Gazda Klára (1991 • 2017)

Gazda Klára (Zalán, 1944. szept. 4.) – néprajzi író. Gazda László és Gazda József húga. A középiskolát Sepsiszentgyörgyön végezte, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett (1967), a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen néprajzból doktorált (1976). Egy évig a csíkcsicsói általános iskolában tanított, 1968-tól a Sepsiszentgyörgyi Megyei Múzeum muzeológusa. 1991-től a BBTE magyar nyelv és kultúra, majd a néprajz és antropológia tanszékének oktatója nyugdíjazásáig (2009).

Első írását a Megyei Tükör közölte (1968), néprajzi tárgyú közléseivel a Korunk, Művelődés, A Hét, Megyei Tükör, Falvak Dolgozó Népe, Ifjúmunkás, Jóbarát hasábjain szerepel, szaktanulmányait az Aluta közli (Figurális kályhacsempék a Sepsiszentgyörgyi Múzeum gyűjteményében. 1969; Adatok a sepsiszentkirályi gyűjtögető gazdálkodáshoz. 1970; Felsőrákosi székely népviselet. 1971; Pásztorkodás az esztelneki gyermek életében. 1974-75; Bodzaforduló népi árucseréje. 1976-77; Családi munkamegosztás Felsőrákoson. 1980; Az esztelneki gyermekjátékok romániai párhuzamai. 1981). A László Ferenc régész-muzeológusnak szentelt emlékkönyvben (Táj és tudomány. 1978) a néprajztudóst mutatja be. A gyermekélet néprajzával úttörő munkát végzett a magyar néprajztudományban.

 

Fontosabb kötetei

Gyermekvilág Esztelneken (néprajzi monográfia, Haáz Sándor rajzaival. 1980); Székelyek ünneplőben (Bp., 1998.); A székely népviselet (Bp., 1998.); Közösségi tárgykultúra – művészeti hagyomány (Kv., 2008.); Magyar népi kultúra (tankönyv; szerk. Keszeg Vilmos. Kv., 2008.); Közösségi tárgykultúra – művészeti hagyomány (egyetemi jegyzet. Kv., 2008.);

Gyűjteményes kötetekben

Figurális kályhacsempék a Sepsiszentgyörgyi Múzeum gyűjteményében. Aluta I. 1969. 281–286.; Adatok a sepsiszentkirályi gyűjtögető gazdálkodáshoz. Aluta II. 1970. 1. 421–427.; A felsőrákosi székely népviselet. Aluta III. 1971. 427–460.; Pásztorkodás az esztelneki gyermek életében. A pásztorkodó gyermekek játékai Esztelneken.    Aluta VI-VII. 1974-1975. 235–260.; A sepsiszentgyörgyi múzeum és közönsége (Pszichoszocioló-giai vizsgálat). Korunk 1975/8. 628–633.; Din obiceiurile legate de naştere, căsătorie, şi moarte în satele Valea Timişului şi Vîrciorova (Caraş-Severin). Studii şi Comunicări de Etnografie, Istorie. Caranşebeş. 1975. 185–195.; A Sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum néprajzi osztálya. Népismereti Dolgozatok 1976. 47–55.; Schimburi de mărfuri în întorsura Buzăului. Aluta VIII-IX. 1976-1977. 353–358.; Bodzaforduló népi árucseréje. Aluta VIII-IX. 1976-1977. 359–364.; Munkába nevelődés Esztelneken. Népismereti Dolgozatok 1978. 1978. 208–219.; A néprajzos-múzeológus. In: László Ferenc (szerk.): Táj és tudomány. Buk.,  1978. 64–74.; Az ifjúkor hagyományai Esztelneken. Korunk Évkönyv 1979. 167–173.; Családi munkamegosztás Felsőrákoson. Aluta X-XI. 1980. 233–243.; Az esztelneki gyermekjátékok romániai párhuzamai. Aluta XII-XIII. 1981. 247–268.; Alakos ábrázolás a népművészetben. Aluta XIV-XV. 1983. 89–117.; Cămăşi provenite din judeţul Covasna, aflate în colecţia de port popular al Muzeului Judeţean Covasna din Sf. Gheorghe. Aluta XVI. 1984. 63–96.; Puncte de cusături aplicate în portul popular din judeţul Covasna. Aluta XVII-XVIII.   1988. 251–292.; Vallásos élet. vallásos nevelkedés Esztelneken. In: S. Lackovits Emőke (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében 1. Veszprém, 1991. 159–176.; Szempontok a falusi gazdálkodás jelenkori átalakulásának vizsgálatához (Demény István Pállal) Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője II. 1992/1-2. 12–14.; Néhány gondolat a „Síppal-dobbal" játékgyűjtemény kapcsán. In: T. Bereczki Ibolya (szerk.): Gyermekvilág a régi magyar falun. Az 1993. október 15-16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai. 1. Damjanich János Múzeum. Szolnok, 1995. 93–107.; A múzeumok és a muzeális gyűjtemények működési problémái. A Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője VII. 1997/1-2. 9–13.; A 19-20. századi székely népviselet jelei. In: Voigt Vilmos – Balázs Géza (szerk.): A magyar jelrendszerek évszázadai. Magyar Szemiotikai Tanulmányok I. Budapest, 1998. 81–120.; A népi ornamentika terminológiájának állatokkal kapcsolatos rétege. In: Pozsony Ferenc (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 6. Kolozsvár, 1998. 66–96.; Az obi-ugor geometrikus ornamentika mitikus hátteréről. In: Pozsgai Péter (szerk.): Tűzcsiholó. Írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére. Bp., 1999. 429–461.; Die Schaukel in der ungarischen Volkstradition. Acta Ethno-graphica Hungarica XLIV. 1999. 1-2. 113–126.; Demény István Pál kronologikus bibliográfiája. Néprajzi Látóhatár IX. évf. 2000. 1-2. 205–211.; Keresztény jelképek a népi díszítőművészetben? In: Czégényi Dóra – Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 8. Kv., 2000. 100–142.; Török muzeológusok a török szőnyegek szimbólumairól. Gazda József (szerk.): Kőrösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete. Ssztgy., 2000. 205–216.; A magyar hintázási hagyományok összehasonlító perspektívából. Erdélyi Múzeum LXll. 2000. 3-4. 193–236.; Egy díszítőművészeti motívumkatalógus előmunkálataiból. A gyimesi viselet vászonhímzései. In: Balázs Géza et alii (szerk.): Folklorisztika 2000-ben. Tanulmányok Voigt Vilmos 60. születésnapjára. Bp., 2000. 417–440.; Előszó. In: Kovács Piroska: Máréfalva kapui. Mvh., 2000. 5-6.; A román halotti rítusok tárgyi kellékei és a lélek túlvilági útja. In: Pócs Éva (szerk.): Lélek, halál, túlvilág. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Bp., 2001. 302–310.; A romániai magyar népművészetkutatásról. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 9. Kv., 2001. 83–120.; Hímzéskultúránk legrégibb rétegeiről. In: Gazdáné Olosz Ella: A tű csodája. Moldvai csángó-magyar inghímek, erdélyi öltéstechnikák. Csíksz., 2001. 15–30.; A tudományos irányzatokról, a paradigmaváltásokról és a témaválasztásról. Néprajzi Látóhatár X. 2001. 1-4. 173–180.; Előszó. In: Demény István Pál: Széles vízen keskeny palló. Csíksz., 2002. 5–7.; A hintázás: utazás a boldogság szekerén. In: Deáky Zita (szerk.): Ünnepi kötet Faragó József 80. születésnapjára. Bp., 2002. 292–317.; A hinta és hintázás: funkciók, szimbólumok, jelentések. In: Czövek Judit (szerk.): Imádságos asszony. Tanulmányok Erdélyi Zsuzsanna tiszteletére. Bp., 2003. 274–300.; Keresztény jelképek a népművészetben. In: Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor (szerk.): Jelbeszéd az életünk 2. Bp., 2002. 281–294.; Motive zoomorfe în arta populară. Satul tradiţional de ieri, de azi şi de mâine. Anuarul Muzeului Etnografic al Transilvaniei 80. Kv., 2002. 433–466.; Isten kovácsa. In: Szikszai Mária (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 11. Kv., 2003. 9–48.; Figura fierarului sacru in cultura populară maghiară. Anuarul Muzeului Etnografic al Transilvaniei 81. Kv., 2003. 461–488.; A szakrális kovács alakja a magyar folklórhagyományban. Néprajzi Látóhatár XII. 2003. 3-4. 11–30.

Kiállítási katalógusok

Mobilierul ţărănesc — Népi bútorok (Ssztgy., 1973.); Zsuzsi és Andris népviseletben. Kiállítás a Székely Nemzeti Múzeum anyagából (Veszprém, 1991.)

Szerkesztés

Demény István Pál: Hősi epika (Bp., 2002.); Tanulmányok Szentimrei Judit 85. születésnapjára. A Kriza János Néprajzi Társaság 14. évkönyve (szerk. Tötszegi Teklával. Kv., 2006); Szöveggyűjtemény a Magyar népi kultúra tankönyvhöz (összeáll. Gazda Klára és myársai. Kv., 2008.)

 

Irodalom

Zágoni Attila: Míg nem késő. Falvak Dolgozó Népe 1978. nov. 28. – Ráduly János: Gyermekvilág Esztelneken. Vörös Zászló 1980. okt. 25. – Szőcs István: Örök és múlékony játékaink. Előre 1980. nov. 19. – Pillich László: Szélforgók és csiporkázás. Igazság 1980. nov. 26. – Seres András: Rendhagyó kiadvány. Brassói Lapok 1980/48. – Kónya Ádám: Csali meséktől a cseszleparittyáig. Megyei Tükör 1980. dec. 10. – Cseke Péter: Mit lehet hasznosítani a régi falu nevelési kódexéből? Beszélgetés dr. G. K. néprajzkutatóval. Falvak Dolgozó Népe 1980 50. – Nagy Olga: Elfogult tudósítás. Utunk 1981/16. – Tanulmányok Gazda Klára 60. születésnapjára; szerk. Keszeg Vilmos, Tötszegi Tekla; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2005.