Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Gagyi József (Marosvásárhely, 1953. ápr. 1.) költő. A Bolyai Farkas Líceumban érettségizett (1972), majd a BabeşBolyai Egyetemen szerzett magyarfrancia szakos tanári oklevelet (1978). A Csíkszeredai Építészeti Szaklíceum tanára. Verseit az Ifjúmunkás, Igaz Szó, Echinox, Utunk, Művelődés, *A Hét s az *Igazság Fellegvár-melléklete közölte, tanulmányát a paraszti hiedelemvilág bomlásáról a *Korunk (1977/6). Szerepelt a Varázslataink (1974), Kimaradt szó (1979) és Ötödik évszak (1980) c. antológiákban. Verseinek alaphangját a szülőföld és az irodalmi, művészeti eszmények leírásával teremti meg.

Gagyi József (Marosvásárhely, 1953. ápr. 1.) – költő, antropológus. A Bolyai Farkas Líceumban érettségizett (1972), majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári oklevelet (1978). A csíkszeredai Építészeti Szaklíceum (1978–1984), a Matematika–Fizika Elméleti Líceum (1984–1986), majd a szentegyházi Kohászati Szaklíceum (1986–1990) pedagógusa volt. 1990-ben a csíkszeredai Márton Áron Elméleti Líceumban tanított. 1990–1996 között a Művelődés folyóirat szerkesztője, valamint székelyföldi tudósítójaként működött. 1979 óta a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munka-csoport, majd 1996 óta Regionális és Antropológiai Kutatási Központ munkatársa. 2002-től a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem docense.

Verseit az Ifjúmunkás, Igaz Szó, Echinox, Utunk, Művelődés, A Hét s az Igazság Fellegvár-melléklete közölte, tanulmányát a paraszti hiedelemvilág bomlásáról a Korunk (1977/6). Szerepelt a Varázslataink (1974), Kimaradt szó (1979) és Ötödik évszak (1980) c. antológiákban. Verseinek alaphangját a szülőföld és az irodalmi, művészeti eszmények leírásával teremti meg. Társadalomtudományi, szociológiai, néprajztudományi, antropológiai írásaival elsősorban a hetvenes évek végétől jelentkezik. Tagja a csíkszeredai Kommunikációs-Antropológiai Munkacsoportnak.

 

Önálló kötetei

Jelek égen és földön: hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön (Csíksz., 1998); A krízis éve a Székelyföldön 1949 (Csíksz., 2004); Örökített székelykapu: környezetek, örökség, örökségesítés egy székelyföldi faluban (Mvh., 2004); Földosztók, önellátók, gyarapodók (Mvh., 2007); Örökség és közkapcsolatok (Kv., 2008); Fogyasztói magatartás (Kv., 2009); Fejezetek Románia huszadik századi társadalomtörténetéhez (Mvh., 2009); Amire vágyunk, amitől félünk, amit remélünk (Mvh., 2010);

 

Gyűjteményes kötetekben

Néphagyományok új környezetben: tanulmányok a folklorizmus köréből (Buk., 1987); Kapcsolat, környezet, közösség: csíkszeredai antropológiai írások (Bp., 1992); Egy más mellett élés: a magyar–román, magyar–cigány kapcsolatokról (Csíksz., 1996); Ismerős terepen: válogatás csíkszeredai antropológiai írásokból (Csíksz., 1999); Autonóm magyarok? Székelyföld változása az „ötvenes” években (Csíksz., 2005); A társadalmi változások kommunikációs univerzuma (Mvh., 2009)

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük