Bach Gyula (Zsombolya, 1889. ápr. 4. – 1954. okt. 29., Temesvár) újságíró, író, műfordító. 1913-tól évekig a Temesvári Hírlap kül- és belpolitikai rovatát szerkesztette. Felelős szerkesztője volt a Közép-európai Lloydnak (1925) és az Új Hírlapnak (1935), míg a 30-as években a 6 Órai Újságnál, annak megszűnése után a Magyar Néplapnál dolgozott. Tagja volt az Arany János Társaságnak. A felszabadulás után a Szabad Szó és a Romániai Magyar Szó munkatársa. Számos novellát, folytatásos regényt, pszichoanalitikai és társadalomtudományi esszét, útleírást közölt a bánsági és erdélyi lapokban. Mozi c. filmregénye 1922-ben jelent meg Temesváron.
Bach Gyula (Zsombolya, 1889. április 4. – 1954. október 29., Temesvár) – újságíró, író, műfordító. A Bánság művelődési és sajtóéletének jeles személyisége. Tanulmányait Zsombolyán, Temesváron és Selmecbányán végezte. Ezután Zsombolyán, Budapesten és Dunavecsén dolgozott magánhivatalnokként.
1913-tól Temesváron élt, ahol évekig a Temesvári Hírlap kül- és belpolitikai rovatát szerkesztette, több száz cikke jelent meg a lap hasábjain. Főként politikai kommentárokat, jegyzeteket, városházi és törvényszéki tudósításokat, riportokat, könyvrecenziókat, interjúkat, útleírásokat, valamint helytörténeti tényfeltárásokat és visszaemlékezéseket közölt.
Alkalmanként cikkeket közölt a Temesvarer Zeitungban is. 1925-től felelős szerkesztője volt a Középeurópai Lloyd magyar és német nyelvű közgazdasági hetilapnak, míg a ’30-as években a 6 Órai Újságnál, annak megszűnése után a temesvári Magyar Néplapnál dolgozott 1942-ig, a lap megszűnéséig. Mozi c. filmregénye 1922-ben jelent meg Temesváron.
Tagja volt az Arany János Társaságnak, és így vett részt 1924-ben Érmindszenten Ady Endre szüleinek aranylakodalmán.
A II. világháború idején a temesvári vasútállomás közelében álló családi házát bombatalálat érte, mindene odaveszett. Az orosz harctereken járt önkéntes káplárként, majd fogságba került. Ez idő alatt József főherceg folyamatosan kereste a fronton azt az újságírót, aki „azokat az érdekes riportokat küldi”. Ezután végig járta Olaszországot, megtanult olaszul és több szláv nyelven. Stilóból, Adernóból, Cataniából és az Etna tövéből is küldött cikkeket, majd Svájcon keresztül tért haza Temesvárra négy év megpróbáltatás után.
1945 után a Szabad Szó városházi, megyeházi és rendőrségi riportere volt, és cikkeket közölt a Romániai Magyar Szó munkatársaként is. Számos novellát, folytatásos regényt, pszichoanalitikai és társadalomtudományi esszét, útleírást közölt a bánsági és erdélyi lapokban. Évente tanulmányútra ment Párizsba, Rómába, Zürichbe, Berlinbe és Európa más nagyvárosaiba.
Tagság: Arany János Társaság
Munkái
Kötetei
Mozi: filmregény (Tv., 1922.)
Gyűjteményes kötetekben
Közellátási hivatal. In: Bánsági magyar írók antológiája (szerk. Fenyves László et al. Tv., 1946.)
Stepper Vilmos: Brom-detirium. Temesvári Hírlap, 1927. január 5.; Az élet három kapuja. Temesvári Hírlap, 1927. január 25.; Igazgató úr, ne rontsa a hírnevemet! – nyílt levél Mardan Dionis dohánygyári igazgatóhoz. Temesvári Hírlap, 1927. május 31.; Az én gazdagságom. Temesvári Hírlap, 1927. augusztus 31.; Kis konferansz a nevető Bécsről. Temesvári Hírlap, 1927. szeptember 28.; Budapest, Európa New York-ja. Temesvári Hírlap, 1927. október 16.; Az „ezüst kulcs” alkonya. Temesvári Hírlap, 1928. január 12.; Hanyatló Párizs. Temesvári Hírlap, 1928. június 3.; Mosieur Riotor ötlete. Temesvári Hírlap, 1928. június 20.; A szarajevi merénylep évfordulójára. Temesvári Hírlap, 1928. június 27.; Giolitti halálai. Temesvári Hírlap, 1928. július 19.; Elindul a dalárda. Temesvári Hírlap, 1928. augusztus 12.; A zseni nem születik, hanem lesz. Temesvári Hírlap, 1928. szeptember 28.; Az Etna országa. Temesvári Hírlap 1928. november 15.; Kócsag János igazsága. Temesvári Hírlap, 1928. november 28., 1929. január 20.; Bánsági magyar írók Pogány Mihály-emlékünnepe. Temesvári Hírlap, 1929. január 13.; A magyar népdal kétnapos ünnepe a temesvári színházban. Temesvári Hírlap, 1929. április 3.; Prága, a Gólem városa. Temesvári Hírlap, 1929. október 3.; Három könyv az orosz forradalomról. Temesvári Hírlap, 1930. február 2.; Móricz Zsigmond franciául. Temesvári Hírlap, 1930. június 15.;
Fordítás
Bogdan Antalné: A feminizmus (Tv., 1926.); Zomack János: Az eltűnt kézirat (Tv., 1930.)
Szerkesztés
Temesvári Hírlap (1913-tól); Középeurópai Lloyd (1925-től); 6 Órai Újság; Magyar Hírlap; Szabad Szó; Romániai Magyar Szó;
Irodalom
Magyar Életrajzi Lexikon; Szekernyés János: Temesvár kövei: A „mindenes” riporter. Temesvári Heti Új Szó, 2010/52., 20.; Egy regény szomoru epilógusa. Erdélyi Lapok, 1936/108., 8.; Walter Gyula: Bach Gyula: Mozi. Pásztortűz, 1922/34., 251–252.