Anavi Ádám (Torda, 1909. febr. 26. –2009. febr. 23., Temesvár) – költő, színműíró. Középiskolát szülővárosában, lélektan-filozófia szakot a kolozsvári egyetemen végzett, 1937 óta Temesvárt tanár. 1928 óta publikál hazai magyar lapokban; 1944 és 1954 között a mozgósító politikai költészet egyik ismert képviselője, s mint ilyen szerepelt a Poeţi maghiari din R. P. R. (1955) c. antológiában. Újabb versei a gondolati líra felé mutatnak. Kecskelovag c. mesejátéka „felnőttek és gyermekek számára” (Zoltán Aladár zenéjére) 1971-ben, Fénypásztorok c. mesejátéka 1980-ban került színre Temesvárt; Kepler és Androméda c. drámai jelenete (Igaz Szó 1974/2) román fordításban is megjelent. Előbb a temesvári Ady Endre Irodalmi Kör ügyvezetője, majd 1979-től az ebből alakult Franyó Zoltán Irodalmi Kör elnöke. Kötetei: Öregek igazsága (színmű, Tv. 1940); Hess, szegénység (versek, Tv. 1944); Indulnak hadirendben (versek, 1953); Pellengér (Bajor Andorral és Bodor Pállal, szatirikus és humoros versek, 1955), Etika és kibernetika (versek, 1970); Metaforás idők (versek, 1974); Csülök és a többi négy (versek „gyermekek szemével”, Tv. 1977).
Majtényi Erik: A. Á. verseiről. Igaz Szó 1954/1. – Márki Zoltán: Indulnak hadirendben. Utunk 1954/19. – Pongrácz P. Mária: Kalandozás a mélységekben. Igaz Szó 1979/2. – Mandics György: A végtelen titoknyitás. A Hét 1979/11.