György Dénes (Gyergyókilyénfalva, 1887. jan. 9. 1983. aug. 8. Kolozsvár) szerkesztő, versmondó művész. Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Róm. Kat. Főgimnáziumban végezte, 1911-ben a kolozsvári egyetemen szerzett magyarlatintörténelem szakos tanári oklevelet. Szolgálatát felügyelő tanári (subregens) minőségben a marosvásárhelyi Róm. Kat. Főgimnázium Fiúneveldéjében kezdte; 1914-től a kolozsvári Marianum Leánygimnázium magyar irodalom tanára, növendékeivel Adyt és a tantervben akkor még nem szereplő más modern költőket is megismerteti. 1925-ben tanári állásáról lemondva, *Paál Árpád főszerkesztősége idején a kolozsvári *Újság felelős kiadói igazgató tisztjét töltötte be, 1927-től a *Pásztortűz szerkesztőségében dolgozott. Részt vett a Nagyváradon 1932 januárjában megindult *Erdélyi Lapok szervezésében, de nemsokára szakít a sajtóorgánummal, és 1933-tól kezdve hét éven át önálló versmondó művész. 1940-ben tért vissza a katedrára, és 1948-ban mint a kolozsvári Gyakorló *Gimnázium tanára vonult nyugalomba, de folytatta előadó körútjait.
Versmondása elválaszthatatlan a romániai magyar költészet két világháború közötti történetétől. Tessitori Nórával egy időben a költészet sajátos eszmeiségével és hangvételével összhangban álló előadói stílust alakított ki. "A mód, ahogyan minden költeményhez megfelelő légkört teremt, ahogy szüneteket tart és ritmusváltásokkal színez, ahogy még töretlen hangerejével gazdálkodik, és ahogy crescendók lépcsőfokait végigjárva befejez, az mindannyiszor kiváltja belőlünk a közvetlenül ható élményt" írta róla 1969-ben Oláh Tibor. Műsorán 250 költői alkotás szerepel; főként *Áprily Lajos (egykori egyetemi társa), Bartalis János, Berde Mária, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Sipos Domokos, Szemlér Ferenc, Szentimrei Jenő, *Szombati-Szabó István és *Tompa László verseit szavalta.
Cikkei az Erdélyi Fiatalok, *Pásztortűz, Újság, majd az *Utunk és *Korunk hasábjain jelentek meg. *Benedek Elek "turnéi" c. alatt számolt be az Elek apó "fiai"-val *tett irodalmi körútról (*Korunk 1971/5). Hosszú versmondói pályafutásának tapasztalatait a *Művelődés 1956-os évfolyamában kezdett cikksorozatában és a Versről versre hét évtizeden át, valamint az Életem és barátaim c. kiadásra váró emlékiratában összegezte. Electrecord-lemeze György Dénes szaval címmel 1979-ben készült.
(K. K.)
Beke György: Iskola és *művelődés. *Művelődés 1968/12; uő: Nem áll többé pódiumra. *Utunk 1983/34. Oláh Tibor: Versmondás. 21 költemény. Vörös Zászló 1969. nov. 26. Balogh Edgár: Gy. D.-t köszöntjük. *A Hét 1972/1; újraközölve Mesterek és kortársak. 1974. 42123. Öreg táltos. Lászlóffy Aladár: Gy. D. évtizedei. *Előre 1977. jan. 16. Gazda József: Versmondás az életem. Beszélgetés a 90 éves Gy. D-sel. *A Hét 1977/3. Csíky József: Gy. D. és a "Pásztori tájak remetéje". *Brassói Lapok 1977/22. Balogh József: Versről versre egy életen át. *Előre 1979. jan.16. Gy. D. 95 éves A pódiumon a vers vagyok. *Utunk 1982/3.
ASZT: Gy. D. *Benedek Elekről, *Áprily Lajosról, Tamási Áronról, Reményik Sándorról. FA 129, 177. Saját életéről 95 éves korában. IM 2981.