Horváth Jenő (Marosújvár 1900. okt. 13. 1989. szept. 13. Kolozsvár) író, költő, publicista. Középiskolai tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban (1920), főiskolai tanulmányait a kolozsvári Református Teológián s ösztöndíjjal Skóciában végezte, Debrecenben doktorált (1937). Lelkész Aninószán, 1941-től a nagyenyedi Bethlen Gábor Teológiai Akadémia, 1945-től Kolozsvárt a Protestáns Teológiai Intézet tanára. 1960-ban vonult nyugalomba. Hitbuzgalmi írásait az egyházi sajtó, szociális érzésű, a szülőföldhöz kötődő verseit, elbeszéléseit, cikkeit 1921-től kezdve a Pásztortűz, Erdélyi Helikon, Ifjú Erdély, Ellenzék, 1941 után az Erdélyi Gazda, Szövetkezés, Havi Szemle, *Déli Hírlap közölte; később az *Előre és *Igazság hasábjain is jelenik meg írása. Szerepel a Versekben tündöklő Erdély (Kv. 1941) és a Romániai magyar írók antológiája (Nagyenyed 1943) c. kiadványokban. Összeállításában jelent meg Nagyenyeden a Virágoskert (1941) és Kalászok (1944) c. vers- és mesegyűjtemény, valamint a Ki-ki magának orvosa (1944) c. egészségügyi tanácsadó.
Önálló kötetei: Betemetett bányász (versek, Aninósza 1935); Most szedtem a fáról (novellák, Kv. 1938).
Munkái
Önálló kötetei
Itt vagyok Uram, küldj el engemet! (Bp., 1933.); Betemetett bányász (versek. Aninósza, 1935.); A külmisszió lényege – a külmisszió református theológiai alapvetése (Debrecen, 1936.); Most szedtem a fáról (novellák. Kv., 1938.); Uram, taníts minket imádkozni! (Kv., 1938.); A pogánymisszió arcvonalán (Babos Sándorral. Kv., 1939); Az egyház világmissziója – a tambarami külmissziói világkonferencia (Kv., 1940.); Krisztus keresztje és az emberi szenvedés (Kv., 1999.)
Gyűjteményes kötetekben
Versekben tündöklő Erdély (Kv., 1941., Sepsisztgy., 1996.); Romániai magyar írók antológiája (Ne., 1943.)
Szerkesztés
Virágoskert (vers- és mesegyűjtemény. Ne., 1941.); Kalászok (vers- és mesegyűjtemény. Ne., 1944.); Ki-ki magának orvosa (Ne., 1944.)