Demeter Béla (Somkerék, 1910. jan. 6. – 1952. dec. 24., Bukarest) – újságíró, szerkesztő. ~ János öccse. Iskoláit Székelyudvarhelyen és Désen végezte, majd a bukaresti közigazgatási főiskola hallgatója volt. Az Erdélyi Fiataloknak 1932-től főmunkatársa, a Keleti Újság belső munkatársa, az Erdélyi Gazda szerkesztője (1936–44), a kolozsvári Estilap főszerkesztője (1940–44). Bátyjával együtt írta Románia gazdasági válsága c. könyvét (Kv. 1930). Mint az Erdélyi Fiatalok faluszemináriumának elnöke (1931–33) jelentős szervezőmunkát végzett; kapcsolatot teremtett Dimitrie Gusti bukaresti professzorral, akinek falukutató munkásságát a sajtóban népszerűsítette is. Az Erdélyi Fiatalok Falu-füzetei sorozatában jelent meg 110 kérdést tartalmazó Hogyan tanulmányozzam a falu életét? c. szociográfiai kérdőíve a falumunkások számára (Kv. 1931), majd Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok c. füzet (Kv. 1932), melyben a szociográfia és a riportázs összekapcsolására tett kísérletet. A Magyar Népközösség és az EMGE vezetőségének tagja. Támogatta az 1944-es antifasiszta kolozsvári ellenállást.
Demeter Béla (Somkerék, 1910. jan. 6. – 1952. dec. 8., Bukarest) – újságíró, szerkesztő, politikus. Demeter János öccse. Iskoláit Székelyudvarhelyen és Désen végezte, majd a bukaresti közigazgatási főiskola hallgatója volt.
1944-ben Teleki Bélával részt vett az Erdélyi Pártnak az észak-erdélyi magyarság megmentését célzó szervezkedésében. Kolozsvár elfoglalása után a románok feljelentésére a szovjet katonák elhurcolták őt Teleki Bélával és Vita Sándorral együtt, mindhármukat Magyarországra vitték. Kiderült, hogy semmi bűnt nem követtek el, ezért szabadon engedték őket. Demeter Béla visszatért Erdélybe, az EMGE vezetőinek megbízásából bejárta szinte egész Észak-Erdélyt, a mezőgazdaság helyzetét vizsgálta. Részletes jelentése felbecsülhetetlen forrása az akkori, észak-erdélyi önkormányzati időszaknak. 1945-től Budapesten a Békeelőkészítő Osztály Erdély-szakértője, az erdélyi magyarság érdekeinek védelmezője. Feltehetően ő lett volna Csőgör Lajos és csoportja, valamint Márton Áron és csoportja perekben a koronatanú, miszerint Csőgör Lajos, Demeter János, Venczel József, Korparich Ede adatokat szolgáltatott ki Magyarországnak, „azzal a céllal, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától”. 1946-ban részt vett a párizsi békekonferencián, valamint a II. világháború után ő összesítette a Teleki Ádám által az erdélyi viszonyokról összegyűjtött adatokat. 1951-ben a magyar hatóságok kiadták Romániának (a még március 15-én letartóztatott) magyar állampolgárságú Demeter Bélát, hogy ott vizsgálják: Demeter Béla a párizsi magyar békedelegáció tagjaként kitől, milyen adatot kapott Erdélyből. 1952 decemberében Bukarest văcăreşti-i negyedének rabkórházában az elszenvedett kínzások következtében halt meg.
Demeter Béla személye szinte ismeretlen maradt az erdélyi magyarság múltja iránt érdeklődők előtt, ugyanis testvérének, Demeter Jánosnak, vagy Jancsó Elemérnek, Jancsó Bélának, Venczel Józsefnek, valamint László Dezsőnek előbb-utóbb megjelentek visszaemlékezései, válogatott írásai, ezért munkásságuk jobban beépült a köztudatba, mint az övé.
Demeter Béla teremtette meg a gyakorlati falukutatást, részt vett faluszociológiai felmérésekben. Az Erdélyi Fiataloknak 1932-től főmunkatársa, a Keleti Újság belső munkatársa, az Erdélyi Gazda szerkesztője (1936–44), a kolozsvári Estilap főszerkesztője (1940–44). Bátyjával együtt írta Románia gazdasági válsága c. könyvét (Kv. 1930). Mint az Erdélyi Fiatalok faluszemináriumának elnöke (1931–33) jelentős szervezőmunkát végzett; kapcsolatot teremtett Dimitrie Gusti bukaresti professzorral, akinek falukutató munkásságát a sajtóban népszerűsítette is. Az Erdélyi Fiatalok Falu-füzetei sorozatában jelent meg 110 kérdést tartalmazó Hogyan tanulmányozzam a falu életét? c. szociográfiai kérdőíve (Kv. 1931), amely abban az időben a falukutatás fontos metodológiai kézikönyve volt. Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok c. füzet (Kv. 1932), melyben a szociográfia és a riportázs összekapcsolására tett kísérletet.
Munkái
Románia gazdasági válsága (Demeter Jánossal. Kv., 1930); Hogyan tanulmányozzam a falu életét? Szociográfiai kérdőív a falumunkásoknak (Kv., 1931); Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok (Kv., 1932); Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület munkája a román impérium alatt (Venczel Józseffel. Bp., 1940);
Gyűjteményes kötetekben
Gazdasági válságunk. Erdélyi Fiatalok, 1930/4.; A közigazgatási pálya. Erdélyi Fiatalok, 1930/5.; Az Országos Magyar Földhitelintézet. Erdélyi Fiatalok, 1930/6.; A román ifjúság falumunkája. Erdélyi Fiatalok, 1931/4.; Az Erdélyi Fiatalok tordai estélye. Erdélyi Fiatalok, 1931/8–10.;
Irodalom
Rohonyi Vilmos: Demeter János és Demeter Béla: Románia gazdasági válsága. EF 1930/8. – Csákány Béla: Demeter Béla: Az erdélyi falu és szellemi áramlatok (Az Erdélyi Fiatalok falufüzetei 3. sz.) EF 1939/5. – Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944–1989 (Transindex Adatbank) – Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017 (Transindex Adatbank) – Zsilava odúiban. Részletek Demeter János börtönnaplójából. = Honismeret 1996/1. – Békési Gábor: Demeter Béla emlékezete (1910–1952). Romániai Magyar Szó 1996. ápr. 26-27. – Tiltott kastélyok – Marosújvári Telekiek (Duna Tv, https://mediaklikk.hu/duna-world/cikk/2020/07/14/tiltott-kastelyok-marosujvari-telekiek/ 2020. okt. 8.) –