Albert Ernő (Csíkdánfalva, 1932. jan. 14.) – népköltészeti gyűjtő. Középiskoláit Csíkkarcfalván és Csíkszeredában végezte, majd a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet 1954-ben. Az 1. számú líceum (volt Székely Mikó Kollégium) tanára Sepsiszentgyörgyön. Népköltészeti kutatásait összekapcsolta a kollégiumban hagyományossá vált gyűjtéssel, melyet Vass Tamás indított el a múlt század 60-as éveiben és Konsza Samu tett híressé 1957-ben megjelent kötetével. Tanítványaival mintegy 3000 csíki és háromszéki népballadát, ill. változatot gyűjtött össze, ezekből 425 darabot közöl Háromszéki népballadák c. alatt (a dallamokat magnetofonról lejegyezte Szenik Ilona, bevezeti Faragó József, 1973).
Kovács János: Ezer népballada. A Hét 1971/22. – Czegő Zoltán: Esemény tanúi vagyunk. Megyei Tükör 1973. dec. 9. – Beke György: Újabb székely balladáskönyv. Hargita 1974. febr. 17. – Bori Imre: Dicséretes példa. Magyar Szó, Újvidék, 1974. máj. 10. – Mitruly Miklós: Háromszéki népballadák. NyIrK 1975/2.
Albert Ernő (Csíkdánfalva, 1932. jan. 14. – 2022. január 16., Sepsiszentgyörgy) – népköltészeti gyűjtő. Középiskoláit Csíkkarcfalván és Csíkszeredában végezte, majd a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet 1954-ben. Ezt követően az 1. számú líceum (volt Székely Mikó Kollégium) tanára lett Sepsiszentgyörgyön.
Népköltészeti kutatásait összekapcsolta a kollégiumban hagyományossá vált gyűjtéssel, melyet Vass Tamás indított el a XIX. század ’60-as éveiben és Konsza Samu tett híressé 1957-ben megjelent kötetével. Tanítványaival mintegy 3000 csíki és háromszéki népballadát, ill. változatot gyűjtött össze, ezekből 425 darabot közöl Háromszéki népballadák cím alatt (a dallamokat magnetofonról lejegyezte Szenik Ilona, bevezeti Faragó József, 1973). 1989-ben a bukaresti Kriterionnál jelent meg Édesanyám sok szép szava c. gyűjteménye, amelyben egy ditrói asszony, Ádám Joákimné Kurkó Julianna énekeit, ritka régi balladáit és dalait közölte, mivel a cenzúra nem engedte a teljes gyűjteményt közölni, a rendszerváltás után újra kiadta.
1998-ban megalapította az Albert Kiadót, saját munkáinak kiadására. Az 1995-ben megjelent Rigó és madár. A főd népe: egy gyimesi csángó család élete c. munkájában végre kiadhatta a sokéves terep- és levéltári kutatásainak eredményeit. Foglalkozott még a magyar ajkú cigányközösségek balladáinak és dalainak gyűjtésével, betelepüléstörténetével, kutatásából több kötet is született: Sok szép cigánylány (1998), Szabad madár. Háromszéki cigány népköltészet (2000), Sír az út előttem. Háromszéki cigányoktól gyűjtött népköltészet és levéltári okmányok (2001). Szintén levéltári kutatásai járultak hozzá 2004-ben A halál völgye. A határőrség szervezése 1762–1764-ben c. dokumentumkötetéhez is. Hiánypótlónak bizonyul továbbá a szülőföldjén élő székely népköltészet szakszerű összegyűjtését és feldolgozását jelentő 2004-es A halálra táncoltatott leány. Csíki népballadák c. gyűjteménye. Munkásságát szakterülete és szülőföldje is nagyra értékelte, számos díjjal, kitüntetéssel jutalmazták.
Díjak: Pro Urbe-díj (Sepsiszentgyörgy, 2006), A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2012), Kriza János Néprajzi Társaság Életmű-díj (2017), Háromszék Kultúrájáért Díj (2020)
Munkái
Kötetei
Háromszéki népballadák (a dallamokat magnetofonról lejegyezte Szenik Ilona, bevezeti Faragó József, Buk., 1973); Eljött karácsony: kántálók, betlehemes játékok (Sepsiszentgyörgy, 1994); Rigó és madár: a főd népe – egy gyimesi csángó család élete (elmondotta Albert Mátyás és felesége, Tamás Katalin, ill. Plugor Sándor, Sepsiszentgyörgy, 1995); Rigó és madár: egy gyimesi csángó család élete (elmondotta Albert Mátyás és felesége, Tamás Katalin, ill. Plugor Sándor, Sepsiszentgyörgy, 1997-1999); Sok szép cigányleány (háromszéki cigányoktól gyűjtött népdalok és balladák, a dallamokat lejegyezte és a zenei elemzést írta Szenik Ilona, Sepsiszentgyörgy, 1998); Selyemkert (gyimesi csángó népmesék, elmondta Albert Mátyás , ill. Péter Alpár, Sepsiszentgyörgy, 1999); Eltiport szabadság: jöttek az oroszok, 1849 (Sepsiszentgyörgy, 1999); Szabad madár (háromszéki cigányoktól gyűjtött népköltészet és levéltári okmányok, a dallamokat lejegyezte és a zenei elemzést írta Szenik Ilona, Sepsiszentgyörgy, 2000); A tizenkétfejű sárkány: gyimesi csángó népmesék (elmondta Albert Mátyás, ill. Péter Alpár, Sepsiszentgyörgy, 2000); Sír az út előttem (háromszéki cigányokról gyűjtött népköltészet és levéltári okmányok, a dallamokat lejegy. Szenik Ilona, Sepsiszentgyörgy, 2001); A halálra táncoltatott leány: csíki népballadák (a dallamokat lejegy. és sajtó alá rend. Szenik Ilona, Sepsiszentgyörgy, 2004); A halál völgye: a határőrség szervezése 1762-1764-ben (Sepsiszentgyörgy, 2004)
Szerkesztés, gyűjtés, sajtó alá rendezés
Háromszéki népballadák: Albert Ernő és tanítványai gyűjteménye (bev. és jegyz. Faragó József, a dallamokat lejegy. és sajtó alá rend. Szenik Ilona, Buk., 1973); Irodalmi szöveggyűjtemény a 9. és 10. oszt. számára (Buk., 1983); Édesanyám sok szép szava: Ádám Joákimné Kurkó Julianna énekei (a dallamokat hangszalagról lejegyezte, a dallammutatót összeáll. Demény Piroska, Buk., 1989); Boszorkányos dógok: gyimesi csángó hiedelemmondák, hiedelmek (elmondotta Albert Mátyás és felesége Tamás Katalin, Sepsiszentgyörgy, 1995); Irodalmi szöveggyűjtemény: a legrégibb időktől a reformkorig (Nv., 1997);
Irodalom
Kovács János: Ezer népballada. A Hét 1971/22. – Czegő Zoltán: Esemény tanúi vagyunk. Megyei Tükör 1973. dec. 9. – Beke György: Újabb székely balladáskönyv. Hargita 1974. febr. 17. – Bori Imre: Dicséretes példa. Magyar Szó, Újvidék, 1974. máj. 10. – Mitruly Miklós: Háromszéki népballadák. NyIrK 1975/2. – Dr. Pozsony Ferenc egyetemi professzor: Albert Ernő 90. születésnapjára. Háromszék, 2022. január 7. – Elhunyt Albert Ernő, sepsiszentgyörgyi tanár, népköltészeti gyűjtő. Maszol.ro, 2022. január 17.