Zord Idő – a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond *Irodalmi Társaság harmadik közlönyeként megjelent félhavi *szemle (előzményei az Erdélyi Figyelő: 1879–80; Figyelő: 1884; Marosvásárhelyi Füzetek: 1896–97). Első száma 1919. szept. 1-jén jelent meg, *Osvát Kálmán szerkesztésében, akitől 1920-ban egy Berde Máriából, Dékáni Kálmánból és Molter Károlyból álló szerkesztőbizottság vette át és vitte tovább a lapot egészen megszűnéséig, az 1921. szept. 1-jei számig.
Az akkor már több mint négy évtizede működő KZST hagyományaira támaszkodva egyike volt azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek az önállóságra kényszerült erdélyi szellemi erők összefogására vállalkoztak. Füzeteiben nyilvánosságot teremtett akkor már ismertebb nevű vagy pályájuk elején álló költőknek, prózaíróknak, tudósoknak (Áprily Lajos, Balogh Endre, Bárd Oszkár, Berde Mária, Makkai Sándor, Molter Károly, *Nyírő József, Reményik Sándor, *Sipos Domokos, Tabéry Géza, Tompa László), a helyi irodalmi erőknek (Antalffy Endre, Büchler Pál, Dékáni Kálmán, *Gulyás Károly, *Kabdebó Erna, Nagy Emma, Székely József, Szini Gyula, Trózner Lajos).
A világirodalmat részben klasszikusok vagy akkor már klasszikusnak számítók (Goethe, Hebbel, Gottfried Keller, Flaubert, Zola), részben kortársak (Verhaeren, Anatole France, Bergson, Stefan George, Hugo von Hofmannsthal, Oscar Wilde, Gerhart Hauptmann) képviselték (fordítóik Antalffy Endre, Áprily Lajos, Bakóczi Károly, Berde Mária, Büchler Pál, Tompa László); az Ezeregyéjszaka meséiből és török népballadákból Antalffy Endre, Tagore írásaiból Kovács Ferenc tolmácsolt.
Cikk- és tanulmányanyagában egyrészt gondot fordít Marosvásárhely szellemi hagyományainak ébrentartására (Kemény Zsigmondról Csergő Tamás, Mentovich Ferencről, Petelei Istvánról és Tolnai Lajosról *Gulyás Károly közöl tanulmányt, Pálffy Gyula Peteleiről visszaemlékezést); kritikarovatának legszorgalmasabb munkatársai Antalffy Endre, Berde Mária, Molter Károly, *Osvát Kálmán és Székely József. De foglalkozik a folyóirat saját kora időszerű hazai és egyetemes irodalmi problémáival: a modern transzilvanizmussal (Csérer Lajos), a nacionalizmus és internacionalizmus, a nacionalizmus és patriotizmus (Halász József) viszonyával; Bergson-tanulmányokat Kallós Ernő közöl; *Osvát Kálmán Erdélyi levelek c. sorozatában a *romániai magyarság politikai és társadalmi kérdéseit is tollhegyre tűzi.
Képzőművészeti írásainak sorában a negyedszázados nagybányai művésztelepről Dóczyné Berde Amál, Gyárfás Jenőről, Jeddy Sándorról, Szinyei Merse Pálról, Vida Árpádról, Max Klingerről *Gulyás Károly ír; a város zenei eseményeiről Dékániné Máthé Mariska, *Kabdebó Erna és Székely József közöl ismertető vagy kritikai cikket.
Az erdélyi magyar irodalom ösztönzésére több pályázatot is kiírtak: az első vers- és novellapályázatot az 1920/15. számban (ennek nyertesei Tompa László, ill. *Nyírő József voltak), a másodikat, egy nagynovella-pályázatot az 1921/1. számban (ezen *Sipos Domokos és Sivó Ági Vera novelláit díjazták).
A folyóirat 1920-ban három gazdag műsorú irodalmi estet is szervezett, Marosvásárhelyen (nov. 7. és dec. 12.), majd Szászrégenben (1921. máj. 19.), ezeken Antalffy Endre, Berde Mária, Molter Károly, Nagy Emma, *Osvát Kálmán, *Szini Lajos léptek fel. Közben még 1920 decemberében sor került egy nagyszabású körútra is (Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Brassó, Szováta).
A *Kemény Zsigmond Társaság múltjára és korábbi lapkezdeményezéseire visszatekintve az igazságnak megfelelő az a megállapítás, miszerint „…első évtizedeinek szellemi orientációja – még legjobb teljesítményeiben is – magán viselte egy bizonyosfajta akadémizmus bélyegét, átlagában pedig valóban nem emelkedett túl a vidéki értelmiség műkedvelő irodalom- és tudományművelésének szintjén, így az 1919–21 között megjelenő Zord Idő tanúsága szerint Marosvásárhely újrainduló szellemi életéről elmondhatjuk, hogy az benne volt a 20. század szellemi vérkeringésében…” (A marosvásárhelyi *Kemény Zsigmond Társaság levelesládája. 31).
A marosvásárhelyi *Kemény Zsigmond Társaság levelesládája. Levelek, iratok, adatok. 1876–1948. Sajtó alá rendezte Marosi Ildikó. A bevezető tanulmányt írta Dávid Gyula. Buk. 1973. – Zord Idő antológia. 1919–1921. Sajtó alá rendezte Kuti Márta. Mv. 1998.
(D. Gy.)