Gittai István, családi nevén Szilágyi (Tóti, 1946. dec. 31.) költő. Középiskolát Margittán (1964), építészeti technikumot Nagyváradon végzett (1969). Tervező Zilahon, 1971-től Nagyváradon. Először a Fáklya, majd az Ifjúmunkás, *Utunk, *Igaz Szó, Korunk, Bihari Napló, *Brassói Lapok és a Familia közölte verseit. Szerepel a Varázslataink (Kv. 1974), Hangrobbanás (Tv. 1975), Végtelen mondat (1977) és Tineri poeţi maghiari din România (Kv. 1979) c. antológiákban.
Forrás-kötete a Megmentett visszhang (1975). Szikár, szűkszavú versei főleg a magányosság érzetének kifejezésében hitelesek. További köteteiben (Szeszélyes galopp. Tv. 1978; Folyosók és tünetek. 1979) kihagyásos versszerkezetei nagyobb kompozíciós egységekbe rendeződnek. Mindinkább az elérhetetlen teljesség szószólója: "a hiány költőjeként" (Mózes Attila) mutatkozik be. Legújabb kötete (Mozgóképek egy idegháborúból. 1982) egy növekvő "idegfeszültség nem annyira feloldása, hanem inkább állandó vibrálása" (Márki Zoltán).
Mózes Attila: Töredék *kritika a költészet utolsó szótagjairól. *Utunk 1975/5; uő: Kilátás az üveglabirintusból. *Utunk 1979/49. Márki Zoltán: Gyűjtögetés. *Előre 1975. okt. 9.; uő: Indulatok és kényszerek. *Előre 1983. ápr. 20. Markó Béla: G. I: Megmentett visszhang. *Igaz Szó 1976/6. Varga Gábor: G. I. hiányérzetei. Interjú. Ötödik évszak, Mv. 1980. 14954. Vásárhelyi Géza: Költő és indulata, avagy a hahota mikéntje. *Utunk 1982/30.
Először a Fáklya, majd az Ifjúmunkás, Utunk, Igaz Szó, Korunk, Bihari Napló, Brassói Lapok és a Familia közölte verseit. Szerepel a Varázslataink (Kv. 1974), Hangrobbanás (Tv. 1975), Végtelen mondat (1977) és Tineri poeţi maghiari din România (Kv. 1979) c. antológiákban.
Forrás-kötete a Megmentett visszhang (1975). Szikár, szűkszavú versei főleg a magányosság érzetének kifejezésében hitelesek. További köteteiben (Szeszélyes galopp. Tv. 1978; Folyosók és tünetek. 1979) kihagyásos versszerkezetei nagyobb kompozíciós egységekbe rendeződnek. Mindinkább az elérhetetlen teljesség szószólója: „a hiány költőjeként” (Mózes Attila) mutatkozik be. Mozgóképek egy idegháborúból (1982) kötete egy növekvő „idegfeszültség nem annyira feloldása, hanem inkább állandó vibrálása” (Márki Zoltán).
Tagság: Ady Endre Irodalmi Kör (Nagyvárad)
Munkái
Önálló kötetei
Mennyi, mennyi levegőre (versek. Buk., 1990.); Kötéltolás, 1990–1993 (karcolatok. Bp. – Buk., 1994.); Mozdulatok a ruhatárból (válogatott és új versek 1974–1992. Bp., 1992.); Ó, gesztenyék (rövid írások. Nv., 1996.); Határaimat keresem. Beszélgetések váradi képzőművészekkel (Nv., 1999.); Bohémvirág (elbeszélések. Nv., 2004.); Őszliget. Szertelen versnapló (Nv., 2009.); Sóhajobeliszk (versek. Bp., 2010.); Utu rea. Válogatott versek 1-2. (Nv., 2012.); Csordultig lebegéssel (Nv., 2013.); Létesszencia (Nv., 2016.)
Szerkesztés
Péntek esti szabadságunk. A nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör húsz éve. Sall László és Molnár János interjúinak, valamint eredeti visszaemlékezések felhasználásával összeáll. és szerk. Gittai István és Szűcs László (Nv., 1998.)
Irodalom
Mózes Attila: Töredék kritika a költészet utolsó szótagjairól. Utunk 1975/5; uő: Kilátás az üveglabirintusból. Utunk 1979/49. – Márki Zoltán: Gyűjtögetés. Előre 1975. okt. 9.; uő: Indulatok és kényszerek. Előre 1983. ápr. 20. – Markó Béla: G. I: Megmentett visszhang. Igaz Szó 1976/6. – Varga Gábor: G. I. hiányérzetei. Interjú. Ötödik évszak, Mv. 1980. 149–154. – Vásárhelyi Géza: Költő és indulata, avagy a hahota mikéntje. Utunk 1982/30.