Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Kulcsár Sándor (Arad, 1911. ápr. 22.) újságíró, szerkesztő. Szülővárosa róm. kat. főgimnáziumát végezte, Marosvásárhelyen érettségizett (1929). Mint a minorita rend tagja főiskolai tanulmányait Rómában végezte, részt vett a spoletói kórusvezetői (1932) és a római könyvtárosképző (1933) tanfolyamon. Pedagógusi pályáját Aradon kezdte román és magyar tannyelvű iskolákban, ifjúsági kórust vezetett, s elsőként kezdeményezte Kodály-karmű bemutatását. Népművelő tevékenységet fejtett ki a külvárosokban. Bekapcsolódott a *Vasárnap szerkesztésébe (1939-40) mint irodalmi lektor. A román-magyar kulturális kapcsolatok témakörében több mint száz írása jelent meg. Szerkesztette a *Vasárnap”>*Kis *Vasárnap c. gyermekmellékletet, s az *Aradi Hírlap utolsó évfolyamának főszerkesztője (1940). Kilépve az egyházi rendből újságíró Temesvárt, a *Déli Hírlap művelődési rovatvezetője, a *Havi Szemle társszerkesztője, a *Szabad Szó rovatvezetője, majd újra tanár (1951-58). Az aradi Kölcsey Egyesület s a temesvári *Arany János Társaság tagja.

Első írásait a *Jóbarát közölte, római levelei az Erdélyi Lapok, novellái a *Vasárnap s A Hírnök hasábjain jelentek meg, a repülőtámadások szörnyűségeit tükrözi Babák a gödörben c. írása a Bánsági Magyar Írók Antológiájában. Közírói tevékenysége a *Szabad Szó, Bánsági Írás, Előre, *Tanügyi Újság oldalain bontakozott ki. Lefordította Borisz Sztepanov A hazatérő c. kisregényét (Tv. 1945). Összeállította A Hírnök irodalmi bibliográfiáját (kéziratban).

Írói álneve Kulcsár Kálmán, álneve (rodostói).

Kulcsár Sándor (Arad, 1911. ápr. 22. – 1994, Temesvár) – újságíró, szerkesztő. Szülővárosa róm. kat. főgimnáziumát végezte, Marosvásárhelyen érettségizett (1929). Mint a minorita rend tagja főiskolai tanulmányait Rómában végezte, részt vett a spoletói kórusvezetői (1932) és a római könyvtáros képző (1933) tanfolyamon. Pedagógusi pályáját Aradon kezdte román és magyar tannyelvű iskolákban, ifjúsági kórust vezetett, s elsőként kezdeményezte Kodály-karmű bemutatását. Népművelő tevékenységet fejtett ki a külvárosokban. Bekapcsolódott a Vasárnap szerkesztésébe (1939-40) mint irodalmi lektor. A román–magyar kulturális kapcsolatok témakörében több mint száz írása jelent meg. Szerkesztette a Vasárnap Kis Vasárnap c. gyermekmellékletet, s az Aradi Hírlap utolsó évfolyamának főszerkesztője (1940). Kilépve az egyházi rendből újságíró Temesvárt, a Déli Hírlap művelődési rovatvezetője, a Havi Szemle társszerkesztője, a Szabad Szó rovatvezetője, majd újra tanár (1951–58), majd nyugdíjazásáig könyvtáros. Az aradi Kölcsey Egyesület s a temesvári Arany János Társaság tagja.

Első írásait a Jóbarát közölte, római levelei az Erdélyi Lapok, novellái a Vasárnap s A Hírnök hasábjain jelentek meg, a repülőtámadások szörnyűségeit tükrözi Babák a gödörben c. írása a Bánsági Magyar Írók Antológiájában. Közírói tevékenysége a Szabad Szó, Bánsági Írás, Előre, Tanügyi Újság oldalain bontakozott ki. Lefordította Borisz Sztyepanov A hazatérő c. kisregényét (Tv. 1945). Összeállította A Hírnök irodalmi és T. Székely László (1912–1982) néprajzkutató bibliográfiáját (kéziratban).

 

Írói álneve Kulcsár Kálmán, álneve (rodostói).

 

Önálló művek

Aradi magyar művelődéstörténeti emlékek 1919–1945 között (Horváth Imre: Az aradi évek emléke c. visszaemlékezésével közös kötetben. Szerk. Pávai Gyula. Arad, 2009)

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük