoz, hogy Bolyai János tudományos munkásságáról jóval árnyaltabb és teljesebb kép alakult ki, főleg ami a modern fizikát illeti. Több tanulmányban sikerült kimutatnia, hogy Bolyai egy kéziratban maradt tézisében, kvalitatív formában jóval Einstein előtt szintén megfogalmazta már a fizika geometrizálásának gondolatát, őt tehát az einsteini geometriai dinamika előfutárának tekinthetjük. Ugyanakkor tanulmányaiban nyomon követi, hogy ez a gondolat hogyan fejlődik tovább napjainkban.
A Bolyai bicentenárium évében (2002-ben) számos előadást tartott és tanulmányt közölt itthon és külföldön (például a stockholmi és a helsinki egyetemen) Bolyai János sokoldalú munkásságáról. Ezekben az előadásokban, valamint az MTA-n megtartott Nemzetközi Bolyai Konferencián azt is kimutatta, hogy Bolyai János lényegében megfogalmazta a modern fizikai elméletekben használt korrespondencia-elvet, valamint azt, hogy az általa bevezetett Bolyai-paraméter segítségével és más univerzális konstansokkal hogyan lehet klasszifikálni a fizika nagy elméleteit.
A híres temesvári levél 180. évfordulójára (2003) kötetet jelentetett meg, ahol nyomon követi ennek a levélnek a sorsát és Babits Mihály 1911-es Bolyai-szonettjének genezis-történetét.
Fontos szerepe volt az erdélyi és Kárpát-medencei tanárok továbbképzésére alakult Bolyai Nyári Akadémia munkájában, melynek tiszteletbeli elnöke, a Fizikusok *Fórumának vezetője és egyik állandó előadója.
2000-től felkért tagja a Sapientia Alapítvány kuratóriumának. Ugyancsak tagja a Magyarországon működő Sapientia Hungariae alapítványnak.
Fontosabb munkái: On a Four-Component Spinorial Ecuation for Neutrino in the Presence of Gravitation in the Case of Nonlocal Spin Connection (Il Nuovo Cim. Bologna 1964); Sur une extension non-local du formalism de Utiyama (Párizs 1966); Sur le Champ de Yang-Mills (Párizs 1966); Über die Nichtlocale Wechselwirkung zwischen den Spinorfelden und dem gravitationsfeld (Rev Roumaine de Mathematique 1967); Asupra unor aspecte cosmologice ale fizicii neutrinului (Rev. Filoz. Buc. 1967); Starea actuală şi perspectivele astronomiei neutrinice experimentale (Analele Univ. Tim. 1967); Asupra rolului particulei elementare neutrino în geofizică (Studii şi Cercetări de Geofizică 1968); Unele probleme actuale ale astronomiei neutrinice (An. Obs. Astr. Buc. 1969); Neutrinul şi rolul lui în fizică, astronomie şi cosmologie (Buk. 1969); Sur la transformation de jauge de Utiyama (Párizs 1970); Nem-euklideszi geometriák a modern fizikában és a relativisztikus kozmológiában (in: *Korunk Évkönyv 1973. Kv. 1973); Transastronomija-najnovina grana astronomije (Vasiona, Rev. Astr. Beograd 1973); Fizică modernă şi filozofie (Tv. 1973); A semmiből egy új világot teremtettem (társszerzők *Neumann Mária és Salló Ervin, Tv. 1974); János Bolyai a precursor of the general relativity and of the geometrisation idea in Physics (Analele Universităţii Timişoara 1976); A neutrinó (Bp. 1976); On the Neutrino Spinor Field in Weyl-Cartan Spaces (in: Proc. of Nat. Coll. on Geometry and Topology, Tv. 1978); Einstein, Hilbert, Bolyai és a nemzetközi Bolyai-díj (*A Hét 1980/7); On the necessity of the Murgescu Spaces from the Non-abelian Gauge Theories of Gravitation (Analele Universităţii Timişoara 1981); Kvantumfizika, művészet, filozófia (Buk. 1982); Kozmikus társkeresés (összefoglaló tanulmány az antológiához, Buk. 1983 = Századunk); Problematica CETI-SETI şi simetria de materie-antimaterie (in: Filosofia fizicii. Buk. 1984); Există alte fiinţe în cosmos? (összefoglaló tanulmány az antológiához, Buk. 1986); Einstein anticipated (társszerző P. Csonka. In: Physics World. London 1994); Bolyai János és az alapvető fizikai erők geometrizálása (Szeged 1996); Bolyai János temesvári „új, más világa” emlékére (Csíkszereda 2003); A fizika geometrizálása: Bolyai János és Albert Einstein befejezetlen szimfóniája (in: Bolyai emlékkötet. Bp. 2004).
Marosi Barna: Egy Einstein-portré tömegvonzása. In: Megbolygatott világ. Buk. 1974. – Dusan Popov: Kad fizika nije samo egzakta nauka. Banatsko Novine, broj 3241, 1974. – Mikó Ervin: Fizikáról, csillagokról, az emberről. *Utunk 1975/36–37. – Cseke Péter: Énlaka világától a világegyetem otthonáig. *Falvak Dolgozó Népe 1975. szept. 24. – Kovács Erzsébet: A magfúziótól a fizikus társadalmi felelősségéig. Beszélgetés Toró Tibor atomfizikussal. *Előre 1975. szept. 19. – Sain Márton: A neutrinó. Magyar Nemzet 1977. ápr. 8. – Fábián Ernő: A korszerűség jegyében. Megyei Tükör 1982. febr. 12. – Tóth Béla: Kvantumfizika, művészet, filozófia. Magyar Nemzet 1983. okt. 2. – Szávai Géza: Alkotók műhelyében. Könyvbarát 1983/1. – Vekerdi László: Toró Tibor: Kvantumfizika, művészet, filozófia. Tiszatáj 1983/8; uő: A fizika aranykora. *Forrás 2006/9. – Görömbei András: Négy rendhagyó romániai magyar könyv. Könyvvilág 1983/11. – Ágoston Hugó: Mit keres a fizikus a filozófiában. *A Hét 1983. szept. 30.; uő: A századvég szellemiségében fontos helye van a természettudományoknak. Krónika 2000. febr. 5.; uő: Tudós a kultúrában. Új *Magyar Szó 2006. júl. 19. – Bodó Barna: Az *egység igézetében. *Szabad Szó 1983. márc. 23. – Ujj János: Átpillantását vágyjuk az egésznek. Vörös Lobogó 1983. máj. 29. – Pető Gábor Pál: Kozmikus társkeresés. Népszabadság 1984. febr. 14. – Huszár Sándor: Fizikus oldalnézetből. *Előre 1984. júl. 15.; uő: Legnagyobb élményem a hivatásához hű pedagógus. *Előre 1987. aug. 2. – Ion Dancea: O ştiinţă fascinantă: astrofizica. Orizont 1984/6. – *Nagy Miklós Kund: Kicsinyben rejlik a nagy. Vörös Zászló 1986. ápr. 13.; uő: Hogy ne kéne nyelvünk féltünkben lenyelnünk. In: Míg a magnó összekapcsolt. Csíkszereda 2006. – T. Páll Árpád: A tudományos kíváncsiság hatóereje. *A Hét 1988. nov. 17. – Beke György: A reáliák érzelmes embere. *Utunk 1988/14. – Pataki Zoltán: Utánam Teller Ede beszélt. *Temesvári Új Szó 1991. nov. 21.; uő: Egy temesvári magyar akadémikus. Erdélyi *Napló 1993. aug. 5. – Aniszi Kálmán: Apáczaitól a Bolyai Díjig. Élet és Tudomány 1993/39. – Domokos Andrea: Aki átpillantását vágyja az egésznek. Világszövetség 1993/17–18. – Gazda Árpád: Mindig úgy tanítottam, mintha igét hirdetnék. Székelyföld 1997/12.– Staar Gyula: A székelyek fizikusa. In: Fizikusok az aranykorból. Bp. 2006.
(M. E.)