Csákány Béla (Brassó, 1911. nov. 14. – 1996. nov. 14.) – jogi és közgazdasági szakíró. Tanulmányait Brassóban és Kolozsvárt végezte, 1933-ban jogtudományi doktorátust szerzett, s mint ügyvéd helyezkedett el szülővárosában. 1944. okt. 1-től három éven át az MNSZ főtitkára, nemzetgyűlési képviselő, majd a Román Nemzeti Bank tanácsosa (1947–50), 1948-tól egyetemi tanár Kolozsvárt. Első írása az Ifjú Erdélyben jelent meg; diákkorában az Erdélyi Fiatalok technikai szerkesztője, később a Brassói Lapok jogi tanácsadó rovatát vezette. A II. világháború alatt a temesvári Déli Hírlap főmunkatársa, majd a Népi Egység egyik alapítója és szerkesztője (1944-45); mint egyetemi tanár a Babeş és Bolyai Egyetemek, majd az egyesült Babeş–Bolyai Tudományegyetem kiadásában megjelenő Studia c. közlöny szerkesztésében vett részt (1957–65). Tanulmányai időszerű közjogi és pénzügyi kérdésekről szaklapokban s a Contemporanul, Igaz Szó, Korunk, Utunk hasábjain jelennek meg. A magyar szakszókincs gyarapítása s a román szakkifejezések helyes értelmezése végett 1971-ben megkezdte Gazdasági Kisszótár címen az Előrében, 1972-től Zsebenciklopédia címen az Igazságban is a jogi és közgazdasági fogalmak helyes román és magyar megfelelőinek összehasonlítását, nem egy esetben eredeti nyelvújító javaslatokkal élve.
Munkája: Az állami vállalat saját pénzeszközei (Jogi Kiskönyvtár 11. 1958).