Halász Gyula, francia művésznevén Brassai (Brassó, 1899. szept. 9. 1984. júl. 8. Párizs) fotóművész, grafikus, publicista. Id. ~ Gyula fia, ~ Kálmán bátyja. A brassói Főreáliskola elvégzése (1917) után a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója; tanulmányait megszakítva, 1919-ben önként beállt a Vörös Hadseregbe s hadifogságba esett. Tanulmányait a 20-as évek elején Berlinben folytatta, majd Párizsban telepedett le. Cikkeit, beszámolóit a Brassói Lapok, Napkelet, *Keleti Újság és *Periszkop közölte. A 30-as évektől világviszonylatban ismert fotóművész.
Már 1933-ban fotóalbumot jelentetett meg az éjszakai Párizsról. Regényt írt, Prévert verseit illusztrálta, grafikát, Picassóval együtt szobrokat állított ki, egy filmje (Ameddig állatok lesznek) díjat nyert a cannes-i fesztiválon, sikert aratott franciául 12 kiadásban, magyarul Beszélgetések Picassóval címen 1968-ban megjelent könyvével. Sokoldalú egyéniség, a graffitinak, a falakra karcolt és írt képeknek, szavaknak, mondatoknak, a párizsi utca folklórjának felfedezője. Munkáit a *Korunk (1962/12; 1968/3; 1972/4) és az *Igaz Szó is (1971/6) reprodukálta.
Művészi pályájának alakulásáról családtagjaihoz írott francia nyelvű levelekben számolt be. 1940 előtti levelezéséből *A Hét közölt válogatást (1977. aug.nov.), majd 1980-ban a Kriterion Könyvkiadó jelentette meg a levelek gyűjteményét Előhívás cím alatt, a szerző jegyzeteivel és utószavával.
Szilágyi Júlia: "Párizs szeme" Brassai. *Korunk 1962/12. Kovács János: Párizsi látogatás Brassainál. *Korunk 1968/3. Méliusz József: Brassaival öttől nyolcig. *Korunk 1972/4. Vörös Előd: Bálint Zoltán levelesládája. H. Gy. hét levele. *Korunk 1981/12.
Már 1933-ban fotóalbumot jelentetett meg az éjszakai Párizsról. Regényt írt, Prévert verseit illusztrálta, grafikákat, illetve Picassóval együtt szobrokat állított ki, egy filmje (Ameddig állatok lesznek) díjat nyert a cannes-i fesztiválon. Magyarul Beszélgetések Picassóval címen, 1968-ban megjelent könyve 12 francia kiadást ért meg.
Sokoldalú egyéniség, a graffitinak, a falakra karcolt és írt képeknek, szavaknak, mondatoknak, a párizsi utca folklórjának felfedezője. „Brassaïba a város (Párizs – szerk.) legváratlanabb helyén ütközött az ember. Arcán folyton ugyanaz a mosoly, szemében ugyanaz a vallató pillantás, ajkán folyton ugyanaz a készség a szóra, hogy az éppen akkor elkapott élményét azon frissiben átadja. Mintha folyton valamiféle őrségen lett volna, szüntelenül szimatolt, kutatott, fürkészte a távolt amögött is, akivel beszélt. Számára minden dolognak, de mindnek volt jelentősége. Soha nem bírált, ítéletet soha nem mondott a dolgokról vagy eseményekről. Egyszerűen csak számot adott arról, amit látott és hallott” – írta róla Henry Miller. Munkáit a Korunk (1962/12; 1968/3; 1972/4) és az Igaz Szó is (1971/6) reprodukálta.
Művészi pályájának alakulásáról családtagjaihoz írott francia nyelvű levelekben számolt be. 1940 előtti levelezéséből A Hét közölt válogatást (1977. aug.–nov.), majd 1980-ban a Kriterion Könyvkiadó jelentette meg a levelek gyűjteményét Előhívás cím alatt, a szerző jegyzeteivel és utószavával.
Díjai: Emerson-plaket (1934); Daguerre-emlékérem Budapestről (1937); Médaille d'Or à la B. de photographie, Velence (1957); American Society of Magazine Photographers díja (1966); Médaille de la ville d'Arles (1974); Chevalier de la Légion d'Honneur (1976); Grand Prix national de la photographie, Párizs (1978)
Kötetei
Le Paris secret des Années 30 – A harmincas évek titkos Párizsa (Párizs, újrakiad. London, New York. 1976)
Les Sculptures de Picasso – Picasso szobrai (Párizs, 1949)
Conversation avec Picasso – Beszélgetések Picassoval (Párizs, 1964.; magyarul: Budapest, 1968)
Graffiti (Stuttgart, 1960; Párizs, 1961)
Egyéni kiállítások
Párizs, Galerie Renou et Colle, (1945)
Párizs, Théâtre Sarah-Bernhardt – Rendez-Vous (1945)
Capri, Théâtre Agnes – En passant (1947)
Párizs, Champs-Elysées – D’Amour et d’eau fraîche (1949)
L’Opéra de Paris – Phedre (1950)
Párizs, Bibliothèque Nationale – Retrospektív kiállítás (1963)
Párizs, Musée Carnavalet – Paris le jour, Paris la nuit (1988-89)
Budapest, Francia Intézet – Distorsions (1997)
Budapest, Francia Intézet (2000-2001)
Budapest, Magyar Fotográfusok Háza (Mai Manó Ház) – „Gyulus” – Brassai fotográfiák és dokumentumok (2007)
Székelyudvarhely, Művelődési Ház – BRASSAÏ fotókiállítás (2010)
Válogatott csoportos kiállítások
Fővárosi Képtár, Budapest – A magyar szociofotó tegnap és ma (1989)
Budapest, Magyar Fotográfiai Múzeum – A Fotómúzeum kincsei (2004)
Budapest, Ernst Múzeum – (M)érték – Világhírű magyar fotográfusok: Brassaï, Capa, Kertész, Moholy-Nagy és Munkácsi (2006-2007)
Pécs, Városi Képtár – (M)érték – Világhírű magyar fotográfusok (2007)
Budapest, Magyar Fotográfusok Háza (Mai Manó Ház) – Ritkán látott képek – Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között (2012)
Irodalom
Szilágyi Júlia: „Párizs szeme” Brassai. Korunk 1962/12. – Kovács János: Párizsi látogatás Brassainál. Korunk 1968/3. – Méliusz József: Brassaival öttől nyolcig. Korunk 1972/4. – Vörös Előd: Bálint Zoltán levelesládája. H. Gy. hét levele. Korunk 1981/12. – Lendvay Éva: A százéves Brassai. Korunk, 1998/9. – Brassai. art.transindex.ro – Albertini Béla: Brassaï. artportal.hu