Vekov Károly (Bp., 1947. szept. 26. – 2020. okt. 7.) – történész, művelődéstörténész. Középiskoláit Aradon végezte (1966), a kolozsvári BBTE-n szerzett oklevelet (1971). A történettudományok doktora fokozatot 1999-ben szerezte meg a Nicolae Iorga Történettudományi Intézetben, dolgozatában (amely 2003-ban, kibővítve nyomtatásban is megjelent) a gyulafehérvári hiteleshely működését taglalja. Pályája első szakaszában (1971–90) a bukaresti Nicolae Iorga Történettudományi Intézet nemzetiségtörténeti osztályán dolgozott tudományos kutatóként. A *Limes Kör tagja, részt vett 1985-ben Bukarestben és több alkalommal vidéken rendezett vitáin.
Az 1989-es fordulat után Kolozsváron az RMDSZ országos elnökségének ügyvezető titkára, referense (1990–95), majd a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum, a Római Katolikus *Líceum tanára, utóbbinak igazgatója (1995–2000), 2000–2004 között Kolozsvár municípiumi tanácsának tagja (ebben a minőségében a főtéri Márton Áron-szobor kezdeményezője), a Kolozs megyei tanács tagja, parlamenti képviselő. Közben meghívottként Bizánc történetét adta elő a BBTE-n, ahol 2000-től egyetemi docens, magiszteri kurzusok előadója. Bizánc és a magyar középkor történetét, magyarságtörténetet, magyar művelődéstörténetet, írásbeliség- és intézménytörténetet, latin és magyar paleográfiát, pecséttant ad elő.
Kutatási területe a középkori intézmény- és művelődéstörténet. Első írása 1978-ban jelent meg a 16. századi erdélyi magyar történetírásról (Studii şi Materiale de Istorie Medie IX. 1978. 1–31). Tanulmányokat, cikkeket közölt *A Hét és a *Korunk hasábjain, ill. tanulmánykötetekben (Emlékkönyv *Jakó Zsigmond nyolcvanadik születésnapjára. Kv. 1996; In honorem Paul Cernovodeanu. Buk. 1998; Historia manet. *Demény Lajos-emlékkönyv. Buk. 2001; Erdély a keresztény magyar királyságban. Kv. 2001; Erdélyi várostörténeti tanulmányok. Csíkszereda 2001; Kolozsvár 1000 éve. Kv. 2001; Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára. Uo. 2003; Emlékkönyv *Csetri Elek nyolcvanadik születésnapjára. Kv. 2004; Városok és városlakók. 2006; Az 1956-os forradalom és a határon túli magyarok. Bp. 2006; A reneszánsz Kolozsvár. Kv. 2008, ua. románul, uo. 2008; Évfordulós tanácskozások. Szatmárnémeti 2008; Kisebbségben, közösségben. *Balázs Sándor nyolcvanadik születésnapjára. Tv. 2008; Loca credibilia. Hiteleshelyek a középkori Magyarországon. Pécs 2009; Pe urmele trecutului. Profesorului Nicolae Edroiu la 70 de ani. Kv. 2009; Erdély reneszánsza. I. Uo. 2009; Az 1956-os forradalom hatása a környező országok egyházaira. Bp. 2009; The Impact of the 1956 Hungarian Revolution on Religious Life in Eastern Europe. Bp. 2009). Önálló kötetben mutatta be a székelyek középkori társadalmi, jogi és hadi szervezetét (Kv. 2003). Kutatásainak visszatérő tárgya a humanista eszmék erdélyi térhódítása (Az erdélyi reneszánsz és a mátyási modell. *Korunk 1998/5; Mátyás király és Kolozsvár. *Honismeret 2008/6; Atleta christianismi. Adalékok Hunyadi János identitástudatához. Szeged 2006/11–12; A szülőváros kötelez. Szeged 2008/11; A kolozsvári egyháziak humanista törekvései. Kv. 2008). Első tanulmányának témáját (az erdélyi magyar nyelvű történeti irodalom kezdetei) újabban külön kötetben fejtette ki részletesebben. Jelenleg a kommunista korszak politikai pereit kutatja, különös tekintettel a magyar egyházak megsemmisítésére irányuló koncepciós perekre (Márton Áron-, Szoboszlay-per).
Önálló kötetei: Locul de adeverire din Alba Iulia. Secolele XIII–XVI (Kv. 2003); Structuri juridico-militare şi sociale la secui în evul mediu (uo. 2003); Istoriografia maghiară din Transilvania în secolul al XVI-lea (uo. 2004); A gróf emigrált, az író itthon maradt. *Wass Albert igazsága (társszerzők Raffay Ernő és Takaró Mihály, Bp. 2004).
Benkő Samu és *Demény Lajos oldalán társszerkesztője a Székely felkelések. 1595–1596 című kötetnek (Buk. 1979, román nyelvű kiadása uo. 1978). Szerkesztésében és bevezetőjével jelent meg Szoboszlay Aladár Az egyenes úton (Kv. 2006) c. kötete.
Kisebbség – nemzetiség – diaszpóra. Limes 1989/1. 15–52. – Ágoston Hugó: Mi volt a Limes? (Beszélgetés többek között V. K.-lyal.) *A Hét 2004/16.
(V. Z.)