Herczka István (1991 • 2016)

Dimény István, családi neve 1947-ig Herczka (Budapest, 1913. aug. 17. – 1973. jún. 19., Budapest) – újságíró, író. Középiskolai és felsőkereskedelmi tanulmányait Temesvárt végezte. Újságírói pályáját 1930-ban a 6 Órai Újság szerkesztőségében kezdte meg. Korán bekapcsolódott a kommunista mozgalomba. 1933-ban letartóztatták és a szigurancán megkínozták. 1935-ben a temesvári Új Század főszerkesztője, 1947-től részt vesz a Bánsági Írás szerkesztőbizottságában, 1948-tól a Szabad Szó főszerkesztője, majd Bukarestben a Művelődés szerkesztőségi főtitkára (1955–58). Karcolatait, novelláit, művészeti írásait az Utunk, Irodalmi Almanach, Igaz Szó s a napisajtó közölte.

A Munkássegély kiadásában jelent meg Kerek, mint a földgolyó (Tv. 1932) című munkája, saját maga adta ki Cinquez rabságának, lázadásának és leveretésének hiteles története (Tv. 1936) című szimbolikus hősköltemény-kísérletét (Szőnyi István metszeteivel, bibliofil kiadásban), versekkel szerepelt az Írások (Lugos 1938) című gyűjteményes kötetben. A háború után szerkeszti és bevezeti Fogj bátran tollat cím alatt „Népköztársaságunk 44 magyar dolgozójának versei”-t (Kv. 1950). Ez időben megjelenő könyveiben (Kovács Pál új élete. Irodalmi riport, 1949; Öntők. Novella, 1953) a munkásságban végbemenő változást igyekszik kifejezésre juttatni, didaktikus jellegű drámáiban is a pártosság közvetlen irodalmi kifejezésére törekszik (Nyugalmas vasárnap, 1958; Olvasd és add tovább, 1961, egyidejűleg románul is, német fordítás 1962-ben). Karcolatainak, novelláinak válogatott gyűjteménye, a Köznapi élmény (1963) a bukaresti kisemberek rajzával hozott újat a romániai magyar irodalomban. Sűrűn jelentek meg képzőművészeti kritikái. Szőnyi István művészi útját elemző monográfiája is (románul, 1964) érdeklődésének ezt az oldalát világítja meg. Gyermekeknek szól a Jancsi, Karcsi és a plasztelin (1965). Posztumusz verskötetét Az élet peremén (1977) cím alatt az RMI sorozat számára sajtó alá rendezte és előszóval ellátta Szász János.

 

Munkái

Kerek, mint a földgolyó (Tv., 1932); Cinquez rabságának, lázadásának és leveretésének hiteles története (Tv., 1936); Kovács Pál új élete (irodalmi riport. Buk., 1949); Öntők (novella. Buk., 1953); Nyugalmas vasárnap (Buk., 1958); Olvasd és add tovább (Buk., 1961); Köznapi élmény (vál. novellák. Buk., 1963); Jancsi, Karcsi és a plasztelin (Buk., 1965); Az élet peremén (versek. Buk., 1977);

 

Idegen nyelven

Ştefan Szőnyi (Buk., 1963); Hänschen, Fränzchen und des Plastilin (Buk., 1965);

 

Fordítás

Tiberiu Vornic: A palánk (Buk., 1956); Mihail Davidoglu: Akik erősebbek a halálnál (Buk., 1957); Constanţa Bratu: A titkos esztergapad (Brassó, 1964);

 

Szerkesztés

Fogj bátran tollat! Népköztársaságunk 44 magyar dolgozójának versei (Kv., 1950); Augusztusi köszöntő hazánk felszabadulásának tízedik évfordulójára (Buk., 1954); Irodalmi évkönyv. (Buk., 1957); Bertolt Brecht: Galilei élete (utószó. Buk., 1963); Romain Rolland: Colas Breugnon (utószó. Buk., 1963); Thomas Mann: Halál Velencében (utószó, Buk., 1965); Lion Feuchtwanger: Balgák bölcsessége avagy Jean-Jacques Rousseau halála és megdicsőülése (utószó. Buk., 1966);

 

Irodalom

Bálint Tibor: A köznapi élményről. Utunk 1964/23. – Méliusz József: Gyalogjáró író. Igaz Szó 1964/7. – Kovács János: D. I. Igaz Szó 1973/7. – Szász János: Kiért élünk? D. I. halálára. A Hét 1973/26.