Balogh Dezső (Mezőcsávás, 1930.) (1981 • 2022)

Balogh Dezső (Mezőcsávás, 1930. jan. 22. – 1999. ápr. 4., Kolozsvár) – nyelvész, tankönyvíró, egyetemi oktató. A marosvásárhelyi ref. kollégium elvégzése után (1948) a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári képesítést 1953-ban. 1952-től az Igazság szerkesztőségi titkára, 1959-től a kolozsvári magyar nyelvészeti tanszék lektora, majd előadótanára volt 1995-ig.

Tanulmányai, értekezései a jelenkori magyar nyelv, a nyelvjárástan, valamint a stilisztika tárgyköréből a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények és Studia hasábjain jelentek meg. 1972-ben doktori értekezésében Horváth Imre költői szókincsét dolgozta fel. A disszertációt szakmai körökben az erdélyi magyar irodalomban először készített teljes költői szótárnak tekintik. Egy része megjelent a Studia Universitatis Babeş-Bolyai 1978/2-es számában. Az egyetemi kiadásban megjelent Probleme de sintaxă (1978) c. kötetben magyar irodalmi tárgyú szószerkezeti tanulmánnyal szerepelt.

Munkái

Kötetei

A jelenkori magyar nyelv (egyetemi jegyzet. Buk., 1962.);

Társszerzőkkel

Bevezetés a magyar filológiába (Antal Árpáddal. Buk., 1962.); Olvasókönyv és nyelvtan a VII. osztály számára (Márki Zoltánnal és Kálmán Viktóriával. Buk., 1963.); Olvasókönyv és nyelvtan a VIII. osztály számára (Márki Zoltánnal, Kuszálik Piroskával és Kálmán Viktóriával. Buk., 1964.); Olvasókönyv és nyelvtan a IX. osztály számára (Márki Zoltánnal, Kálmán Viktóriával és Nagy Ernővel. Buk., 1969.); A mai magyar nyelv kézikönyve (Gálffy Mózessel és J. Nagy Máriával. Buk., 1971.);

Gyűjteményes kötetekben

Az idegen szavak és a szótárak. In: Anyanyelvünk művelése (szerk. Gálffy Mózes és Murádin László. Buk., 1975.); Mutatvány Marosvásárhely vidéke tájnyelvi atlaszából (Teiszler Pállal). In: Nyelvészeti tanulmányok (szerk. Teiszler Pál. Buk., 1980.); A paronimák. In: A magyar nyelv rétegződése (1988.);

A marosvásárhelyi Vörös Zászló nyelvezetéről. Előre, 1955. márc. 9.; Egy hasznos könyv megjelenése elé. Előre, 1958. jún. 6.; Itt a kolozsvári rádió Nyelvőr sorozata. Előre, 1958. nov. 4.; A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar nyelvészeti tanszékének 1959. évi nyelvjáráskutató munkájáról. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1960/4., 195.;

A Magyar nyelvészeti tanszék helyszíni gyűjtőmunkája 1960-ban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1961/2., 191–192.; A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar nyelvészeti tanszékének 1960. évi nyelvjáráskutató munkájáról. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1961/5., 191–192.; Néhány népetimológia. Studia Universitatis Babeş-Bolyai, 1961., 77–78.; Iskolábra. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1962/1., 173.; Kilencven és a nyelvtudomány szolgálatában. Korunk, 1962/12., 1533–1534.; Az után, alatt és társaik.Igaz Szó, 1963/2., 317–320.; Ha nyerünk, hát nyerjünk! Igaz Szó, 1963/3., 478–480.; A „mai nyelv” fogalmáról. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1963/7., 243–246.; Helyesírási tanácsadó szótár. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1963/7., 316–318.; Szórendi észrevételek. Igaz Szó, 1963/12., 930–933.; Mutatvány a „Felső-Maros menti tájnyelvi atlasz”-ból. Studia Universitatis Babeş-Bolyai, 1963, 141.; Lehetőség a félreértésre. Utunk, 1964. jan. 17.; Horváth Imre költői szókészlete. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1966/10., 261–274.; Az él ige Horváth Imre költői nyelvében. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1967/11., 285–8.; Az a kicsike „a”. Előre, 1968. dec. 19.; Helyesírási Tájékoztató. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1969/13., 378–379.; Öt Benedek Elek-levél. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1971/2., 375–378.; Névadás. A Hét, 1971. márc. 19.; Szándék és megvalósulás az oktatásban. A Hét, 1971. ápr. 23.; Nagy Kálmán: Kis magyar nyelvtankönyv. Igaz Szó, 1971/5., 778–781.; Mennyi bor egy icce bor?  Előre, 1971. jún. 25.; Egymillió szó?  Előre, 1972. márc. 22.; Gálffy Mózes: Nyelvi forma – nyelvi érték. Igaz Szó, 1973/3., 466–467.; Anyanyelv és nyelvtanítás. A Hét, 1973. júl. 27.; Benkő László: Juhász Gyula költői nyelvének szótára. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1974/1., 185–187.; Újabb könyv Kalotaszeg nyelvjárásáról. Utunk, 1974. nov. 1.; Búcsú Márton Gyulától. Utunk, 1976. ápr. 9.; A nyelvművelő Kosztolányi. Utunk, 1976. nov. 5.; Meg kell-e reformálni a magyar helyesírást? Utunk, 1980. febr. 15.; Megszerettem ezt a könyvet. Utunk, 1980. márc. 14.; Oktatás és egyetemi felvételi. Utunk, 1980. jún. 27.; Ismét: Népismereti dolgozatok. Utunk, 1980. júl. 18.; Második, javítatlan kiadás. Utunk, 1980. okt. 3.; Hozzászólás a továbbképzés kérdéséhez. A Hét, 1981. dec. 4.; Általános beszédkultúránkról. Utunk, 1981. júl. 24.; Nyelvművelő feladatainkról. Utunk, 1981. okt. 23.; A jön ige tőtípusa. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1983/2., 164.; Kósa Ferenc: Apor Péter helyesírása és nyelvének hangállapota. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1984/1., 94–95.; Emlékezés egykori iskolámra. Igaz Szó, 1984/2., 165–169.; A szófaji érték. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1986/1., 43–46.; A köznapi kifejezésekről. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1987/2., 151–155.; T. P. (1932–1988). Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1989/1., 104.; Vallomás a nyelvről. Igaz Szó, 1989/9., 282–284.; A többesjel funkciójáról. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1990/1., 71–74.;

Szerkesztés

Magyar helyesírási szótár (szerk. Gálffy Mózessel, Kelemen Bélával és Szabó T. Attilával. Buk., 1978.); A titkok megnyíltak (magánkiadás, 1990.);

Irodalom

László Ferenc: Búcsú a magyar nyelv szerelmesétől, B. D.-től. Szabadság, 1999. ápr. 9.