Csucsuja István (1981 • 2020)

Csucsuja István (Kolozsvár, 1942. aug. 19.) – történész. Középiskolát szülővárosában végzett, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett történelem szakos képesítést 1965-ben. Az egyetem elvégzése után először Zsobokon tanított, 1972-től a bukaresti N. Iorga Történettudományi Intézet nemzetiségi osztályán tudományos kutató, 1979-től a kolozsvári egyetem adjunktusa, 1990-től docens, 1995-től egyetemi tanár. 1996–2008 között a Történelem–Filozófia Kar dékánhelyettese, 2004 és 2008 között a Jelenkori Történelem és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék vezetője. Szakmai továbbképzését a Nemzetközi Stratégiai Kutatások európai központjában (CERIS), Brüsszelben végezte, illetve a milanói és a trieszti egyetemen. Számos tudományos és művelődési társaság tagja.

A Hét, Művelődés, Tanügyi Újság, Munkásélet, Revista de Istorie, Revue Roumaine d’Histoire s több napilap munkatársa. Az 1848-1849-es erdélyi forradalom és a két világháború közötti romániai magyar haladó erők c. tanulmányát az MNT közölte (románul és magyarul, 1976); A függetlenségi háború visszhangja az erdélyi magyar sajtóban és a magyar nép körében c. tanulmánya az 1877. Tollal, fegyverrel c. gyűjteményben (1977) jelent meg.

Munkái

Egyetemes jelenkori történet. Kv, 1996; Háború, forradalom, liberális jogállam. Kv., 1998; Bevezetés a Nemzetközi kapcsolatok történetébe. Kv., 2001; Tekintélyuralmi és totálitárius rendszerek a két világháború között. Kv., 2003; Gazdaságtörténet. Kv., 2007 Sokarcú örökség. Tanulmányok, laudációk, gyászbeszédek (Kv., 2012); Ablakok a múltra. Kv., 2012.

Gyűjteményes kötetekben

1848-1849-s erdélyi forradalom és a két világháború közötti romániai haladó erők. In A magyar nemzetiség története és testvéri együttműködése a román nemzettel I. k. Buk., 1976; A függetlenségi háború visszhangja az erdélyi magyar sajtóban és a magyar nép körében (In 1877. A Függetlenségi háború és Erdély), Buk., 1977; Román–magyar forradalmi szolidaritási hagyományok 1884–1946. Dokumentumok és visszaemlékezések. Buk., 1981; Mocsáry Lajos ajánlásai. In Emlékkönyv Imreh István nyolcvanadik születésnapjára. Kv., 1999; Kolozsvár 1944 őszén. (In Kolozsvár 1000 éve. Szerk. Dáné Tibor Kálmán és mtársai Kv., 2001); A magyar közgazdaságtudomány fejlődése Erdélyben a XX. században (In Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából I. XIX-XX. század), Kv., 2001; Egyetemesítés és szomszédsági pártpolitika. (In Studii de istorie modernă a Transilvaniei. Omagiu profesorului Magyari András Emlékkönyv. Szerk. Pál Judit – Rüsz Fogarasi Enikő) Kv., 2002; Gyárfás Elemér nézetei korának gazdaságáról. In Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából II. XIX-XX század) Kv., 2004; Északnyugat-Erdély. (In A Kárpát-medence régiói. Szerk. Horváth Gyula), Pécs–Budapest, Kv., 2006; Gyárfás Elemér, a két világháború közötti magyar politikus. (In Katolikus autonómia – fejezetek az Erdélyi Római Katolikus Státus történetéből. Szerk. Holló László), Csíksz., 2007; Dél-Erdély gazdasági fejlődése a dualizmus korában 1867–1918. (In A Kárpát-medence régiói. Dél-Erdély és Bánság. Szerk. Horváth Gyula), Pécs–Budapest–Kv., 2009; Egyetemi problémák és tudós egyháziak a kolozsvári egvetemen. (In Ideje az emlékezésnek. Liber Amicorum. A 60 éves Marton József köszöntése). Kv., 2010; A magánerdők okszerű gazdálkodásának kibontakozása Erdélyben a XIX. század második felében. (In Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Pál Judit, Sipos Gábor). Kv., 2010; A szocialista gazdaságfejlesztés eredményei és kudarcai Romániában. 1948–1989. (In Tér, Gazdaság, Társadalom. Szerk. Benedek József) Kv., 2011; Majláth püspök közéleti szereplése Gyártás Elemér Batthyáneumban őrzött levelezésének tükrében. (In Minden Kegyelem. A 65 éves Jakubinyi György érsek köszöntése). Kv., 2011; A neveléstudományok és a lélektan intézményi keretei a kolozsvári magyar tudományegyetemen. (In A pszichológiáról és azon túl… Emlékkönyv Szamosközi István professzor 60. születésnapjára). Kv., 2012

Román nyelven

Revoluţia de la 1848-1849 din Transilvania în gîndirea forelor progresiste maghiare din România interbelică. (In Revoluţia de la 1848 în Ţările Române. Szerk. N. Adăniloaie, Dan Berindei.) Buk., 1974; Vocaţia libertăţii. Lajos Mocsáry şi românii (1868–1902). (Kv., 1994); Istoria pădurilor din Transilvania, 1848–1914 (Kv., 1998); România şi relaţii internaţionale în secolul XX. Kv., 2000; Legislaţia silvică privind Transilvania din perioada 1848–1914. (In Studii istorice. Omagiu profesorului Camil Mureşanu la împlinirea vârstei de 70 de ani. Szerk. Nicolae Edroiu). Kv., 1998; Mocsáry Lajos despre naţiune şi naţionalităţi. (In România şi relaţiile internaţionale în sec 20). Kv., 2000; Continuitate şi schimbare în politica economică a României în perioada interbelică şi dezvoltarea metalurgice în Transilvania. Activităţi social politice ale metalurgiştilor din zonele Sibiu, Aiud, Târgu Mureş, Mediaş şi Braşov (1919–1939). (In Gheorghe Iancu, Ştirban Marcel szerk. Dezvoltarea intreprinderilor metalurgice din Transilvania (1919–1940) Kv., 2003; Clujul la sfârşitul celui de-al doilea război mondial. In Biserică, societate, identitate. In honorem Nicolae Bocşan (szerk. Constantin Bărbulescu és mtársai). Kv., 2007; Cazul maghiarilor. (In lstoria Transilvaniei. III. k. De la 1711 până la 1918. Szerk. Ion Aurel Pop, Thomas Nagler, Magyari András) Kv., 2008; lstoria Universităţii „Babeş–Bolyai”. (Szerk. Ovidiu Ghitta) Kv., 2012; Probleme transilvănene (Procesul de trădare regizat de puterea comunistă impotriva lui Gyárfás Elemér. In Transilvania în modemitatea românească. De la mişcarea naţională autodeterminare şi integrare. In honorem Gheorghe lancu), Kv., 2015.

Szerkesztés

A magyar nemzetiség története és testvéri együttműködése a román nemzettel I-II. k. Buk., 1976, 1981; Studii de istorie al naţionalităţilor conlocuitoare din România şi a infrăţirii lor cu naţiunea română. Naţionalitatea maghiară. I-II. k. Buk., 1976, 1981

Ismeretterjesztő írások

A legfenségesebb eszmény. A Hét, 1975/4; Teljesebb történelmi kép. A Hét, 1976/33; Nagy pillanat. A Hét, 1975/49; Korabeli dokumentumok tanúsága. A Hét, 1976/4; Az egyesüléstől a függetlenségig. Igazság, 1976/18; Szabadság, függetlenség és egység a román történelemben. Igazság, 1976/109; A függetlenségért 1848-ban. Igazság, 1976/141; A forradalmi emigráció a függetlenségért. Igazság, 1976/176; Cél a függetlenség kivívása volt. Igazság, 1976/250; A román–magyar viszony 1848 után. A Hét, 1977/10; Sajtóhangok: „Már csak a hadüzenet várható”. A Hét 1977/11; Egy alkotmányvita visszhangjából. A Hét, 1977/12; A Házra irányul minden figyelem. A Hét, 1977/1; Együttérző tudósítások a hadszíntérről. A Hét, 1977/15; Ötvenkilenc éve. A Hét, 1977/48; Centenárium 1877–1977. Tanügyi Újság, 1977/4; Történelmi egyezések tanúsága. A Hét, 1978/18; A néptömegek harca az egységes román állam megteremtéséért. Fáklya, 1978/280; A tudományosság és a testvériség javára. A Hét, 1979/14; Egymásba fonódó gyökerek. Igazság, 1980/138; Könyv nemzetiségről, hazáról, történelemről. Igazság, 1980/243; Hunyadi János halálának 525-ik évfordulója. Igazság, 1981/187; Az élesdi sortűz. Utunk, 1979/14; A székely vértanúk. Utunk, 1979/15; A Románia és Magyarország közötti művelődési kapcsolatok felszabadulás utáni történetéből. Korunk, 1983/3; 1918–1983. Románnak, magyarnak csak együtt lehet jövője. A Hét, 1983/14; A gondolati és akarategység alapján. Igazság, 1983/284; Egység és függetlenség (1848–1859) Korunk, 1984/1; 1944. augusztus 23. – döntő jelentőségű fordulat Románia törtrénetében. Korunk 1986/8; Mircea cel Mare. A halhatatlan hadvezér. Igaz Szó 1986/8; Decebal, a dákok királya. Igaz Szó, 1986/11; A piarista templom körüli disputa az 1932. évi római tárgyalásokon. Keresztény Szó 2007/6, 7.; Egy nagy formátumú politikus és gazdasági szakember, Gyárfás Elemér. Keresztény Szó 2007/8.

Románul: Războiul pentru independenţă în opinia publică progresistă maghiară a epocii. Revista de Istorie, 1977/4; Manifestări ale solidarităţii maselor populare maghiare cu războiul pentru independenţa României. Revista de Istorie, 1977/5; Poziţia naţionalităţilor faţă de Unire. Crişana, 1978/280; Ţărănimea din Transilvania la sfârşitul secolului al XIX-lea şi la începutul sec. al XX-lea. Revista de Istorie, 1978/8; Iosif Kovács (1919–1984). Necrolog, Acta Musei Napocensis, Kv., 1985-1986; Partidul Social Democrat din România şi problema minorităţilor în perioada interbelică, Anuarul Institutului de Istorie şi Arheologie 1993/32; Asociaţiile Romano-Catolice din România în perioada interbelică. Studia Universitatii Babeş–Bolyai, Serie Historica 1995/1-2. ; În căutarea legitimităţii. Tribuna, 2004/52.

Irodalom

Bálint József: A közös múlt közös emlékeiből. A Hét 1977/49. – Egymásba fonódó gyökerek. Beszélgetés Cs. I.-nal. Lejegyezte Murádin Jenő. Igazság 1980. jún. 12.