László Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1873. jún. 28. 1925. szept. 16. Kolozsvár) régész, meteorológus. ~ Dezső, Endre, Ferenc, Kálmán, Zoltán apja, ~ Attila nagyapja. A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett (1892), a *Ferenc József Tudományegyetemen természetrajz-földrajz szakos tanári diplomát és doktorátust szerzett (1896). Tanársegéd az egyetemen, majd szülővárosában a Székely Mikó Kollégium tanára (1897-1925). Meteorológiai állomást szervezett (1898); a *Székely Nemzeti Múzeum múzeumőre (1920-23). Az EME tagja.
Nemzetközi hírnévre *tett szert 28 négyezeréves újabb kőkorszakbeli őstelep feltárásával Háromszék megyében; különösen erősdi és oltszemi ásatásainak voltak köszönhetőek a premükénei kultúra festett edényeinek, kanalainak, idólumainak, csontszerszámainak és ékszereinek a *Székely Nemzeti Múzeumba került leletei (ezek egy része menekítés közben a II. világháború alatt elpusztult). Az ásatásokat a Cambridge-i Egyetem Régészeti és Etnológiai Múzeuma is támogatta. Megvetette a *Székely Nemzeti Múzeum néprajzi részlegének alapjait is, bevonva diákjait az anyaggyűjtésbe.
Jelentései, szaktanulmányai és ismeretterjesztő írásai szétszórtan jelentek meg a korabeli Székely Nemzet, Székely Nép, Székely Újság, Csíki Lapok, *Vasárnap hasábjain, iskolai értesítőkben, naptárakban, a budapesti Archaeológiai Értesítő, Időjárás hasábjain. Születésének századik évfordulója után került sor Táj és tudomány c. alatt válogatott írásainak gyűjteményes kiadására unokája, a szintén régész *László Attila gondozásában és előszavával (1978). A kötetből kiemelendő tanulmányok: A kézdivásárhelyi ágyú-lelet. Igazi Gábor Áron-ágyú; A *Székely Nemzeti Múzeum galambbúgos kapui; Az erősdi edények típusai. Ugyanitt *Debreczy Sándor a pedagógusról, Kovács Sándor a botanikusról és meteorológusról, *Gazda Klára a néprajzos-muzeológusról értekezik.
(B . E.)
Kőmíves Lajos: Egy hatezer éves világbirodalom erdélyi nyomai. *Keleti Újság 1925/164. Csutak Vilmos: A *Székely Nemzeti Múzeum alapítása és gyűjteményeinek ötvenéves fejlődése. Emlékkönyv a *Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy 1929. 5-25. *László Attila: Száz éve született L. F. *A Hét 1973/33; uő. V. Gordon Childe és L. F. levelezése. *Korunk 1974/3.
Nemzetközi hírnévre tett szert 28 négyezer éves újabb kőkorszakbeli őstelep feltárásával Háromszék megyében; különösen erősdi és oltszemi ásatásainak voltak köszönhetőek a premükénei kultúra festett edényeinek, kanalainak, idólumainak, csontszerszámainak és ékszereinek a Székely Nemzeti Múzeumba került leletei (ezek egy része menekítés közben a II. világháború alatt elpusztult). Az ásatásokat a Cambridge-i Egyetem Régészeti és Etnológiai Múzeuma is támogatta. Megvetette a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi részlegének alapjait is, bevonva diákjait az anyaggyűjtésbe.
Jelentései, szaktanulmányai és ismeretterjesztő írásai szétszórtan jelentek meg a korabeli Székely Nemzet, Székely Nép, Székely Újság, Csíki Lapok, Vasárnap hasábjain, iskolai értesítőkben, naptárakban, a budapesti Archaeológiai Értesítő, Időjárás hasábjain. Születésének századik évfordulója után került sor Táj és tudomány c. alatt válogatott írásainak gyűjteményes kiadására unokája, a szintén régész László Attila gondozásában és előszavával (1978.). A kötetből kiemelendő tanulmányok: A kézdivásárhelyi ágyú-lelet. Igazi Gábor Áron-ágyú; A Székely Nemzeti Múzeum galambbúgos kapui; Az erősdi edények típusai. Ugyanitt Debreczy Sándor a pedagógusról, Kovács Sándor a botanikusról és meteorológusról, Gazda Klára a néprajzos-muzeológusról értekezik.
Tagság: Erdélyi Múzeum-Egyesület
(B . E.)
Önálló kötetei
Négyezeréves kultúra emlékei Háromszék vármegyében (Ssztgy., 1911); Táj és tudomány (szerk. László Attila. Buk. 1978)
Gyűjteményes kötetekben
A kézdivásárhelyi ágyúlelet. In Ódon Erdély. Művelődéstörténeti tanulmányok (vál., s. a. r., szerk., előszó és jegyz. Sas Péter. Bp., 2004);
Irodalom
Kőmíves Lajos: Egy hatezer éves világbirodalom erdélyi nyomai. Keleti Újság 1925/164. – Csutak Vilmos: A Székely Nemzeti Múzeum alapítása és gyűjteményeinek ötvenéves fejlődése. Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy 1929. 5–25. – László Attila: Száz éve született L. F. A Hét 1973/33; uő. V. Gordon Childe és L. F. levelezése. Korunk 1974/3.