Banner Zoltán (Szatmár, 1932. júl. 12.) – művészeti író, szerkesztő, előadóművész. Középiskoláit szülővárosában, történelem szakos tanulmányait a Bolyai Tudományegyetemen végezte. 1958 óta az Utunk művészeti szerkesztője. Az Igaz Szóban arcképsorozata jelent meg Mohy Sándor, Ziffer Sándor, Nagy Albert, Florica Cordescu, Miklóssy Gábor, Alexandru Ciucurencu, Romul Ladea, Csorvássy István, Mikola András művészetéről (1962–65). Egyes művészettörténeti tanulmányait a Korunk, a pécsi Jelenkor és a budapesti Művészet közölte. Előbb a bukaresti Meridiane, majd a Kriterion kiadásában megjelent kismonográfiái: Aurel Popp (Raoul Şorbannal, románul és németül, 1968); Albert Nagy (románul, francia összefoglalással, 1968); Mattis Teutsch (románul 1970, magyarul és németül 1972); Andrei Mikola (előszó egy reprodukciógyűjteményhez, Nagybánya 1968); Szervátiusz Jenő (1976); Bordi András (1978).
Versmondóként a magyar és román irodalom mai nagy alkotóinak életművéből válogat. 1963-ban Bartalis János, 1964-ben Nicolae Labiş (Kányádi Sándor fordításában), 1965-ben Horváth Imre (hanglemez: Ha egyszer hangod támad, 1979), 1966-ban Lucian Blaga és Dsida Jenő költészetét mutatta be, 1970-ben Szarvasének címmel Bartók-emlékműsort adott elő, többek közt Juhász Ferenc, Szilágyi Domokos verseivel. A Petőfi-évforduló alkalmával 1973-ban országszerte szerepelt s a 100. előadást is elérte Petőfi a hídon c. műsorával (hanglemezen is megjelent). Ugyancsak népszerű előadóestje volt 1975-ben a Lakoma. 1980-ban bemutatott műsora a Tűzkör.
Csillagfaragók c. esszé- és dokumentumkönyve (1972) az újjászülető erdélyi népi és naiv művészetről szól. Gondozásában jelent meg a Dacia Könyvkiadó erdélyi képzőművész-dokumentumokat közreadó sorozatának öt kötete: Mikola András Színek és fények c. emlékirata (Kv. 1972), Szolnay Sándor A világ legvégén (Kv. 1973) és Nagy Albert Rózsikaédes! (Kv. 1974) c. levél- és írásgyűjteménye, Popp Aurél Ez is élet volt c. emlékirata (Kv. 1977), majd Válaszok ismeretlen kérdezőnek c. alatt Márkos András cikkeinek gyűjteménye (Kv. 1980). Mint szavalóművész az ausztráliai magyarok meghívására 1977 májusában kéthónapos előadó körúton volt, úti benyomásairól szóló beszámolója előbb az Utunkban folytatásokban, majd Kié vagy Ausztrália? c. alatt könyv alakban is (1979) megjelent.
Egy időben a Beleznay művésznevet használta.
Takács Imre: Csillagfaragók. Kortárs. Bp. 1972/10. Király László: Beszélgetés B. Z.-nal. Utunk 1974/5. Kántor Lajos: A megtalált színház. Kv. 1976. B. Z. úttörése. 126–133; uő: A Szervátiusz-jelenség közelében. Utunk 1977/9. Szőcs István: Művészkedés és népművészet. Utunk 1977/26; uő: B. Z. Bordi Andrásról. Előre 1979. jan. 5. Varga Imre: Felzaklató könyvek. Szocialista Művészetért, Bp. 1979/12. Krilek Sándor: Híradás a Föld túlsó oldaláról. Szatmári Hírlap 1979. okt. 7. Balázs László: Kié vagy, idegen föld? Fáklya, 1980. febr. 3. Lászlóffy Aladár: És így lett a miénk is Ausztrália. Utunk 1980/24.
ASZT: Salamon Ernő verseiből szaval. LM 1146. Petőfi a hídon. LM 1160, 1201. Alkotóműhely. LM 1589.