Császár Károly (Kolozsvár, 1887. jan. 28. – 1968. aug. 4., Budapest) – irodalomtörténész, esztéta, szerkesztő. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Kolozsvárt végezte, ahol tanári oklevelet és bölcsészeti doktorátust szerzett. Hosszabb ideig tanulmányúton volt Németországban, a lipcsei és a jénai egyetem előadásait hallgatta.
1912-től szülővárosában középiskolai tanár, majd a ref. leánygimnázium igazgatója. 1930-tól 1934-ig főszerkesztője, majd 1938-ig szerkesztője a Pásztortűz c. folyóiratnak. Az 50-es években az Állami Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségében korrektor. Cikkei, tanulmányai az Erdélyi Irodalmi Szemle, Erdélyi Helikon hasábjain s az EME 1938. évi vándorgyűlési emlékkönyvében jelentek meg. Az EIT, az EME és a KZST tagja, a konzervatív irodalmi irányzat egyik szervezője és irányítója.
Munkái: Medgyesi Pál élete és működése (Bp. 1911); A jelenkori nyelvújítás (Kv. 1928); Irodalmi értékelés és erdélyiség (Kv. 1937). Lefordította Julius E. Lips A dolgok eredete c. művét (1958).
Kovács László: Cs. K. Pásztortűz 1937/23-24.
Császár Károly (Kolozsvár, 1887. jan. 28. – 1968. aug. 4., Budapest) – irodalomtörténész, esztéta, szerkesztő. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Kolozsvárt végezte, ahol tanári oklevelet és bölcsészeti doktorátust szerzett. Hosszabb ideig tanulmányúton volt Németországban, a lipcsei és a jénai egyetem előadásait hallgatta.
1912-től szülővárosában középiskolai tanár, majd a ref. leánygimnázium igazgatója. 1930-tól 1934-ig főszerkesztője, majd 1938-ig szerkesztője a Pásztortűz c. folyóiratnak. Az ’50-es években az Állami Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségében korrektor. Cikkei, tanulmányai az Erdélyi Irodalmi Szemle, Erdélyi Helikon hasábjain s az EME 1938. évi vándorgyűlési emlékkönyvében jelentek meg. Az EIT, az EME és a KZST tagja, a konzervatív irodalmi irányzat egyik szervezője és irányítója.
Tagság: EIT, EME, KZST
Munkái
Kötetei
Medgyesi Pál élete és működése (Bp., 1911); A jelenkori nyelvújítás (Kv., 1928); Irodalmi értékelés és erdélyiség (Kv., 1937)
Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban
Irodalomtanítási válság okai. Az irodalomtanítási válság egyik oka a változó és túlterhelt tantervben keresendő. A másik a könyvhiány és a kevés óraszámú anyanyelvi oktatás. (Hozzászólás Jancsó Elemér cikkéhez), Erdélyi Fiatalok, 1930/1. (április) 53–55.; Üzenem (az erdélyi könyvolvasónak), Pásztortűz, 1932/18. 292.; Borbély István munkássága 1886 és 1932 között, Erdélyi Helikon, 1932/5. 285-286.; Vita a transzilvanizmus körül, Pásztortűz, 1938/1. 48-49.; Dsida Jenő 1907–1938. Dsida Jenő halálára, Pásztortűz, 1938/6-7. 321-322.; Erdélyi cinterem. Az erdélyi szellemi élet nagy halottai, 1920–1939, Pásztortűz, 1939/25.; Az erdélyi magyar tudományosság problémája, Erdélyi Helikon, 1930/5. 380–384.;
Fordítás
Hans Carossa: A bitorló, Pásztortűz, 1938/8. 437–439.; Walter Oszkár Cisek: Kánikula, Pásztortűz, 1939/7-8. 352–364.; Ernest Claes: A vízi betegség, Pásztortűz, 1938/10. 539–544.; Aldous Huxley: Az arckép, Pásztortűz, 1938/9. 476–483.; Manuel Komroff: A szeszélyes fortuna, Pásztortűz, 1938/2. 111–115.; Sigismund von Radecki: A javíthatatlan, Pásztortűz, 1938/4. 226–230.; Emil Strauss: A hazai temető, Pásztortűz, 1940/8-9. 358–390.; Ernst Weichert: Az egyszerű halál, Pásztortűz, 1939/3. 163–166.; Ernst Zahn: Victorina, Pásztortűz, 1940/2. 91–95.; Julius E. Lips: A dolgok eredete, 1958.;
Irodalom
Kovács László: Cs. K. Pásztortűz 1937/23-24. – Pál-Antal Sándor: EME-vándorgyűlés Székelyudvarhelyen, Örökségünk: történelem – népélet – néphagyomány, 2009/3.