Gazda József (Kézdivásárhely, 1936. ápr. 8.) művészeti író, szociográfus, tankönyvíró. ~ László öccse, ~ Klára bátyja, G. Olosz Ella férje. A középiskolát Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban végezte (1953), a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar irodalom szakos tanári oklevelet (1958). Előbb Székelykocsárdon, majd a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanított, 1964 óta a kovásznai *líceum tanára.
Első írása az *Utunkban jelent meg (1956), a *Korunk, *Igaz Szó, *A Hét, *Utunk, *Művelődés és több napilap munkatársa. Művészettörténeti és műkritikai írásaiban *Gyárfás Jenő tragédiáját, Szolnay Sándor, Jakobovits Miklós, Mohy Sándor, *Nagy Albert művészi egyéniségét, a *groteszk szerepét *Incze János művészetében, *Nagy Imre életművét mutatja be, expresszív és konstruktivista törekvéseket elemez hazai magyar képzőművészetünkben. Diákokból álló művészegyüttesével 1975 óta évről évre bemutat egy-egy Tamási-színdarabot, főleg falvakat látogató körutakon országszerte az *iskolai színjátszás kibontakozását szolgálva. Megírta az első rendszeres magyar irodalmi tankönyvet a *líceumi ciklus számára, ez az I. osztályos rész több kiadást ért meg (197277).
A régi falu emlékezetét 280 magnószalagra vett vallomással örökítette meg Így tudom, így mondom címen, egyszerű és őszinte kérdésfeleletekkel a mai életforma-változás lélektani összképébe foglalva a szociográfiai értékű közléseket. Dokumentumkönyve a régi népi mesterségekről (népi szövegek alapján) kéziratban.
Önálló kötetei: Gyárfás Jenő (kismonográfia, 1969); Nagy Imre (kismonográfia, 1972); Tegnapi kövek, mai utak (egy nyugati utazás naplója, Kv. 1977); Így tudom, így mondom. A régi falu emlékezete (1980); Nagy Albert (kismonográfia, 1982).
Mohy Sándor: Hajdani festő nyomában. *Igaz Szó 1970/3; uő: Könyv *Nagy Imréről. *Korunk 1973/4. Murádin Jenő: Mű és meghasonlás. *Utunk 1970/12. Szőcs István: Rögök és göröngyök. *Előre 1973. márc. 17. L. Kovács Zoltán: Gazdáéknál, Kovásznán. *A Hét 1978/24. Bazsó Zsigmond: A régi falu emlékezete. *Igazság 1980. okt 29. Cseke Gábor: 280 tanúságtétel. *Előre 1980. dec. 18. Kormos Gyula: Így tudjuk, így mondjuk. *Utunk 1981/11.
Gazda József (Kézdivásárhely, 1936. ápr. 8.) művészeti író, szociográfus, tankönyvíró. ~ László öccse, ~ Klára bátyja, G. Olosz Ella férje. A középiskolát Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban végezte (1953), a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar irodalom szakos tanári oklevelet (1958). Előbb Székelykocsárdon, majd a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanított, 1964-tól a kovásznai líceum tanára 1986-os nyugdíjba vonulásáig.
Első írása az Utunkban jelent meg (1956), a Korunk, Igaz Szó, A Hét, Utunk, Művelődés és több napilap munkatársa. Művészettörténeti és műkritikai írásaiban Gyárfás Jenő tragédiáját, Szolnay Sándor, Jakobovits Miklós, Mohy Sándor, Nagy Albert művészi egyéniségét, a groteszk szerepét Incze János művészetében, Nagy Imre életművét mutatja be, expresszív és konstruktivista törekvéseket elemez hazai magyar képzőművészetünkben. Diákokból álló művészegyüttesével 1975 óta évről évre bemutat egy-egy Tamási-színdarabot, főleg falvakat látogató körutakon országszerte az iskolai színjátszás kibontakozását szolgálva. Megírta az első rendszeres magyar irodalmi tankönyvet a líceumi ciklus számára, ez az I. osztályos rész több kiadást ért meg (1972–77).
A régi falu emlékezetét 280 magnószalagra vett vallomással örökítette meg Így tudom, így mondom címen, egyszerű és őszinte kérdésfeleletekkel a mai életforma-változás lélektani összképébe foglalva a szociográfiai értékű közléseket. Dokumentumkönyve a régi népi mesterségekről (népi szövegek alapján) kéziratban.
Tagság: Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület (alapító tag); Barabás Miklós Céh; Magyarok Világszövetsége; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Romániai Képzőművészek Országos Sz9vetsége (kritikai tagozat)
Önálló kötetei: Gyárfás Jenő (kismonográfia, Buk., 1969); Nagy Imre (kismonográfia, Buk., 1972); Tegnapi kövek, mai utak (egy nyugati utazás naplója, Kv. 1977); Így tudom, így mondom. A régi falu emlékezete ( Buk., 1980); Nagy Albert (kismonográfia, Buk., 1982); Nagy Albert (kismonográfia, Buk., 1982); Kelet kapui : száz nap ősi kultúrák földjén : [útinapló] Kv., 1984.; Megváltó karácsony : Erdélyi magyar túlélők emlékeznek. Bp., 1990.; Kövek egy siratófalhoz ( Tófalvi Zoltánnal) Stockholm, 1994.; Jaj, mik történtek, jaj, mik is történtek : a szétszabdalt magyarság XX. századi sorstörténete. Bp., 1997.; Mindennek mestere : a falusi tudás könyve. Bp.− Sepsiszentgyörgy, 1993. Hát én hogyne siratnám : csángók a sodró időben. Bp., 1993; Gazdáné Olosz Ella. Bp.−Buk., 1994.; Emlékek Ázsiája (névmagyarázatok Sántha István, utószó Szabó Péter, függ. Mezey István) Bp.− Szeged, 2003.; Az Istennel még magyarul beszélgetünk : magyar szórványok a Kárpát-medencében. Bp., 2002.; A tűz októbere : 1956 magyar sorsokban. Bp., 2006; A megpecsételt vég : kilencven év Erdély földjén. Bp., 2010.
Gyűjteményes kötetekben: Gondolatok Ignácz Rózsáról és írásművészetéről. In: Ignácz Rózsa : 1909-1979 : emlékkönyv az író és a színművész születésének 100., halálának 30. évfordulójára. 2009.
Szerkesztés: Kiss István: Vizek sodrásában : egy mezőségi falu és népe krónikája. (a kéziratot gond. és szerk. G. J. Csíkszereda, 1998).
1992-től szerkesztője/társszerkesztője a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egysület évkönyveinekés mindegyikben szerzőként is szerepel az alábbi tanulmányokkal:
A Kőrösi Csoma Sándor emlékérem kitüntetettjei.− 2001; Körösi Csoma Sándor árnyékában – 2008;
Irodalom
Mohy Sándor: Hajdani festő nyomában. Igaz Szó 1970/3; uő: Könyv Nagy Imréről. Korunk 1973/4. – Murádin Jenő: Mű és meghasonlás. Utunk 1970/12. – Szőcs István: Rögök és göröngyök. Előre 1973. márc. 17. – L. Kovács Zoltán: Gazdáéknál, Kovásznán. A Hét 1978/24. – Bazsó Zsigmond: A régi falu emlékezete. Igazság 1980. okt. 29. – Cseke Gábor: 280 tanúságtétel. Előre 1980. dec. 18. – Kormos Gyula: Így tudjuk, így mondjuk. Utunk 1981/11.