Gaal György (1991 • 2017)

Gaal György (Kolozsvár, 1948 febr. 16.) – irodalomtörténész. Szülővárosában az Ady–Şincai Középiskolában végezte középiskolai tanulmányait, angol–magyar szakos tanári diplomát a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett (1971), doktori értekezése: Kristóf György élete, irodalomtörténészi és tanári munkássága (1980). Kolozsvári középiskolákban az angol és latin nyelv tanára 2008-as nyugdíjba vonulásáig. 1985-től a Protestáns Teológiai Intézet tanára, adjunktusa majd professzora.

Első írását az Igazság közölte (1968), az Echinox diákszövetségi lap magyar oldalainak szerkesztője (1969–72), a Hajnal középiskolai diáklap megszervezője és irányítója (1972–75), a Korunk, Utunk, A Hét, Tanügyi Újság, Könyvtári Szemle, Művelődés, NyIrK munkatársa.

Irodalomtörténeti tanulmányaiban feldolgozta másfélszáz év erdélyi magyar diáklapjait (Korunk Évkönyv 1974) és Kristóf György munkásságának román-magyar irodalmi vonatkozásait (NyIrK 1978/1), közzétette Bitay Árpád, Sextil Puşcariu, Kelemen Lajos, Kós Károly, Kiss Ernő leveleit Kristóf Györgyhöz (1976–79), az Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1981 c. gyűjteményben Kristóf kolozsvári egyetemi tanári munkásságáról és az I. Ferdinánd Egyetem magyar tanszékének történetéről írt dolgozatával szerepel, feltárta az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok angolszász vonatkozásait (NyIrK 1982/12).

Pedagógiai munkásságát tükrözi Ismeretellenőrzés tesztek segítségével az idegen nyelvek oktatásában c. értekezése a szerkesztésében megjelent Módszertani dolgozatok c. kötetben (Kv. 1977).

Helytörténeti szempontból jelentős, hogy újonnan feldolgozta és közzétette a Házsongárdi Panteon nevezetes halottainak a sírok helyrajzi megjelölésével ellátott jegyzékét (Korunk 1972/3 és Korunk Évkönyv 1980).

 

Munkái

Önálló kötetei

Kalauz a régi és új Kolozsvárhoz (Kv., 1992); Berde Áron útja a természettudományktól a közgazdászatig (Kv., 1993); A Házsongárdi temető térképe (Kv., 1994); Magyarok utcája (Kv., 1995); Brassai Sámuel és az Unitárius Kollégium (Kv., 1997); Tört kövön és porladó kereszten (Kv., 1997, 1999, 2002, 2003); A szent szabadság oltalmában (Kv., 2000); Egyetem a Farkas utcában (Kv., 2001, 2002); Kolozsvár (Kv., 2001); Múzsák és erények jegyében (Kv., 2001); Ház a Főtér sarkán (Kv., 2004); Kolozsvár vonzásában (Csíksz., 2005); Képes Kolozsvár (Kv., 2007); A „szép, jó és igaz” magvetője. Százötven év az egyház és művelődés szolgálatában (Kv., 2011); Kolozsvár – történelmi városkalauz (Barót, 2011); A Házsongárdtól a Kismezőig. Kolozsvári sírkertek a XIX-XX. századból (Kv., 2016); Születtek Kolozsvárt (Kv., 2016);

Társszerzőkkel

Fejezetek a kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből (Kv., 2007); Örök Házsongárd. Kolozsvár és sírkertje a századok sodrában 1-2. (Bp., 2010)

Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban

A kolozsvári diákszínjátszás múltjából. Művelődés 1973/10; A hazai magyar nyelvű diákszínjátszás múltja. Echinox 1974/1-3. és 1974/5-7.; Házsongárdi pantheon. Korunk évkönyve, Kolozsvár, 1980; A két Gyergyai az egyház és a tudomány szolgálatában. Keresztény Magvető 1981; Engel Gábor (1852–1935) kórházigazgató és önéletírása. Orvostörténeti Közlemények 1984; Az erdélyi zsidóság az első világháborút követő időszakban, Korunk 1991/8-9.; Pataki Jenő, Erdély első orvostörténésze, Erdélyi Múzeum, 1994/3-4.; Az izraeliták Erdélyben. Különnyomat a Helikon 7-12. számából. Kolozsvár, 1994; Egyetem a Farkas utcában, Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1995; Id. Gyergyai Árpád, a vérátömlesztés és az antiszeptikus sebészet erdélyi úttörője. Keresztény Magvető 1996; Purjesz Zsigmond, az iskolaalapító belgyógyászprofesszor. Orvostudományi Értesítő, 70. köt. (1997); Brassai Sámuel és az unitárius kollégium. Keresztény Magvető, 1997; Brassai Sámuel és a kolozsvári egyetem. NyIrK 1997; A magyar egyetemi oktatás Erdélyben, Erdélyi Múzeum 1997/3-4.; 1848-49 emlékhelyei Kolozsvárt, 1998; A kolozsvári egyetem orvosi karának épületei és építkezései. Orvostudományi Értesítő 71. köt. (1998); Berde Áron, Erdély első közgazdász professzora (Az erdélyi magyar gondolkodás múltjából című kötetben, Kv., 2001.; Kolozsvár a magyar szépirodalomban. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2001; Kolozsmonostor titkai (Mátyás Napok Kolozsvárt) Művelődés 2004/2.; Ahol Mátyás született, (Mátyás Napok Kolozsvárt) Művelődés 2004/2.;

Szerkesztés

Aradi Viktor: Mócok földjén (Fuchs Simon bevezetőjével, 1974); Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok (előszóval, jegyzetekkel, Téka 1975); Tenger és alkonyég között (angol költők antológiája bevezetővel és jegyzetekkel, Tanulók Könyvtára 1978); Ralph Waldo Emerson: Esszék (előszóval, jegyzetekkel, saját és Wildner Ödön fordításában, Téka 1978); Sipos Domokos: Pillanatfelvételek (Kv., 2001); Gyallay Domokos: Vaskenyéren és tizenhat elbeszélés (Buk., 1996); Kelemen Lajos: Születtem Marosvásárhelyt (összeáll., bev., jegyz. Kv., 2013); Kristóf György: Kritikai szempontok a magyar irodalomtörténetben (vál., s. a. r., bev., jegyz. Kv., 2013); Éjszaki Károly: Toll és körző (bev., s. a. r. Kv., 2014); Kristóf György: Magyar irodalom a Királyhágón innen és túl (bev., s. a. r., vál., jegyz. Kv., 2015);

 

Irodalom

Mózes Huba: Margó. Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok. Utunk 1976/8. – Kozma Dezső: „Szellemi közeledés”. A Hét 1976/20. – Nagy Jenő: A módszertan esélyei. Korunk 1977/12. – Adonyi Nagy Mária: Margó. Tenger és alkonyég között. Utunk 1978/36.