Bágyoni Szabó István (Bágyon, 1941. jún. 10.) – költő, prózaíró. A tordai líceum magyar tagozatának elvégzése után a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett. 1964-től Nagysármáson, 1967-től Tordán tanár, líceumi aligazgató; 1974-től az Utunk szerkesztőségében dolgozik. 1970 és 1976 között a tordai Jósika Miklós Irodalmi Kör elnöke. Kuncz Aladárról készített dolgozatának egy részlete megjelent (Kuncz Aladár-emlékek. Korunk 1973/11). Első kötete a Földközelben (versek, Forrás 1976). Költészetét és prózáját egyaránt a szülőföldhöz, az anyanyelvhez, a hagyományokhoz ragaszkodás hatja át, anélkül, hogy megragadna az irodalmi tradicionalizmusban. Kések ideje c. regénye (1979) a mai romániai magyar irodalomnak ahhoz a jelentős új vonulatához tartozik, amelynek népszerűségét Sütő András teremtette meg: az író az Aranyosmente történelmi múltját a legmaibb jelennel köti össze. Ujabb verseskötete: Végtelen reggel (Kv. 1980).
(K. L.)
Lázár László: Ott, ahol vagyunk. Beszélgetés B. Sz. I.-nal. Ifjúmunkás 1978/16. Kántor Lajos: Közérzetünk történelmi krónikája. Utunk 1980/32. K. Jakab Antal: Halló, én beszélek; Molnos Lajos: Időben és térben… Utunk 1980/50.
Bágyoni Szabó István (Bágyon, 1941. jún. 10.) – költő, prózaíró, újságíró, műfordító, tanár. A tordai líceum magyar tagozatának elvégzése után a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett. 1964-től Nagysármáson, 1967-től Tordán tanár, líceumi aligazgató. 1974-től 1989-ig az Utunk szerkesztőségében dolgozik. 1989-től Budapesten él, 1991-ig az Unió, 1991-ben néhány hónapig az Új Magyarország munkatársa, 1992–96 között a, 1996-tól a Kráter Műhely Egyesület és Könyvkiadó főszerkesztője, a Polisz folyóirat rovatvezetője, főmunkatársa, a Partium szerkesztője, 1997-től az Új Pest Megyei Hírlap kulturális rovatvezetője.
1970-ben Lászlóffy Aladárral és Vásárhelyi Gézával megszervezi a tordai Jósika Miklós Irodalmi Kört, és 1976-ig annak elnöke. Az Utunk 1974-től közli első verseit. Kuncz Aladárról készített dolgozatának egy részlete megjelent a Korunk hasábjain (Kuncz Aladár-emlékek. Korunk, 1973/11.). Első kötete a Földközelben (versek, Forrás 1976).
Költészetét és prózáját egyaránt a szülőföldhöz, az anyanyelvhez, a hagyományokhoz ragaszkodás hatja át, anélkül, hogy megragadna az irodalmi tradicionalizmusban. Kések ideje című regénye (1979) a mai romániai magyar irodalomnak ahhoz a jelentős új vonulatához tartozik, amelynek népszerűségét Sütő András teremtette meg: az író az Aranyosmente történelmi múltját a legmaibb jelennel köti össze. Újabb verseskötete: Végtelen reggel (Kv., 1980.).
2009-ben hazalátogatott szülőfalujába, ahol az unitárius templom fennállásának 200. évfordulóját ünnepelték, és ez alkalomból önéletrajzi beszámolót tartott Bágyontól Budapestig címmel.
Díjak: a Romániai Írószövetség műfordítói díja (1983)
Tagság: Jósika Miklós Irodalmi Kör
Munkái
Kötetei
Földközelben (Buk., 1976.); Kések ideje (Buk., 1979.); Végtelen reggel (Kv., 1980.); Nyitott cella (Buk., 1982.); A lovak estére hazaérnek (Bp., 1995); A pók kivégzőudvarában (Bp., 1997.); Az abbamaradt mondat (Bp., 2004.); Elszabadult konténerek (Arad, 2005.); Az idő festett orcái: esszék, beszélgetések, jegyzetek (Bp., 2010.); Erdélyi hármasoltár (Kv., 2015.); Egy íróasztal vendégei (Győr, 2015.)
Társszerzőkkel
Világ árnya, világ fénye (beszélgetőkönyv Árkossy Istvánnal. Kv., 2009.)
Gyűjteményes kötetekben
Aranyosszéki álmok – egy álmatlan történelmi időszakban. In: Aranyosszék a változó időben (szerk. Keszeg Vilmos és Szabó Zsolt. Kv., 2006.)
Utunk; Kuncz Aladár-emlékek. Korunk, 1973/11.; A reggeli hatossal. Korunk, 1974/8., 913.; Versek a Balázs Ferenc-ciklusból. Korunk, 1974/12., 1247–1248.; In memoriam Eminescu (képvers). Korunk, 1975/1–2., 32–33.; Ahogy a szelek… Utunk évkönyv, 1976., 120.; Szomjas élet. Korunk, 1976/9., 677.; A messzeringó. Korunk, 1977/6., 470–471.; Utcák. Utunk évkönyv, 1977., 201.; Faragott fejfán fekete lájbi. Utunk évkönyv, 1978., 137–139.; Múzeum – közművelődés. Korunk, 1978/9., 741–742.; Szavaimat. Korunk, 1979/1–2., 48.; Hideg borogatás. Korunk, 1979/3., 178.; Kalákába. Korunk, 1979/9., 728.; Villon utolsó testamentuma. Korunk, 1980/4., 272.; Olyan lesz az egész, akár egy ünnep előtti álom. Utunk évkönyv, 1981., 93–99.; Vak lovak előtt., Módolt szerszámok., Tenyér-mérleg., Gyermekkor-ország., Földívű. Utunk évkönyv, 1982., 157–159.; Kisgaléria. Korunk, 1982/2., 85.; Az időnek rendetlen forgása. Utunk évkönyv, 1983., 180–184.; A 2000. látomás. Élet és Irodalom, 1983/25., 6.; Szorul a gurtni. Utunk évkönyv, 1984., 139–145.; Keressetek meg. Utunk évkönyv, 1985., 242.; Hármasoltár. Kortárs, 1986/12., 69–71.; Néma dobverők a sárga mocsár fölött. Utunk évkönyv, 1987., 175–184.; Aprószentek. Kortárs, 1989/4., 82–84.; Egy holland világítótorony falára., Európai honvágy. Kortárs, 1990/2., 63–64.; Mikor a kutak derékba törnek. Hitel, 1990/1., 10–14.; Versdarabok egy konténerből. Kortárs, 1991/4., 38–39.; ÍGY a kapuban. Hitel, 1991/22., 13.; Szétszedett ejtőernyő. Hitel, 1992/7., 9.; Kós Károly az elismerések tükrében. Látó, 1999/3., 83–85.; Csontok menetelése. Nyelvünk és Kultúránk, 1999/105., 3–5.; Az íróember nem vasárnap délutáni barkácsoló. Télvégi beszélgetés Kalász Mártonnal, A Magyar Irószövetség elnökével. Helikon, 2002/5., 3–4.; Versdarabok egy konténerből avagy: sorok egy futam elé. Várad, 2006/5.; Kós Károly az elismerések tükrében. Várad, 2007/4.; Mikor a vigaszlámpás kialszik. Hitel, 2007/2., 114–118.; Ötvenhatosok és „új hullámosok” a kortárs lengyel lírában. Korunk, 2008/10., 14–15.; Csend-koncert., Arcok egy Bajza utcai tükörből., Pannoniai János elveszett verslevele Istenéhez. Hitel, 2010/9., 72–74.; In memoriam Kuncz Aladár. Kuncz Aladár halálának 80. éve ürügyén. Látó, 2011/6., 72–74.; Fóliák közé préselt életeink… Hitel, 2012/10., 100–108.; Amikor megkopárodnak a hegyek. Hitel, 2014/5., 37–45.; Hidak a mocsár felett. Kortárs, 2015/2., 8–21.; Réztábla helyett. Hitel, 2016/7., 73.
Fordítás
Al. Andrițoiu: Pogány pillanat (Buk., 1983.); N. Prelipceanu: Földi veszélyek (Buk., 1986.); Hajónapló. Fiatal román költők antológiája (Elena Stefoi társfordítóval Mircea Dinescu verseit tolmácsolja. 1990.); Stelian Müller: A „Levelek apához” piszkozatlapjaiból. Magyar Napló, 2007/12., 60–61.; Mihai Mateiu: A vereség. Magyar Napló, 2007/12., 62–63.; Claudiu Groza: Pavel Dan. Új olvasatban. (átdolgozta) Magyar Napló, 2007/12., 65–67.; Krzysztof Karasek: Gondvána. Korunk, 2008/10., 19.; Konrad Sutarski: Késő már mindenképp…, Az én városom., Karácsonyest. Nagyvilág, 2009/5., 402–403.
Szerkesztés
Kuncz Aladár: Felleg a város felett (utószó. Pomáz, 2004.)
Irodalom
Lázár László: Ott, ahol vagyunk. Beszélgetés Bágyoni Szabó Istvánnal. Ifjúmunkás, 1978/16., 4. – Kántor Lajos: Közérzetünk történelmi krónikája. Utunk, 1980/32., 2. – K. Jakab Antal: Halló, én beszélek. Utunk, 1980/50., 3. – Molnos Lajos: Időben és térben. Avagy: a költő esélyei. Utunk, 1980/50., 4. – Bertha Zoltán: Megtartó földközelben. Bágyoni Szabó István költői világa. Partium, 2020/ősz, 81–87.