Szigeti József (Máriagyüd, 1912. máj. 22. – 1986. jún. 21. Kv.) – irodalomtörténész. Kolozsváron érettségizett 1929-ben a Református Kollégiumban, majd a Református Teológián lelkészi (1935), egy évvel később az I. Ferdinand Egyetemen tanári oklevelet szerzett. 1936–37-ben a szatmárnémeti Református Gimnázium, 1937–46 között Marosvásárhelyen a Református Kollégium tanára; 1946–48 között középiskolai tanfelügyelő a Tanügyi Minisztérium alárendeltségében. 1948-tól a Bolyai Tudományegyetem tanára, a régi magyar irodalom történetének előadója, 1959–77 között a BBTE-n professzor, majd haláláig az egyetem konzultáns professzora.
Egyetemi előadásaiban, mind az 1955-ben sokszorosított egyetemi jegyzetében (A régi magyar irodalom története. I–III. Kv. 1955), mind később, 1971-ben nyomtatásban megjelent egyetemi tankönyvében a felvilágosodás koráig terjedő időszak magyar irodalmának szintézisét igyekezett megalkotni, törlesztve e téren az ötvenes-hatvanas évek hazai irodalomtörténeti munkásságában mutatkozó lemaradást. Szövegkiadásaival az általa vizsgált korok nagyjainak (Balassi Bálint, Apáczai Csere János, Mikes Kelemen) művét kívánta saját korának olvasója felé közvetíteni, e meghatározó személyiségek korszerű és időszerű jellemképének megrajzolásával.
1955-ben sokszorosított jegyzetét annak idején a magyar irodalom egységét valló felfogása s „a burzsoá ideológia előtti kapitulálás” vádjával, a nemzeti jelleg, a „hazafias tartalom” „túlságos előtérbe állításával” marasztalták el bírálói. Mindezek a vádak vele szemben 1959-ben, a Bolyai Tudományegyetem „egyesítése” idején is felmerültek, s ezekkel a nyilvánosság előtti magyarázkodásra, önkritikára kényszerítették.
Tudományos pályáján jelentős felfedezése volt 1960-ban az egyik dési iskolai könyvtárból előkerült szöveg: Mikes Kelemen A Keresztnek királyi uttya autográf kéziratának és Kolozsváron fennmaradt másolatának feltárása (NyIrK 1962/1. 175–180), majd 1967-ben a Balassi-comoedia szerzőjének azonosítása Bornemisza Péterrel, a Magyar Electra szerzőjével. Ezeket a kutatásait foglalta össze tanulmánykötetében (A mű és kora. Buk. 1970), amely a fiatal Balassi Bálintra, Zrínyi Miklósra, az emlékíró Nagy Szabó Ferencre vonatkozó kutatásait is tartalmazza. A hazai tudományos könyvkiadás kimagasló teljesítménye volt Apáczai Csere János Magyar Encyclopaediájának általa sajtó alá rendezett szövegkiadása bevezető tanulmányával és jegyzeteivel.
Irodalomtudományi tanulmányait a NyIrK és a Studia Universitatis Babeş–Bolyai, Series Philologia, a sepsiszentgyörgyi Aluta, kisebb írásait a *Korunk, *Utunk, *Igaz Szó, *A Hét közölte. 1969-től kezdve vezette a kolozsvári szabadegyetem Nyelv, Írás, Emberség Kollégiumát, s 1978-tól szerkesztőbizottsági tagja volt a NyIrK-nek.
Kötetei: A Balassi-Comoedia és szerzője (Bp. 1967); A mű és kora (tanulmányok, Buk. 1970); A régi magyar irodalom története (tankönyv, uo. 1971).
Szerkesztésében és bevezető tanulmányával megjelent: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (Buk. 1955; új kiadás uo. 1963); Apáczai Csere János válogatott munkái (uo. 1965); Balassi Bálint összes versei és Szép magyar komédiája (uo. 1965); Jancsó Elemér: Irodalomtörténet és időszerűség. Irodalomtörténeti tanulmányok (uo. 1972 = Romániai Magyar Írók); Apáczai: Magyar Logikátska és egyéb írások (uo. 1975 = Téka); uő: Magyar Encyclopaedia (uo. 1977 = Fehér Könyvek); Balassi Bálint: Az jó hírért, névért. Összes versei (Kv. 1979 = Tanulók Könyvtára).
Jancsó Elemér: Törökországi levelek. *Utunk 1955/36. – R. Várkonyi Ágnes: Mikes törökországi levelei. Századok 1958. 486–487. – Vécsey Károly – Blénesi Ernő: Az irodalomtörténeti oktatás eszmei tisztaságáért. *Igaz Szó 1959/5. 729–738. – Mózes Huba: Balassi Bálint összes versei és Szép magyar comoediája. *Utunk 1965/41. – Tarnóc Márton: A Balassi-comoedia és szerzője. *Kritika 1967/9. 58–59. – Végh Ferenc: A Balassi-comoedia és szerzője. Irodalomtörténeti Közlemények 1969. 757–759; uő: A mű és kora. Irodalomtörténeti Közlemények 1972. 105–107. – Baróti Pál: Írók, művek, tudatformák. *A Hét 1970/4. – Mikes Kelemen összes művei. III. Sajtó alá rendezte Hopp Lajos. Bp. 1970. 946–951, 964. – Izsák József: Módszer, szemlélet, igény. *Igaz Szó 1970/10. 584–588. – Jancsó Elemér: A mű és kora. *Előre 1970. aug. 7. – Engel Károly: Perújítás a régi magyar irodalomban. *Korunk 1971/2. 313–317. – Bernád Ágoston: A régi magyar irodalom története. *Igaz Szó 1972/9. – Jordáky Lajos: Régi irodalom – modern szemlélet. *Utunk 1972/14. – Csanda Sándor: Balassi Bálint költészete és a közép-európai szláv reneszánsz stílus. Pozsony 1973. – Hopp Lajos: Mikes és világa. Buk. 1973. 360–366. – Gaal György: Egyéniséget formált, embert nevelt. *Utunk 1986/27. – Szabó Zoltán: Sz. J. (1912–1986). NyIrK 1986/2. – Gavril Scridon: Istoria literaturii maghiare din România. 1918–1989. Kv. 1996. 178, 554, 558. – Löwy Károly: Volt egyszer egy szabadegyetem. *Szabadság 1998. okt. 14. – Kántor Lajos: Balassi élete Erdélyben. *Korunk 2004/12.
(K. N. – Szigeti László)