Császár Károly (Kolozsvár, 1887. jan. 28. – 1968. aug. 4., Budapest) – irodalomtörténész, esztéta, szerkesztő. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Kolozsvárt végezte, ahol tanári oklevelet és bölcsészeti doktorátust szerzett. Hosszabb ideig tanulmányúton volt Németországban, a lipcsei és a jénai egyetem előadásait hallgatta.
1912-től szülővárosában középiskolai tanár, majd a ref. leánygimnázium igazgatója. 1930-tól 1934-ig főszerkesztője, majd 1938-ig szerkesztője a Pásztortűz c. folyóiratnak. Az 50-es években az Állami Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségében korrektor. Cikkei, tanulmányai az Erdélyi Irodalmi Szemle, Erdélyi Helikon hasábjain s az EME 1938. évi vándorgyűlési emlékkönyvében jelentek meg. Az EIT, az EME és a KZST tagja, a konzervatív irodalmi irányzat egyik szervezője és irányítója.
Munkái: Medgyesi Pál élete és működése (Bp. 1911); A jelenkori nyelvújítás (Kv. 1928); Irodalmi értékelés és erdélyiség (Kv. 1937). Lefordította Julius E. Lips A dolgok eredete c. művét (1958).
Kovács László: Cs. K. Pásztortűz 1937/23-24.