Csíky Boldizsár (Marosvásárhely, 1937. okt. 3.) – zeneszerző. Szülővárosában a Bolyai Farkas Líceum s a zeneművészeti középiskola növendéke, 1961-ben végezte tanulmányait a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumban; azóta a marosvásárhelyi Állami Filharmónia művészeti titkára, zenetanár. Cikkeit az Utunk, Korunk, Új Élet közli. Zenekari művei közt Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekeinek feldolgozása szerepel; vokálszimfonikus műve, a Fáklyavivők, Veress Zoltán szövegére, Október c. kantátája Bodor Pál versére készült, kamaraoperája, a Görög Ilona, ballada-feldolgozás, s vokálszimfonikus művön dolgozva, a Barcsai-ballada foglalkoztatja. Népdalszvitjei, csángó és szilágysági táncszvitjei, népi kórusművei adják meg a művészi alapállást a magyar klasszikusok és jelenkori írók (Arany, Ady, József Attila, Weöres Sándor), valamint a hazai magyar költők (Hajdu Zoltán, Horváth Imre, Márki Zoltán, Szilágyi Domokos) verseinek megzenésítéséhez. A hegy c. szimfonikus költeményét az 1979-es Zenei Napok alkalmából mutatták be Marosvásárhelyen.
Tanulmánya jelent meg A zenekari muzsika Marosvásárhelyen címmel (a Zenetudományi írások c. gyűjteményben, 1977).
Terényi Ede: Irodalmi beállítottságú zeneszerző vagyok. Interjú Cs. B.-ral. Utunk 1970/38. Simon Dezső: Párbeszéd az alkotóval. Utunk 1973/4. Erdélyi Lajos: Felmutatni az erdélyi zenei múltat. Beszélgetés Cs. B.-ral. A Hét 1979/42. Vendégünk Csíky Boldizsár. Hamburger Klára interjúja. Élet és Irodalom, Bp. 1980/2.
Csíky Boldizsár (Marosvásárhely, 1937. okt. 3.) – zeneszerző. Szülővárosában a Bolyai Farkas Középiskola s a zeneművészeti középiskola növendéke, 1961-ben végezte tanulmányait a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumban; ezt követően 1990-ig a marosvásárhelyi Állami Filharmónia művészeti titkára, ugyanakkor 1981-ig az ellenpont, összhangzattan, zenei formatan és kamarazene tanára a helyi Művészeti Középiskolában. 1990-től a Filharmónia igazgatója. 1997-ben kérésére nyugdíjba vonult, de továbbra is az intézmény zenei tanácsosa maradt 2000-ig.
Cikkeit az Utunk, Korunk, Új Élet közli. Zenekari művei közt Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekeinek feldolgozása szerepel; vokálszimfonikus műve, a Fáklyavivők, Veress Zoltán szövegére, Október c. kantátája Bodor Pál versére készült, kamaraoperája, a Görög Ilona, ballada-feldolgozás, s vokálszimfonikus művön dolgozva a Barcsai-ballada foglalkoztatja. Népdalszvitjei, csángó és szilágysági táncszvitjei, népi kórusművei adják meg a művészi alapállást a magyar klasszikusok és jelenkori írók (Arany, Ady, József Attila, Weöres Sándor), valamint a hazai magyar költők (Hajdu Zoltán, Horváth Imre, Márki Zoltán, Szilágyi Domokos) verseinek megzenésítéséhez. A hegy c. szimfonikus költeményét az 1979-es Zenei Napok alkalmából mutatták be Marosvásárhelyen. Számos munkája közül kiemelendő több vonósnégyes és zenekari darab, mintegy 75 kórusmű és dal (közte Szabó Erzsi balladája, az Ecloga, a Falusi Madrigálok, a Pogány Zsoltárok, a Fülemilének szól, az Idő és hírnév, a Sorozat Veress Sándor moldvai gyűjtésének dallamaira, a Nagy hegyi tolvaj, a Búcsúzás Kemenesaljától), 25 színpadi zene, kamaraművek stb. 70 éves születésnapja alkalmából az Óbudai Társaskörben hangversenyt tartottak tiszteletére.
Tanulmánya jelent meg A zenekari muzsika Marosvásárhelyen címmel (a Zenetudományi írások c. gyűjteményben, 1977), valamint szerkesztője a 2000-ben megjelent Kemény Zsigmond Társaság – az újraalakulás tíz éve 1991–2001 c. kötetnek.
Tagság: Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetsége, Magyar Zeneszerzők Szövetsége, Kemény Zsigmond Társaság (elnök), Pro Europa Liga (társelnök), dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány (kuratóriumi tag), Teleki Téka (kuratóriumának tag)
Díjak: Bartók–Pásztory-díj (Budapest, 1986); George Enescu-díj (Bukarest, 1980); Berzsenyi Dániel-díj (Berzsenyi Társaság, Kaposvár, 1999); Erkel Ferenc-díj (Budapest, 2002); Honoris Causa Civitate Donatus – Marosváráhely díszpolgára (2003); A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013)
Fontosabb munkái
Concertatio nagyzenekarra
Erdélyi Rapszódia szimfonikus zenekarra
Gulag szimfonikus zenekarra
Divertimento fúvósoktettre
Prelúdium, Fúga és Posztlúdium szimfonikus zenekarra
La quiete di Piazza Dante, szimfonikus kép
Missa Instrumentalis gordonkára
Passacaglia egy Bolyai-képletre, szólóhegedűre
Szillogizmus zongorára
Barcsai-kantáta kórusra és zenekarra
A Hegy nagyzenekarra
Régi erdélyi énekek és táncok, Vitézi énekek Tinódi-dallamokra, kamarazenekarra
Irodalom
Terényi Ede: Irodalmi beállítottságú zeneszerző vagyok. Interjú Cs. B.-ral. Utunk 1970/38. – Simon Dezső: Párbeszéd az alkotóval. Utunk 1973/4. – Erdélyi Lajos: Felmutatni az erdélyi zenei múltat. Beszélgetés Cs. B.-ral. A Hét 1979/42. – Vendégünk Csíky Boldizsár. Hamburger Klára interjúja. Élet és Irodalom, Bp. 1980/2. – Németh G. István: Csíky Boldizsár. Kismonográfia. Bp., 2003. –