Réthy Andor, *Reischel Arthur (Temesvár, 1904. márc. 10. 1972. okt. 29. Kolozsvár) *bibliográfus, irodalomtörténész. Középiskoláit szülővárosában, a kegyesrendiek róm. kat. főgimnáziumában végezte (1922), majd a gyulafehérvári teológia elvégzése mellett, a kolozsvári I. Ferdinánd Egyetemen magyar-német-román szakos tanári oklevelet is szerzett (1927). 1926-tól a kolozsvári piarista gimnáziumban a magyar, német és román nyelv tanára. 1942-49 között az Egyetemi Könyvtár munkatársa. Utána a Monostori úti Fájdalmas Szűzanya-templom plébánosa, majd a ferences rendiek Karolina téri templomában szolgál, s nyújt román nyelvű lelki vigasztalást is a kommunista hatalom által megszüntetett görög katolikus egyház egykori híveinek. Emellett a Román Akadémiai Könyvtár Kolozsvári Fiókjának főkönyvtárosa 1959-ig, amikor választani kényszerül papi hivatása és állami állása között.
Irodalmi munkásságát könyvismertetésekkel kezdi, az aradi Vasárnapban és a Pásztortűzben (ekkor még családi nevén). Ez utóbbiban 1934-ben többek között Nagy Lajos Kiskunhalom c. könyvéről (1934. 366), Goethe naplójáról (1934. 60), Mauriacról (1934. 174), Rachmanova akkoriban nagy port felvert könyvéről, a Szerelem, cseka, halálról (1934. 60), *Bakóczi Károly német versfordítás-kötetéről (1935. 184), Pázmány Péter főiskolájáról (1935. 223) ír. Az EME gyergyószentmiklósi vándorgyűlésén 1939-ben ő tartja a megemlékező előadást a száz éve elhunyt Kölcseyről, s ebben a nemzet szolgálatába beleolvadni tudó aszkéta alkotó, az *igazság kimondását a tekintély fölé helyező kritikus mellett különös hangsúllyal azt a politikust idézi, aki nem szűnt meg ostorozni a terméketlen szóhazafiságot, s üres szónoklatok helyett a cselekvést tette meg elsődleges követelménnyé.
Az ötvenes évektől már választott írói nevén kezdi az irodalmi és szaksajtóban közölni a magyar irodalom román, illetve a román irodalom magyar befogadásának adatait egybegyűjtő "könyvészeti adalékait". A Román Akadémia bibliológiai és dokumentációs kérdéseknek szentelt tudományos ülésszakán, 1957-ben a magyar irodalomból készült román fordításokról (Prima sesiune… 1957) értekezik, az Igaz Szóban (1959/10) az 1944-1959 között románból magyarra fordított művek bibliográfiáját közli. E két területre terjednek ki a Könyvtárosok Tájékoztatójában 1964-66 között Alecsandri, Eminescu, Hortensia Papadat-Bengescu magyar fogadtatását, a Könyvtári *Szemlében 1966-70 között Blaga, N. D. Cocea, Panait Istrati, Ispirescu, Şt. O. Iosif, N. Labiş, Liviu Rebreanu, Ioan Slavici magyar visszhangját, az Igaz Szóban 1965-66-ban Arghezi és George Coşbuc, az *Utunkban 1962-64 között Caragiale és Ion Creangă magyar recepcióját bemutató könyvészetei, amelyeket aztán (önállóan nem közölt, más írókra vonatkozó gyűjtéseivel együtt) A román irodalom magyar bibliográfiájának kiadása során a mű kéziratának lektoraként az Irodalmi Könyvkiadó, illetve a szerző, *Domokos Sámuel rendelkezésére bocsát.
Folyamatosan kiegészített bibliográfiái Eminescu összes költeményeinek 1966-os, illetve Mihail Sadoveanu válogatott műveinek háromkötetes (ugyancsak 1966-ban megjelent) kiadásában is helyet kapnak.
A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 1967-70-es évfolyamaiban jelennek meg (Octavian Goga magyar irodalmi kapcsolatainak bibliográfiája mellett) Ady Endre (NyIrK 1969/2), Arany János (uo. 1970/1), Móricz Zsigmond (uo. 1968/1) román fogadtatását feltáró könyvészeti adalékai is. *Dsida Jenő életmű-bibliográfiáját a költő Versek (1966), Összegyűjtött műfordítások (1969) és Séta egy csodálatos szigeten (1992) c. kötetei közölték függelékben; József Attila román recepcióját a József Attila és a román költészet (Téka, 1972) c., *Mózes Huba szerkesztette kötetben mutatja be. Mindezek előkészületei és részközlései annak a hatalmas műnek, amelynek megjelenésére már csak halála után kerül sor a Magyar irodalom románul Literatura maghiară în limba română (1983) c. kötet formájában, *Váczy Leona és Köllő Károly ~ *bibliográfusi hagyatékát rendező fáradozásai nyomán.
A valamikori jótollú kritikus és gondos stílusú irodalomtörténész a szolgálat aszketizmusával fordította munkaerejét a romániai magyar irodalomkutatás bibliográfiai megalapozására. Pótolhatatlan jelentőségű "könyvészeti adaléka" a romániai magyar irodalom 1944-1970 közötti időszakáról Kántor Lajos és *Láng Gusztáv Romániai magyar irodalom. 1945-1970 c. könyvében (1972), illetve annak második, javított kiadásában (1973), a magyarországi anyaggal kiegészítve jelent meg. Ezenkívül összeállította az Erdélyi Helikon költői (1973) c. kötet számára a folyóirat vers- és versfordítás-anyagának s egy következő, de meg nem jelent kötet számára próza- és prózafordítás-anyagának bibliográfiáját. Áprily-bibliográfiáját *Vita Zsigmond Áprily Lajos (1972) c. monográfiája, Jancsó Elemér-bibliográfiáját pedig az Irodalomtörténet és időszerűség (1972) c. kötet tette közkinccsé.
A Romániai Magyar Irodalmi Lexikonnak egyik kezdeményező szerkesztő-munkatársa, az első kötetek bibliográfiai megalapozója.
Nagy Pál: A szép *igazság példája. *Utunk 1957/1. Marosi Péter: Eminescu în ungureşte. Tribuna 1957/2. Baróti Pál: Vasile Alecsandri magyarul. *Utunk 1965/37. Dávid Gyula: Arany János a román irodalomban. *Korunk 1967/2. Marosi Ildikó: Aki megkeveri a maltert. Egy *bibliográfus portréja. *Előre 1969. febr. 16. (-d -a): Ady románul a számok tükrében. *Igazság 1969/296. Benkő Samu: Ady Endre románul. *Előre 1969. dec. 4. Balogh József: Napirenden a bibliográfia. Könyvtári *Szemle 1972/1. Kántor Lajos: A *bibliográfus optimizmusa. (nekr.) *A Hét 1972/45. *Váczy Leona: Réthy Andor. 1904-1972. Könyvészeti munkáinak jegyzéke. Könyvtári *Szemle 1973/3.
(G. D. D. Gy.)