Borcsa János (Kézdivásárhely, 1953. júl. 29 – ) – író, szerkesztő, irodalomkritikus, tanár, könyvkiadó. Borcsa Imola apja. Iskolai tanulmányait Kézdiszentléleken kezdte, Kézdivásárhelyen érettségizett, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar–orosz szakán végzett 1976-ban. Ezután egy évig a kézdivásárhelyi Reál-Humán Líceumban tanított; 1977–1990, illetve 1992–2012 között a szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola, 1990-1991 között pedig a Bod Péter Tanítóképző tanára. Ugyanekkor, 1990-91-ben a kolozsvári Dacia Könyvkiadó lektora volt, 1994-ben Soros-ösztöndíjat nyert. 2000-ben szerezte meg az irodalomtudományok doktora címet a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Az 1980-as években meghatározó alakja az erdélyi irodalomkritika szervezésének, a Korunk irodalmi folyóiratban A kritikus kétségei és bizonyosságai (1982/10.) cím alatt fejtette ki érveit.
1998-ban Kézdivásárhelyen megalapítja, és azóta vezeti az Ambrózia Kiadót. Szentkatolnán Bálint Gábor- és Bálint Benedek-emlékkonferenciák és -ünnepségek egyik szervezője (1994, 1996, 2004, 2009).
Tagság: E-MIL, Romániai Írók Szövetsége, Magyar Írószövetség, Erdélyi Múzeum-Egyesület
Díjak: a Romániai Írószövetség Díja (1986); A Hét Nívódíja (1994); a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Díszoklevele (1997); Apáczai-díj (a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Tudományos Tanácsa részéről, 2012); a Székelyföld kulturális folyóirat díja (2014)
Munkái
Kötetei
Megtartó formák (kísérletek. Buk. 1984.); Szövegközelben – létközelben (Marosvásárhely, 1994.); Szövegszigettenger (glosszák, kritikák, tanulmányok. Kv, 1997.); Méliusz József (Buk., Kv., 2001.); Irodalmi horizontok (reflexiók, tanulmányok, interjúk 1995–2004. Kv., 2005.); Őrzők és ébresztők (publicisztikai írások és kritikák, 1974–2006. Kézdivásárhely, 2007.); Merítés (kritikák, tanulmányok, jegyzetek 2005–2008. Kv., 2009.); Értékkeresők – értékalkotók (kritikák, portrék, tanulmányok. Kv., 2012.); Nehéz hűség (jegyzetek. Kv., 2014.); Írói üzenetek nyomában (kritikák, tanulmányok, jegyzetek. Kv., 2016.); Örökségem (jegyzetek, glosszák, tárcák. Kv., 2018.);
Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban
A jelenlévő múlt, avagy: „Történetek elbeszélése útján megérthető a világ” In: Utunk – Helikon Évkönyv, 1989-1990; Szentkatolnai Bálint Gábor (tanulmányok. Kv., EME, 1994.); Művek helyét kereső kritika. In: Hungarológia füzetek 5. Tudományos, oktatásmódszertani és tájékoztató (szerk. Hegedűs Rita, Körösi Zoltánné, Tarnói László. Budapest, 1994); Állandóság és változás, illetve folyamatosság és szakítás Méliusz József költészetében In: Hungarológia füzetek 11. Tudományos, oktatásmódszertani és tájékoztató (szerk. Erdős Katalin, Hegedűs Rita, Körösi Zoltánné. Budapest, 1997.); „Aki e verseket mind ellenírta”. In: Escorial avagy a Cs-tartomány (összeáll. Pomogáts Béla. Pozsony, 2002. 91–104.); Be kell hordanunk mindent… (9.) Egy pedagógusportré (260–264.). A népnevelő Szakács Antal (288–289.). Megpezsdült zenei élet (290–291.). Ébredés–ébresztők (300–301.). Népköltési gyűjtés (343–347.). Kemény Zsigmond idézése Kézdiszentléleken (432–433.). Kishazámban (446–448.). In: Kézdiszentléleki breviárium (szerk. is. Kvh., 2009.); Összefüggések avagy Visszapillantás egy találkozásra Cselényivel (52–61.). Megírandó Cselényi-monográfiára várva (132–135.). In: A Cs-tartomány – pro és contra. Cselényi László költészete kritikák és értékelések tükrében (összeáll. és bev. Kövesdi Károly. Pozsony, 2009.); Tendenciák a romániai magyar irodalomban, avagy a valóságirodalomtól a szövegirodalomig. In: Szondi György – Vincze Ferenc (szerk.): Súlyok és hangsúlyok. Írások az utóbbi két évtized magyar irodalmáról (Bp., 2009., 187–209.);
Posztumusz mű a kultúrában (rec. Csehi Gyula: A kritika jelentése és útóélete. Buk., 1977.) Korunk, 1978/12.; Szólni – „vershullás idején”. (rec. és kritika Adonyi Nagy Mária: Emlék jelen időben. Buk., 1978.) Korunk, 1979/4.; „Hogy az ének öröm lehessen megint’”. Korunk, 1979/9.; Formák változása. Korunk, 1979/12.; „Szárnyalj föl, ének” (rec. Jancsik Pál: Szavak, szemek. Buk., 1979.) Korunk, 1980/3.; „Élni a hó alatt is lehet jó’”? (rec. Farkas Árpád: Alagút a hóban. Buk., 1979.) Korunk, 1980/5.; Dosztojevszkij és a világ befejezetlen modellje. (A Dosztojevszkij poetikájának problémái című könyv kidolgozásának terve. In: Kontext, 1976. Lityeraturno-tyeoretyicseszkije isszledovanyija. nauka, Miszkva, 1977.) Korunk, 1980/6.; Én még ma hazáig érkezem. (rec. Kőrössi P. József: Valami elkerülhetetlen. Buk., 1978.) Korunk, 1980/7-8.; Kultúra és dialógus. Igaz Szó, 1980/7.; „E kortynyi lét”. Igaz Szó, 1981/12.; Költői létanalízis – kétkedő hit. Gondolatok a könyvtárban. (rec. Markó Béla: Lepkecsontváz. Bukarest, 1980.; Vetró András kézdivásárhelyi műhelye. Utunk, 1980/7.; Boér Géza: Hiányok térképe. Bukarest, 1980.) Korunk, 1981/4.; „dúdolva minden bajra oldó dallamot” (rec. Páll Lajos: Köves földek. Bukarest, 1980.) Korunk, 1981/5.; Bodor-lapok – versben és prózában. (rec: Bodor Pál: Apám könyve. Túlvilági röplapok versben és prózában. Bukarest, 1980.) Korunk, 1981/6.; Molter, a lehetőségek fáradhatatlan keresője. (rec: Molter Károly: Buborékharc. Cikkek a marosvásárhelyi Tükörből. 1918-1926. Bukarest, 1980.) Korunk, 1981/9.; „végül megtalálod az ünnepet?” (rec: Egyed Péter: Búcsúkert. Bukarest, 1981.) Korunk, 1982/1.; Élő fogalmak rendszere. (Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1981. Bukarest, 1981.) Korunk, 1982/3.; „…nincs olyan tükör, kiben magam lássam”. Korunk, 1982/6.; Mátyás B. Ferenc novelláiról. (rec: Mátyás B. Ferenc: Légyfogás kézzel és csapóval, Bukarest, 1980.; Sorsátültetés. Kolozsvár-Napoca, 1981.) Korunk, 1982/9.; A kritikus kétségei és bizonyosságai. Korunk, 1982/10; A kritikus kétségei és bizonyosságai. (rec: Kovács János: Kétség és bizonyosság) Korunk, 1982/10.; Kármentő. Igaz Szó, 1982/3.; Élet és költészet. Igaz Szó, 1983/9.; „azt amit versben senki még”. Korunk, 1983/2.; „Pontos, kíméletlen legyen a szó”. Korunk, 1983/8.; A Forrás költői – 1983. (rec: Pethő László: Visszatérés. Bukarest, 1983.; Bíró Ferenc: Suttogások. Bukarest, 1983.; Kovács András Ferenc: Tengerész Henrik intelmei. Bukarest, 1983.) Korunk, 1984/9.; Hegyek, fák füvek. Korunk, 1984/5.; Gazdagodó műhely, Utunk, 1984/20.; „A költészet: életforma”. (rec: Méliusz József: A Horace Cockery-Múzeum. Horace Cockery darabokra tört elégiája. Bukarest, 1983.) Korunk, 1984/6.; Író? Szerző? Narrátor? avagy: egy Böll-regény narratív vonatkozásai. Gondolatok a könyvtárban. (rec: Heinrich Böll: Csoportkép hölggyel. Bukarest, 1983.) Korunk, 1986/12.; Megszólalok, tehát vagyok? Utunk, 1986/42.; Állandó szöveg. Korunk, 1987/6.; Ajtó? Féltégla! Utunk, 1987/12.; Költő, akit szólít a szonett. Utunk, 1987/28.; A polifóniáról, Korunk, 1988/8.; Nézőpontok a regényben avagy: „Mi is történik hát ebben az évszázadban?” Korunk, 1988/9.; Éhe a teljességnek. Jegyzetek Méliusz József költészetéről, Korunk, 1989/2.; A felfüggesztett idő avagy: Mario Vargas Llosa regényépítkezéséről (rec: Mario Vargas Llosa: Négy óra a katedrálban. ford. Gulyás András. Budapest, 1973.) Korunk, 1989/9.; Határzónákon avagy; újjászülető személyiség? (rec: Kesey Ken: Száll a kakuk fészkére. Budapest, 1988. ford. Bartos Tibor) Korunk, 1989/10.; A férfikor lírája. Utunk, 1989/50.; Olvasószolgálat. Korunk, 1991/5.; Boér Géza hagyatékából. Korunk, 1990/8.; A grammatika költészete – a költészet grammatikája. Látó, 1990/7.; Egy irodalomtudós műhelyéből. Korunk, 1990/9.; Hol ér véget az élet? Korunk, 1991/5.; Aktok jelentése. Korunk, 1991/5.; Művek helyét keresve. Korunk, 1992/8.; Rendkívüli teljesítmény. Látó, 1992/3.; Művek helyét kereső kritika. Előadás a kolozsvári magyar tanszék konferenciáján. A Hét, 1992/41.; Kicsi kert ez a föld? Korunk, 1993/5. Pető Tóth Károly: Tízezerlyukú síp egylyukú rosta (Bp.,1991.), Olvasónapló (I. Felhívás meditációra és játékra; II. Körmondatok – körévek). (rec. Tamás Tímea: KörÉvek. Forrás. Buk.1992.) Látó, 1993/5.; Lapos glossza. Korunk, 1992/7.; Mű és alkotó. Hitel, 1992/4.; Megjegyzések egy irodalom-fogalom használatához. Korunk, 1994/8.; Szávai-változat a regényre. (rec. Szávai Géza: Utójáték. Bp., 1991.) Látó, 1993/10.; Méliusz József: Háborús napló (bev.-vel és jegyzetekkel ellátta B. J.). Látó, 1995/11.; Irodalmi horizontok – Dávid Gyula: Erdélyi irodalom – világirodalom c. könyvéről. Irodalmi szemle, 2001/1-2.; A számadó és visszapillantó költő (rec: Bogdán László: Szindbád a taligán). Bárka, 2008/2.; A gyönyörrel öldöklő öröm – Kovács András Ferenc: Sötét tus, néma tinta. Bárka, 2010/2.; Markó Béla haikulírája – Markó Béla: Út a hegyek között, Boldog Sziszüphosz. Bárka, 2013/1.; Minden verbális konvención kívül – Muszka Sándor: Sanyi bá. Bárka, 2013/5.; Esszémagaslatokon. Magyar Szemle, 2020/11-12.;
Szerkesztés
Csingiz Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap (regény. Buk., 1986); Vaszilij Suksin: Hajnali eső (kisregények, elbeszélések (ford. E. Gábor Éva és mások; vál. B. J., Buk. 1988.); Déry Tibor: G. A. úr X-ben (regény. Buk., 1989.); Szentkatonai Bálint Benedek (Kézdivásárhely, 1998.); Boér Géza: Sorskeresztrejtvény (vers és próza a hagyatékból; a szöveget gond. és az előszót írta B. J., Kézdivásárhely, 2002.); Beke Ernő: Üdvözlet Kézdivásárhelyről: a régi Kézdivásárhely képes levelezőlapokon, 1898-1968 (a bev. tanulmányt írta Olasz Gabriella; gond. B. J.; Kézdivásárhely, 2004.); Kézdiszentléleki breviárium (Kézdivásárhely, 2009.);
Irodalom
Kritika. Romániai Magyar Irodalmi Lexikon (főszerk. Balogh Edgár, Buk., 1991.) – MTI Ki kicsoda (szerk. Hermann Péter. Bp., 2009.) – B. J., Erdélyi Magyar Írók Ligája (https://web.archive.org/web/20120902110003/http://www.irodalom.org/tagjaink.php?iid=40)