Gelei József (Árkos, 1885. aug. 20. 1952. máj. 20. Budapest) biológus. A Kolozsvári Unitárius Kollégiumban végezte a középiskolát (1903), a kolozsvári egyetemen szerzett diplomát, itt Apáthy István Állattani Intézetében tanársegéd; 191213-ban Münchenben és Würzburgban a kor legismertebb citológusai, Herwig és Boveri mellett dolgozott. Hazatérve a *Ferenc József Tudományegyetemen az összehasonlító sejttan magántanára (191419), majd az Unitárius Kollégium tanára s a *Reform-kör alelnöke Kolozsvárt, 1924-től Szegeden egyetemi tanár, s 1940-től 1944-ig újra a kolozsvári egyetemen fejt ki tudományos működést mint az állattan és biológia professzora.
Kutatási területe az állattan (véglények, gerinctelen állatok összehasonlító sejttana és szövettana), a sejttan és mikrotechnika (csillók mozgása, petesejtképződés), a mikroszkópi vizsgálómódszerek kidolgozása, valamint az általános biológia és örökléstan (nemiség, alacsonyabb rendű állatok ökológiája, a kromoszómák egyedisége és ennek a szerepe az öröklődésben). Kolozsvárt készült monografikus munkája A chromosomák hosszanti párosodása s e folyamat örökléstani jelentősége (Bp. 1921).
Szakdolgozatait, népszerűsítő cikkeit Erdélyben a Keleti Újság, Napkelet, Pásztortűz, Ifjú Erdély, Temesvári Hírlap, Magyar Nép, *Vasárnapi Újság közli (192124), A Székelyföld állattani irodalma c. tanulmánnyal szerepel a *Székely Nemzeti Múzeum Emlékkönyvében (1928), majd a *Keresztény Magvető és a Székely Nép hasábjain cikkezik (194142) s az EME dési vándorgyűlésének évkönyve adja közre előadását Viráglátogató bogarak címmel (1942). Füzete jelent meg a madárfiókák etetéséről (Kv. 1944). Mint nevelő konzervatív álláspontot képviselt, fejlődéstani és szövettani jegyzetei, Husz Ödönnel közösen szerkesztett Állattan biológiai alapon c. tankönyve (a középiskolák felsőbb osztályai számára, Kv. 1927) s az *Acta kiadványai közt szereplő írásai azonban hozzájárultak a természettudományos gondolkodás kifejlesztéséhez.
Szabó T. E. Attila szerkesztésében: A genetika évszázada. Téka 1976. 94130.