Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Egyed Péter (Kolozsvár, 1954. ápr. 6.) – költő, kritikus. ~ Ákos fia. Szülővárosában érettségizett, az egyetem filozófia szakán szerzett diplomát. Temesvárt tanított; majd a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője. 1973 óta közöl verset, kritikát, tanulmányt, főképpen az Echinoxban és a Korunkban. 1974 és 1978 között a kolozsvári diáklap magyar oldalainak felelős szerkesztője. A parton lovashajnal c. Forrás-kötetének (1978) tanúsága szerint líráját erős filozófiai hajlam, az emberi létkérdések s a konkrét itt-lét problémáinak párhuzamos láttatása jellemzi. Bírálatai, tanulmányai (amelyek közül kiemelkedik Bretter György Itt és mást c. kötetéhez írott 1979-es bevezető tanulmánya) a filozofikum közösségi funkciója iránti érzékenységet és határozott kritikai magatartást mutatnak. Az irodalomszemiotika művelője.

Kötete: A szenvedés kritikája. Tv. 1980.

Szilágyi Júlia: A tolmács saját üzenete. Utunk 1978/16. Ágoston Vilmos: Szolidaritás és művészet. Utunk 1980/51.

 

Egyed Péter (Kolozsvár, 1954. ápr. 6. – 2018. aug. 2., Kolozsvár) – költő, író, filozófus, kritikus. Egyed Ákos fia, Egyed Emese bátyja. Szülővárosában érettségizett, az egyetem filozófia szakán szerzett diplomát 1973-ban. Temesvárt tanított a 10. sz. Autóközlekedési Líceumban 1978–80-ban; majd a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője 1980–90 között. 1990-től haláláig a BBTE oktatója, a Történelem és Filozófia Kar Filozófiai Tanszékcsoportján, az Antik és Középkori Filozófia Tanszéken.

1973 óta közöl verset, kritikát, tanulmányt, főképpen az Echinoxban és a Korunkban. 1974 és 1978 között a kolozsvári diáklap magyar oldalainak felelős szerkesztője. A parton lovashajnal című Forrás-kötetének (1978) tanúsága szerint líráját erős filozófiai hajlam, az emberi létkérdések s a konkrét itt-lét problémáinak párhuzamos láttatása jellemzi. Bírálatai, tanulmányai (amelyek közül kiemelkedik Bretter György Itt és mást c. kötetéhez írott 1979-es bevezető tanulmánya) a filozofikum közösségi funkciója iránti érzékenységet és határozott kritikai magatartást mutatnak. Az irodalomszemiotika művelője.

Tagság: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Magyar Tudományos Akadémia külső köztestület, Magyar Filozófiai Társaság, Román Írószövetség, EME, Magyar Kommunikációtudományi Társaság, Német–Magyar Filozófiai Társaság, Kelet- és Közép-Európai Felvilágosodáskutató munkacsoport

Díjak, elismerések: Román Írószövetség – Debüt Díj (1980); Mozgó Világ – Aszú Díj (1982); Magyar Írószövetség – Arany János Jutalom (1998); Kolozsvári Írói Egyesület – Esszé Díj (1999); Székelyföld folyóirat díja (2002); Román Írószövetség – Regény Díja (2005); Kolozsvári Írói Egyesület – Költészet Díj (2006); A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2015); Méhes György-díj (2015)

 

Munkái

Önálló kötetek – szépirodalom

A parton lovashajnal (Buk., 1977.); A szenvedés kritikája (Tv., 1980.); Búcsúkoncert (versek. Buk., 1981.); Előzés hajtűkanyarban. Történetek változó idővel és kamerákkal (Buk.–Bp., 1984.); A vadlúd őszi útja (Buk.–Bp., 1989.); Leopárdok éjszakája. Versek, mítoszok, 1981–1996 (Buk.–Kv., 1997.); Hattyúsörét (vál. novellák. Csíksz., 1999.); Madonnák, porban (regény. Csíksz., 2004.); 23 buborék. A Kurszk balladája (Csíksz., 2007.);

 

Önálló kötetek – szakirodalom, tanulmányok

Az ész hieroglifái (Buk.–Bp., 1993.); A jelen-létről (Kv., 1997.); A szabadság a filozófiában (Csíksz., 2003.); Szabadság és szubjektivitás (filozófiai tanulmányok, esszék. Kv., 2003.); Látlelet. Tanulmányok, esszék Románia tizenöt évéről (Kv., 2005.); Bretter György filozófiája (Kv., 2008.); Szellem és környezet. Filozófiai esszék és tanulmányok (Kv., 2010.); Irodalmi rosta. Kritikák, esszék, tanulmányok, 1976–2014 (Kv., 2014.);

 

Gyűjteményes köteteknek

A demokratikus mondat szerelmese. In: Bretter György: Itt és mást (Kv., 1979.); A szabadság tanulmánya és követése. In: John Stuart Mill: A szabadságról (Buk.–Bp., 1983.); Építő és romboló törekvések. In: Montesquieu: A törvények szelleméről (Buk., 1987.);

 

Román nyelven

Libertatea în filozofie (Kv., 2008.);

 

Szerkesztés

John Stuart Mill: A szabadságról (bev., jegyz.; ford. Papp Mária. Buk.–Bp., 1983.); Hajónapló. Fiatal román költők antológiája (ford. Balla Zsófia et al. Buk., 1990.); Cinzia Franchi: Occisio Gregorii in Moldavia Vodae tragedice expressa. Az erdélyi román iskoladráma kezdetei és forrásai (Csíksz, 1997.); Sipos Pál: A keresztyén vallásnak és a világosodásnak együtt való terjedéséről (kiad., előszó, jegyz. Kv.–Szeged, 2002.); A közösségről – a hagyományos, valamint a kommunitarista felfogásban (Kv., 2005.); Interjú-triptichon. Bretter György filozófiája (értelmezések, dokumentumok, visszaemlékezések; összeáll.; Bretter György disszertációjának rekonstrukciója Angi István munkája. Kv., 2007.); Érték és történelem (szerk. Kv., 2008.); Európaiság és filozófia (szerk. Kv., 2009.); Kortárs magyar irodalom, 2001–2010. A gyergyószárhegyi írótalálkozók előadásai (szerk. Gyergyószárhegy, 2011.); Felvilágosodás, magyar századforduló. A VII. Hungarológiai Kongresszus filozófia szekcióinak előadásai (szerk. Kv., 2012.);

 

 

Irodalom

Szilágyi Júlia: A tolmács saját üzenete. Utunk, 1978/16. – Ágoston Vilmos: Szolidaritás és művészet. Utunk, 1980/51. – Endrődi Szabó Ernő: Az elrabolt idő nyomában. Egyed Péter: Előzés hajtűkanyarban. Életünk, 1985 – A bölcsesség koszorúja. Írások Egyed Péter hatvanadik születésnapjára (szerk. Horváth Andor, Soós Amália. Kv., 2014.) 

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük