Kovács Albert (Mezőcsávás, 1928. febr. 29.) kritikus, esztéta, irodalomtörténész. A marosvásárhelyi Ref. Kollégiumban érettségizett (1948); egy esztendeig a Bolyai Tudományegyetem irodalom szakos hallgatója, majd a szverdlovszki egyetemen oroszul folytatja és fejezi be tanulmányait (1949-54). A bukaresti Makszim Gorkij Intézet tanársegédje (1954-56). Újabb orosz irodalmi tanulmányok során (1956-59) Moszkvában Belinszkij esztétikájáról írott dolgozatával doktorált. Bukaresti munkahelyére visszatérve előadótanár, tanszékvezető (1959-63), a Bukaresti Tudományegyetem előadótanára (1963-tól), docens doktor 1970-től.
Első írása Reményik Sándorról az *Utunkban jelent meg (1949), majd ugyanitt Az *irodalomelmélet tanítása a Szovjetunióban (1950/23) címmel értekezik. Újabb cikkeit Csehovról, Tolsztojról, Ajtmatovról, Turgenyevről, Lenin és Lunacsarszkij kapcsolatairól az *Igaz Szó közli (1960-70), A regényeposz esztétikája c. tanulmányával a *Korunkban (1963/10) szerepel. Közben a Secolul 20 világirodalmi folyóirat rovatvezetője. Román nyelvű tanulmányaival a Viaţa Românească, România Literară hasábjain jelentkezik, utóbbiban *Méliusz József (1984/21) és *Sütő András (1984/25) művét mutatja be. Mint műfordító együttműködve feleségével oroszul tolmácsolta *Asztalos István és *Sütő András válogatott írásait. Az irodalmi komparatisztika terén az *Előre hasábjain ismertette az első romániai összehasonlító irodalomtudományi konferencia (1967) eredményeit. Dosztojevszkij-tanulmányaiból kötete is jelent meg az Univers Könyvkiadónál (Poetica lui Dostoievski, 1987), a budapesti Szovjet Irodalom c. folyóirat pedig Ady és Jeszenyin "ellentéteinek összecsengésé"-ről írt dolgozatát (1985) közölte, s itt jelent meg Bulgakov-tanulmánya is (1988).
Mint irodalomesztéta az alkalmazott poétika híve.
Egyetemi jegyzeteket adott ki a XIX. századi orosz irodalomtörténetről (1968), A művészetről címen a Téka-sorozat számára válogatta, bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel látta el és részben fordította Dosztojevszkij naplójegyzeteit, leveleit és töredékeit (1980). Tanulmány-, esszé- és műelemzés-gyűjteménye: Műfajok, műformák, motívumok (1989).
(B. E.)
P. Ivanova-A. Bribikov: Novije trudi… Ruszkaja Lityeratura, Leningrád 1977/4. Rudolf Neuhäuser: Das Frühwerk Dostoevskijs. Heidelberg 1979. 167-68. Matei Zamfir: Poetica lui Dostoievski. România Literară 1987/29. Angi István: Dosztojevszkij és a megkettőződés sokszólamúsága. *Utunk 1987/40. Szávai Géza: "Nem érdekel az absztrakt szellemi torna." Beszélgetés K. A.-tel. *A Hét 1987/46. Constantin Crişan: Visul hermeneutic. Viaţa Românească 1988/8. Kozma Dezső: Művek, műfajok. *Látó 1990/3. Borcsa János: Egy irodalomtudós műhelyéből. *Korunk 1990/9.
Első írása Reményik Sándorról az Utunkban jelent meg (1949), majd ugyanitt Az irodalomelmélet tanítása a Szovjetunióban (1950/23) címmel értekezik. Újabb cikkeit Csehovról, Tolsztojról, Ajtmatovról, Turgenyevről, Lenin és Lunacsarszkij kapcsolatairól az Igaz Szó közli (1960–70), A regényeposz esztétikája c. tanulmányával a Korunkban (1963/10) szerepel. Közben a Secolul 20 világirodalmi folyóirat rovatvezetője. Román nyelvű tanulmányaival a Viaţa Românească, România Literară hasábjain jelentkezik, utóbbiban Méliusz József (1984/21) és Sütő András (1984/25) művét mutatja be. Mint műfordító együttműködve feleségével oroszul tolmácsolta Asztalos István és Sütő András válogatott írásait. Az irodalmi komparatisztika terén az Előre hasábjain ismertette az első romániai összehasonlító irodalomtudományi konferencia (1967) eredményeit. Dosztojevszkij-tanulmányaiból kötete is jelent meg az Univers Könyvkiadónál (Poetica lui Dostoievski, 1987), a budapesti Szovjet Irodalom c. folyóirat pedig Ady és Jeszenyin „ellentéteinek összecsengésé”-ről írt dolgozatát (1985) közölte, s itt jelent meg Bulgakov-tanulmánya is (1988).
Mint irodalomesztéta az alkalmazott poétika híve.
Egyetemi jegyzeteket adott ki a XIX. századi orosz irodalomtörténetről (1968), A művészetről címen a Téka-sorozat számára válogatta, bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel látta el és részben fordította Dosztojevszkij naplójegyzeteit, leveleit és töredékeit (1980). Tanulmány-, esszé- és műelemzés-gyűjteménye: Műfajok, műformák, motívumok (1989).
(B. E.)
Tagság: Romániai Dosztojevszkij Társaság, International Dostoevsky Society, Nemzetközi Szlavisztikai Társaság, Összehasonlító Poétikai Bizottság, EME, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Romániai Magyar Írók Szövetsége, Magyar Professzorok Világtanácsa, Bolyai Társaság, Kelet–Nyugat Kultúráért Alap, Koós Ferenc Kör, MTA köztestületi tag, Bukaresti Tudományos Műhely
Önálló művei
Műfajok, formák, motívumok (Buk., 1989); Poetica lui Dostoievski (Buk., 1987); A XIX. század orosz irodalmának története (egyetemi jegyzet, oroszul. Buk., I. köt. 1968; II. köt. 1978, 1979, 1980); Szépeszmény poétikák (Mvh. 1999); Frumosul pur. Poetici clasice şi moderne (Buk., 2000); Dostoevsky: Quo Vadis homo? (Buk., 2000); Dosztojevszkij a művészetről (Buk., ); Scrisori despre literatură şi artă (Buk., 1990)
Gyűjteményes kötetekben
Az én Bulgakovom. In Bulgakov ’88 (Bp. 1988); Méliusz József írásművészete és a hatalom. In Hatalom és kultúra (Bp. 2004); Gorkij és Az ember tragédiája. Korunk, 1958/2; Vita egy készülő irodalomelméleti kézikönyvről. Korunk, 1958/7; A jelenkori román esztétikai kutatás sikerei. Korunk, 1961/12; A regényeposz esztétikája. Korunk, 1963/10; Moszkvai napló. A Hét, 1991/37, 38, 39; A Művész, az Ördög és a Hatalom. A Hét, 1992/3; Babits mégiscsak modern. Látó, 1994/6; Régi magyar irodalom. Jegyzetek Molnár Szabolcs antológiájáról. A Hét, 1994/51-52; Avantgard hagyomány és európai szellemiség. A Hét, 1995/5; Példázatok a műfordítás poétikájáról. A Hét, 1997/9; Szolzsenyicin remekműve. A Hét, 1998/16, 17; Reneszánsz mentalitás, emberfogalom, embereszmény. A Hét, 1998/22.
Szerkesztés
F. M. Dosztojevszkij: A Karamazov-testvérek (utószó. Buk. 1991)
Irodalom
P. Ivanova – A. Bribikov: Novije trudi… Ruszkaja Lityeratura, Leningrád 1977/4. Rudolf Neuhäuser: Das Frühwerk Dostoevskijs. Heidelberg 1979. 167-168. Matei Zamfir: Poetica lui Dostoievski. România Literară 1987/29. Angi István: Dosztojevszkij és a megkettőződés sokszólamúsága. Utunk 1987/40. Szávai Géza: „Nem érdekel az absztrakt szellemi torna.” Beszélgetés K. A.-tel. A Hét 1987/46. Constantin Crişan: Visul hermeneutic. Viaţa Românească 1988/8. Kozma Dezső: Művek, műfajok. Látó 1990/3. Borcsa János: Egy irodalomtudós műhelyéből. Korunk 1990/9.