Szentmártoni P. Kálmán (Nyárádszentmárton, 1879. febr. 8. – 1968. jún. 11. Kv.) – történész, tanár. Szülőfalujában kezdte iskoláit, majd a torockói particulába került (1886). 1891-től a kolozsvári Unitárius Főgimnáziumban tanult, ahol 1899-ben érettségizett. Ez évben beiratkozott az I. *Ferenc József Tudományegyetem földrajz–történelem szakára és anyagi segítség reményében a teológiára is. Nem akart azonban lelkész lenni, ezért a Papnevelő Intézet vezetősége nem járult hozzá teológiai tanulmányai folytatásához. Kilátástalan anyagi helyzete kényszerítette, hogy a kolozsvári számvevőszéken számfejtői állást vállaljon, ezért az egyetemi előadásokat alig-alig látogatta. 1900–1904 között az Egyetemi Könyvtárban dolgozott napidíjasként, utána a kolozsvári Unitárius Főgimnázium alkalmazta óraadói minőségben. 1907-ben megszerezte a tanári oklevelet, történelem–földrajz szakos tanárként a székelykeresztúri Unitárius Kollégiumban tanított, amelynek két évig igazgatója is volt (1934–35). 1935-ben a kolozsvári főgimnáziumba hívták tanárnak. 1938-tól a *Keresztény Magvető felelős szerkesztője. 1939-ben nyugdíjazták, de a bécsi döntés után újból tanított 1943-ig.
Társadalmi-közéleti munkássága főképpen Székelykeresztúrhoz kapcsolódott. 1920-tól az Unitárius *Irodalmi Társaság választmányi tagja, 1936-tól főtitkára. Több mint száz tanulmányát és cikkét a *Keresztény Magvető, Unitárius Egyház, Unitárius Közlöny, Kolozsvári Egyetemi Évkönyv, Genealógiai Füzetek, Ellenzék, Székely Közélet, Erdélyi Magyar Naptár, Erdélyi Szemle, *Pásztortűz közölte.
Fontosabb publikációi: Herakleides Basiliskos Jakab (Despot Vodă) moldvai fejedelem és a magyarok (Székelyudvarhely 1931); A Székelykeresztúri Jótékony Nőegyesület ötven éve (1882–1932) (uo. 1932); János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (uo. 1934); Székely népmesék (Kv. 1944); Berde Mózsa. Történelmi arckép (uo. 1944); Adatok a torockói iskola történetéhez (in: Emlékkönyv *Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Buk. 1957).
Vári Albert: Sz. P. K. *Keresztény Magvető 1943/4–5.
(K. S.)