Váczy Kálmán (Abrudkerpenyes, 1913. márc. 20. – 1992. máj. 12. Kv.) – botanikai szakíró, műfordító, ~ Leona férje. Középiskoláit Topánfalván (1924–27) és Gyulafehérváron (1927–30) végezte, itt érettségizett. 1930-ban Kolozsváron előbb az I. Ferdinand Egyetem Orvosi Fakultására, majd 1931-ben a Jogi Fakultásra iratkozott be, közben alkalmi munkát végzett. 1936-ban megszerezte a jogi doktorátust, 1948-ig ügyvéd volt Kolozsváron, közben 1946-ig államügyész, majd járásbíró ugyanott. Ügyvédként többek között az ippi tömeggyilkosság miatt ártatlanul elítéltek védelmét látta el, ami miatt később menesztették az ügyvédi kamarától. Ezután 1948-tól nyugdíjazásáig (1976) kutatóként dolgozott a Román Akadémia kolozsvári fiókjánál, előbb Nyárády E. Gyula munkatársaként, aki a növénynevezéktanba bevezette, majd – nyelvtudásának köszönhetően – a Flora R. P. R. című 13 kötetes mű (Buk. 1952–76) munkaközösségében.
Kutatási területe a florisztika, rendszertan, a botanika története. Tagja volt az utrechti International Association for Plant Taxonomy társaságnak, a Romániai Botanikusok Egyesületének és a Nemzetközi Növénynevezéktani Társaságnak. Szakközleményeit a Contribuţii Botanice, Cercetări de Biologie, Acta Musei Napocensis, Natura, Studii şi Comunicări ale Muzeului Brukenthal (Nagyszeben), Forum, Sargentia (Déva), Ocrotirea Naturii şi Mediului, StUBB, Studii şi Comunicări de Ocrotirea Naturii (Suceava), Culegere de Studii şi Articole de Biologie (Iaşi), Făgetele Botanice, ill. Taxon (Utrecht), Botany and History of Hortus Maleboricum (Oxford), Phytocoenologia Abstracta Botanica (Stuttgart) közölte; cikkei magyarul a Korunkban és a *Művelődésben jelentek meg.
Közreműködött a Hortus indicus maleboricus… (Calcutta 1980) és a *Péterfi István szerkesztette Algologie (I. köt. Buk. 1976) c. kötetekben. Fordításában és bevezető tanulmányával jelent meg a Cod internaţional de nomenclatură botanică… (Buk. 1974) és id. C. Plinius A természet históriája (Buk. 1973 = Téka), halála után Karl Linné, a természet rendezője (Kv. 1997) c. kötet. Utóbbit sajtó alá rendezte Bartókné Váczy Katalin.
Művei: A Gramineae család kulcsának elkészítése (társszerzőkkel a Flora R. S. R. 12. kötetében, Buk. 1972); *a hétnyelvű Dicţionar botanic poliglot (uo. 1980), Nyárády Erasmus Gyula, a természettudós (Bartha Sándorral, uo. 1988).
Szász János: Egy füveskönyv csodálatos és valóságos története. Beszélgetés V. K.-nal. *Előre 1980. okt. 12. – Szabó Attila: Europica varietas. *Előre 1980. nov. 26. – Pázmány Dénes: V. K. *Művelődés 1985/2. – Beke György: Beszélgetés V. K.-nal. *A Hét 1987/47. – Csűrös István: Nevelő és tudós. *Igazság 1987. szept. 9. – Szilágyi István: V. K. Helikon 1992/15. – Nagy Tóth Ferenc: Dr. V. K. jogász és botanikus két élete. *Szabadság 1993. máj. 22.
(G. D. – S. Zs.)