Csép Sándor (Arad, 1938. máj. 1. – 2013. jan. 16., Kolozsvár) – televízió-szerkesztő, riporter. Középiskolát szülővárosában végzett, előbb a Protestáns Teológiai Intézetben, majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófiai karán szerzett diplomát. 1968-tól a kolozsvári rádió szerkesztője, 1972 óta a Román Televízió Magyar Szerkesztőségének munkatársa. Első írásában Hazai valóságkutatás címmel a hazai szociológia új módszerei mellett foglalt állást (Korunk 1966/7-8). Társadalomrajzi riporttal az Utunk, Új Élet, Igazság, Vörös Zászló hasábjain szerepel. A képernyőn legjelentősebbek irodalmi portréi; Mikó Imrével és Dávid Gyulával közösen készített dokumentumfilmet Petőfi erdélyi útjairól; iskolariportjai és honismereti vetélkedői népszerűek. Egy tévéfilmje a kolozsvári Hóstátot örökíti meg. Alkotásai közül nagy visszhangot keltett a kalotaszegi egykeveszedelemről készített Egyetlenem c. riportfilmje (1975) s ennek bizakodó, fordulatot idéző folytatása (1979), majd publicisztikai feldolgozása (Katarzis, vagy csak éterbe kergetett szó? Korunk 1980/4).
A kolozsvári Állami Magyar Színház műsorába felvett történeti drámája, a Mi, Bethlen Gábor…, a nagyhatalmak erőterében lelkiismereti szabadság és béke ügyét védő fejedelmet jeleníti meg, hol Pázmány Péterrel folytatott vitájában, hol a román Markó herceggel kötött egyezségeiben mutatva rá a népek egymásrautaltságára. A dráma egy részletét a Korunk 1980/10. száma közölte.
Beke György: Ballada a kalotaszegi egykéről. Igazság 1975. nov. 12. Huszár Sándor: Együttgondolkodás. A Hét 1975/46. Balogh Edgár: Kalotaszegi gond. Hozzászólás Cs. S. filmriportjához. Korunk 1976/1-2. Sebestyén Mihály: Közszükségleti cikkünk a vetélkedő. Utunk 1978/27.
Csép Sándor Gergely Csaba (Arad, 1938. máj. 1. – 2013. jan. 16., Kolozsvár) – televízió-szerkesztő, riporter. Középiskolát szülővárosában végzett, előbb a Protestáns Teológiai Intézetben, majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Filozófiai Karán szerzett diplomát. 1968-tól a kolozsvári rádió szerkesztője, 1972–1983 között a Román Televízió bukaresti magyar szerkesztőségének munkatársa. Két év munkanélküliség után 1985-től a Korunk munkatársa, majd 1990-től 2000-es nyugdíjazásáig a Kolozsvári Közszolgálati Rádió és Televízió főszerkesztője, majd a két intézmény szétválása után a televízió magyar szerkesztőségét vezette. 1999–2003 között a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke volt, majd az audiovizuális sajtóért felelős alelnöke, az egyesület örökös tagja. 2008-tól a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei elnöke volt. A nevéhez köthető az Áldás, népesség nevű, a gyerekvállalást népszerűsítő, az erdélyi nagycsaládokat támogató kezdeményezés.
Első írásában Hazai valóságkutatás címmel a hazai szociológia új módszerei mellett foglalt állást (Korunk 1966/7-8). Társadalomrajzi riporttal az Utunk, Új Élet, Igazság, Vörös Zászló hasábjain szerepel. A képernyőn legjelentősebbek irodalmi portréi; Mikó Imrével és Dávid Gyulával közösen készített dokumentumfilmet Petőfi erdélyi útjairól; iskolariportjai és honismereti vetélkedői népszerűek. Egy tévéfilmje a kolozsvári Hóstátot örökíti meg. Alkotásai közül nagy visszhangot keltett a kalotaszegi egykeveszedelemről készített Egyetlenem c. riportfilmje (1975), s ennek bizakodó, fordulatot idéző folytatása (1979), majd publicisztikai feldolgozása (Katarzis, vagy csak éterbe kergetett szó? Korunk 1980/4).
A kolozsvári Állami Magyar Színház műsorába felvett történeti drámája, a Mi, Bethlen Gábor…, a nagyhatalmak erőterében lelkiismereti szabadság és béke ügyét védő fejedelmet jeleníti meg, hol Pázmány Péterrel folytatott vitájában, hol a román Markó herceggel kötött egyezségeiben mutatva rá a népek egymásrautaltságára. A dráma egy részletét a Korunk 1980/10. száma közölte. Egyik műve alapján készült a Mátyás a vérpadon című rockopera, amelyet a Kolozsvári Magyar Opera mutatott be.
Tagság: Janovics Jenő Baráti Társaság, MÚRE, Áldás Népesség Egyesület (elnök, 2004)
Díjai: Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1998), MTV Nívódíj (2003), Aranytoll díj (2006, MÚOSZ), Árpád-díj (2005)
Munkái
Kötete
Két dráma: Mátyás, a vigasságos, Mi, Bethlen Gábor (Arad, 2004);
Gyűjteményes kötetekben
Szőcs István 80 – album amicorum (szerk. Szőcs Géza. Arad, 2008);
Televíziós munkák
Egyetlenem (1975, 1979, 1992); A szolgáló fejedelem. In memoriam Bethlen Gábor (forgatókönyv. Bp., 1993); Rhapsodia Dhemographica (1996);
Színművek
Mi, Bethlen Gábor (1982); Ne félj önmagadtól, avagy Mátyás a vérpadon (1996);
Irodalom
Beke György: Ballada a kalotaszegi egykéről. Igazság 1975. nov. 12. – Huszár Sándor: Együttgondolkodás. A Hét 1975/46. – Balogh Edgár: Kalotaszegi gond. Hozzászólás Cs. S. filmriportjához. Korunk 1976/1-2. – Sebestyén Mihály: Közszükségleti cikkünk a vetélkedő. Utunk 1978/27. – Bodor Pál: Csép Sándor 70 éves. klubhalo.hu, 2011. máj. 11. – Elhunyt Csép Sándor, az erdélyi magyar közélet emblematikus alakja. Krónika, 2013. január 16. – In memoriam Csép Sándor. Szabadság, 2013. jan. 18.