opera–operett 1. Már a *daljáték címszó összegezte a zenés színpad legfontosabb műfajának, az operának romániai magyar eredményeit az 1970-es évek végéig. Azóta néhány érdemleges új darab került előadásra Kolozsvárt az *Állami Magyar Operában. 1990-ben az *Állami Magyar Opera pályázatot hirdetett zenés színpadi művekre. Az első díjat Demény Attila nyerte Parafarm c. darabjával, (második díjat nem osztottak ki), a harmadikat Magyari Zita Lyukasarcú tündér c. gyermekoperájával. A felélénkült érdeklődésnek köszönhetően hosszas várakozás után ismerhette meg a közönség a Tamási-novella ihlette és Szőcs István szövegkönyvével készült, de 1970 óta kéziratban rekedt Ördögváltozás Csíkban c. egyfelvonásos művet, *Vermesy Péter korszerű zenei nyelvezetű alkotását (1990). A pályadíjnyertes Demény Attila Parafarm c. szerzeményében George Orwell Állatfarm c. regényét gyümölcsöztette *Visky András librettója alapján a kamaraopera, táncszínház és a *musical egyéni szintézisében (1991).
Az operához közel álló zenés mesejátékot nálunk a *daljáték címszóban már említettek mellett *Kisbán Miklós (Az ostoba Li. 1946) és ifjabb *Mátyás Mátyás képviselte, utóbbi *Marton Lili nyomán szerzett Rongyoska királykisasszony c. darabjával (1947).
Gyermekoperáink sorát Magyari Zita gyarapította *Fodor Sándor nyomán készült Csipike lakodalma c. művével (1991).
2. Kiegészítendő a *daljáték tárgyköre a romániai magyar operett anyagával is. Ez a műfaj a 19. századi és az I. világháborút megelőző hagyományokat folytatta. A műfaj útját Erdélyben Farkas Ödön, Stephanidesz Károly, Borsay Samu, Virányi Jenő és Serly Lajos egyengette. A két világháború közt *Komjáti Károly zeneszerző jelentkezett leggyakrabban. Az ő példáját követte Vadas László, aki kolozsvári szövegírók munkáját hasznosította: *Gara Ákos librettóját a Vadgalamb (1921), *Győri Illés István szövegét a Szultána (1926) esetében. Ugyanő a szerzője a Trombitaszó c. zenés játéknak is (1941). Claude Romano (George Sbârcea) Thury Zsuzsa szövegét hasznosítva szerezte az In flagrantit (1955), *Gredinár Aurél és *Walter Gyula szövegkönyvére a könnyen rögzíthető dallamosságú Szerelemre ítélem c. operettet (1956-57). Molnár Károly két operettel jelentkezett (A puszta rózsája és Száll a labda). Fodor Árpád, illetve *Antal Péter szövegére a dalbetétek szövegének szerzője Barkó György.
Gyermekoperettet Révay György írt Hajtai Etelka szövegére Tündérkirálykisasszony címmel (1926).
Lakatos István: A kolozsvári magyar zenés színpad (1792-1973). 1977. Pusta Enikő: Ördögváltozás Vermesy-módra. *Szabadság 1990. ápr. 27. László Ferenc: Operasiker gyermekhangokon. Helikon 1991/27. Benkő András: Énekesjátéktól az operáig. Közli Kolozsvár magyar színháza. Szerk. Kántor Lajos-Kötő József-Visky András. Kv. 1992. 85-107.
(B. A.)