Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Csűrös István (Székástóhát, 1914. máj. 3. – 1998. aug. 2., Kolozsvár) – botanikai szakíró. ~ Emília öccse, ~-Káptalan Margit férje. Középiskoláit Gyulafehérváron, egyetemi tanulmányait 1938-ban Kolozsvárt végezte. Előbb a kolozsvári mezőgazdasági főiskolán, 1946-tól a Bolyai Tudományegyetemen adott elő; 1959-től nyugalomba vonulásáig a Babeş–Bolyai Tudományegyetem növénytani tanszékvezető tanára. Az Erdélyi Gazda népszerűsítő cikkeit közölte (1940–44); a Flora R. P. R. külső munkatársa. Szaktanulmányai főként a kolozsvári egyetem kiadványaiban jelentek meg román és magyar nyelven; németül és oroszul Bukarestben, Hágában, Berlinben és Moszkvában megjelenő botanikai folyóiratokban publikál. Szerkesztőbizottsági tagja a Natura c. folyóiratnak (1960–68), majd a Studia Universitatis Babeş-Bolyai biológiai sorozatának (1969-től). A Fogarasi-havasok, a Retyezát, a Keleti Kárpátok, a Hargita, a Mezőség flórájával és vegetációjával foglalkozik.

Munkái: A Mócvidék legfontosabb mezőgazdasági kérdései (1953); Növényrendszertan I. Alacsonyabb rendű növények (kőnyomatos, Kv. 1954): Excursii în Munţii Retezatului (útikönyv, 1971); Az Erdélyi Mezőség élővilágáról (1973); Az Erdélyi-medence növényvilágáról (Antenna, Kv. 1974); Hogyan alakult ki a növényvilág? (1976). Oroszból magyarra fordította I. Kosztyükov A csodalámpa c. könyvét (1948).

Szabó T. E. Attila: Tudomány természetjárás. Korunk 1972/1; uő: A növények fejlődéstörténete. Korunk 1977/5. Puskás Attila: Egy életmű szintézise. A Hét 1974/38. Sárkány Sándor: Hogyan alakult ki a növényvilág? Botanikai Közlemények, Bp. 1977/4. Szabó Attila Vincze János: Cs. I. Természettudományos Arcképcsarnok. Művelődés 1980/8.

 

Csűrös István (Székástóhát, 1914. máj. 3. – 1998. aug. 2., Kolozsvár) – botanikai szakíró, egyetemi tanár. Csűrös Emília öccse, Csűrös-Káptalan Margit férje. Középiskoláit Gyulafehérváron, egyetemi tanulmányait 1938-ban Kolozsvárt végezte. A gyulafehérvári róm. kat. Majláth Főgimnázium titkára (1938–1940), a kolozsvári kereskedelmi és polgári iskola rendes tanára (1940–1941). Ezután a Kolozsvári Mezőgazdasági Akadémia, és a Mezőgazdasági Főiskola Növénytani Tanszékének tanársegéde (1941–1946), majd a Bolyai Tudományegyetem Természettudományi Tanszékének adjunktusa (1946–1948), intézeti előadó tanára, docense (1948–1968), egyetemi tanára (1968–1976), konzultáns professzora (1976-tól) és a tanszék vezetője (1959–1973); közben a TTK dékánja (1949–1954).

 

Az Erdélyi Gazda népszerűsítő cikkeit közölte (1940–44), a Flora R. P. R. külső munkatársa volt. Szaktanulmányai főként a kolozsvári egyetem kiadványaiban jelentek meg román és magyar nyelven; németül és oroszul Bukarestben, Hágában, Berlinben és Moszkvában megjelenő botanikai folyóiratokban publikált. Jelentős hazai és külföldi botanikai rendezvényen vett részt, képviselve a kolozsvári botanikai iskolát: 1955-ben az akkori Szovjetunióban, 1957-ben Magyarországon, 1958-ban Csehszlovákiában és Bulgáriában. Alapító és Kolozs megyében vezető tagja volt a Román Biológiai Tudományos Társaságnak. Szerkesztőbizottsági tagja a Natura c. folyóiratnak (1960–68), majd a Studia Universitatis Babeş-Bolyai biológiai sorozatának (1969-től), továbbá a Contribuții botanice, a Revue Roumain de Biologie, a Studii și cercetări de biologie c. folyóiratoknak. A Fogarasi-havasok, a Retyezát, a Keleti Kárpátok, a Hargita, a Mezőség flórájával és vegetációjával foglalkozik.

 

2015-ben jelent meg a születése 100. évfordulójára összeállított kötet: Bartók Katalin – Okos-Rigó Ilona – Csűrös Réka: Csűrös István botanikus: 1914–1998. Élete és munkássága: centenáriumi emlékezések (Kv., 2015).

 

Munkái: A Mócvidék legfontosabb mezőgazdasági kérdései (1953); Növényrendszertan I. Alacsonyabb rendű növények (kőnyomatos, Kv. 1954): Excursii în Munţii Retezatului (útikönyv, 1971); Az Erdélyi Mezőség élővilágáról (1973); Az Erdélyi-medence növényvilágáról (Antenna, Kv. 1974); Hogyan alakult ki a növényvilág? (1976). Oroszból magyarra fordította I. Kosztyükov A csodalámpa c. könyvét (1948).

 

Díjak: Emil Racovita-díj (1972), Emanuil Teodorescu-díj (1980)

 

Tagság: EME (1996-tól, tiszteleti tag), Román Biológiai Tudományos Társaság (alapító és vezető tag), Román Természetrajzi-földrajzi Társaság kolozsvári botanikai szakosztály (elnök), Magyar Tudományos Akadémia (külső tag), MNSZ* (1945–1948), New York-i Tudományos Akadémia (1978-tól)

 

 

Munkái

 

Kötetei

 

A Mócvidék legfontosabb mezőgazdasági kérdései (1953); Növényrendszertan I. Alacsonyabb rendű növények (kőnyomatos. Kv. 1954): Növényrendszertan II. Magasabbrendű növények (Kv., 1954.); Az Erdélyi-Mezőség élővilágáról (Buk., 1973); Az Erdélyi-medence növényvilágáról (Kv., 1974); Hogyan alakult ki a növényvilág? (Buk., 1976.); A Nyugati-Szigethegység élővilágáról (Buk., 1981.); Olvadó hópelyhek… (önéletrajz. Kv., 1994.); Erdélyi növénykincsek (Kv., 1995.);

 

Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban

 

Az erdélyi Mezőség élővilágáról. Korunk, 1978/11.; Hogy szebb legyen a föld. Korunk, 1982/4.; Gyógynövényismereti könyv. Korunk, 1985/5.; Botanikus kertek tegnap és ma. Korunk, 1984/4.; Gergely János emlékezete. Botanikai Közlemények, 1990/1–2.; A természetvédelemtől a környezetvédelemig. Korunk, 1993/5.; Adatok a magyarszováti védett terület növényvilágának ökológiai és növényföldrajzi jellemzéséhez. Botanikai Közlemények, 1998/1–2.;

 

Idegen nyelven

Contribuţii la cunoaşterea pajiştilor din Câmpia Transilvaniei şi unele consideraţiuni cu privire la organizarea terenului. (Csűrös-Káptalan Margittal et al. Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Biol., 2. 1961.); Cercetări fitocenologice în raioanele Sighişoara şi Agnita. (Kovács Andrással. Contribuţii Botanice, 1962.); Vegetatia ecologia si potentialul productiv pe versantii din Podisul Transsiilvanézi. (I. Resmerita-val, Z Sprich-el, Buk., 1968.); Excursii în Munţii Retezatului (útikönyv. Buk., 1971.); Geobotanische Forschungen im Casin (Kászon)-Becken (Ostkarpaten). Acta Botanica, 1973/1–4.; Monografia Trifoiului den R. S. R. (többekkel. Buk., 1973); Flora si vegetatia Muntilor Zarand (többekkel. Kv., 1978)

 

Szerkesztés

 

Pázmány Dénes: Növényhatározó (szaklekt. Kv., 1983.); Szabó Attila: Alkalmazott biológia a termesztett növények fejlődéstörténetében (lekt. Buk., 1983.)

 

Irodalom

 

Szabó T. E. Attila: Tudomány természetjárás. Korunk 1972/1. – uő: A növények fejlődéstörténete. Korunk 1977/5. – Puskás Attila: Egy életmű szintézise. A Hét 1974/38. – Sárkány Sándor: Cs. I.: Hogyan alakult ki a növényvilág? Botanikai Közlemények, Bp. 1977/4. – Veress Zoltán, Szabó Attila, Vincze János: Cs. I. Természettudományos Arcképcsarnok. Művelődés 1980/8. – Szabó Attila, Sztranyiczki Mihály, Tövissi József, Gergely János, Németh János, Váczy Kálmán, Kiss Éva: Csűrös István köszöntése, Korunk, 1982/4. (262-269.) – Nagy Tóth Ferenc: In Memoriam Csűrös István, Botanikai Közlemények, 1999–2000. (1–2.) – Kozák Péter: Csűrös István. Névpont, 2013 (utolsó megtekintés 2022. 06. 27.https://www.nevpont.hu/palyakep/csuros-istvan-63c4b)

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük