Izsák László (1981 • 2022)

Izsák László, Bálint-Izsák (Marosvásárhely, 1911. máj. 25. – 1986. szept. 27., Temesvár) – író, újságíró, publicista. Bálint Sámuel bátyja. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, Nagyváradon és Temesvárt végezte (1930). Temesvári vállalatoknál tisztviselőként, illetve munkásként dolgozott.

Első nyomtatásban megjelent írását 1925-ben a Temesvári Hírlap, cikkeit, tanulmányait, vitaírásait a legális és illegális munkássajtó közölte. A ’30-as évek elejétől a Korunk munkatársa: Gaál Gábor folyóiratában szépirodalmi, irodalomkritikai, történelmi, politikai és közgazdasági anyagokkal jelentkezett. A lap 1932/6-os számában közölte Rosner László útja c. regényének egy részletét; a kéziratot a sziguranca egy házkutatáskor elkobozta. 1939-ben a 6 Órai Újságot bérelő s szerkesztő kommunista újságírócsoport vezetője; itt kül- és belpolitikai és vitacikkei jelentek meg.

A háború után gyárigazgató, intézményvezető, kulturális aktivista felelős munkakörökben. Rövid ideig a Temesvári Állami Magyar Színház aligazgatója. 1955 és 1959 között a Szabad Szó közművelődési rovatának szerkesztője. Tevékeny tagja a temesvári Ady Endre, illetve Franyó Zoltán Irodalmi Kör vezetőségének. Szerkesztette a kör tagjainak írásait felölelő Lépcsők c. antológia három kötetét (1977, 1980, 1984).

Főleg munkásmozgalmi tárgyú elbeszéléseit, novelláit, regényrészleteit, tanulmányait és cikkeit a Szabad Szó, Utunk, Bánsági Írás, az újraindult Korunk és A Hét, valamint a Bánsági Üzenet és Bánáti Tükör c. antológiák közölték. Kritikusa, Herédi Gusztáv kifogásolta írásainak a munkásirodalom kezdeteire visszavezethető retorizmusát, de leszögezi: „… ezek az írások sajátos korból származó üzenetük, erős erkölcsi töltésük révén ma is jogosan számítanak érdeklődésre”.

Hetvenötödik születésnapjára Gherasim Emil így írt róla: „Mindig szívesen foglalkozott a fiatal írókkal, újságírókkal, örökkön kész pályatársai segítségére lenni. Biztató jószándékkal bátorít, ugyanakkor igényesen mond véleményt írásaikról. […] Újságíróként, értelmiségiként Bálint-Izsák Lászlónak pontosan körvonalazott véleménye van a világ dolgairól. Prózáját olvasva megragad éles megfigyelő készsége, életismerete, ábrázolásmódjának valószerűsége, s adolgozók iránti szilárd elkötelezettsége.” (Szabad Szó, 1986. máj. 25.)

Írói álnevei: Bálint István, Bálint László, Bálint-Izsák László

Díjak: Románia Szocialista Köztársaság érdemrendje

Tagság: Románia Szocialista Köztársaság Írószövetsége, Írók Temesvári Egyesülete, Ady Endre Irodalmi Kör, Franyó Zoltán Irodalmi Kör

Munkái

Kötetei

Az egyiptomi lány (regény. Bálint László néven., Bp., 1935.); Juci mindent elér (regény. Bálint László néven. Bp., 1942.); Az első brigád (novella. Bálint László néven. Buk., 1950.); Sodró erők (regény. Izsák László néven. Buk., 1963.); Holdsütésben (három kisregény. Bálint-Izsák László néven. Tv., 1976.); A Nap jegyében (regény. Bálint-Izsák László néven. Tv., 1979.); Piros orchidea (novellák. Bálint-Izsák László néven, Tv., 1983.);

Társszerzőkkel

A 6 Órai Újság történetéhez (Marin Viliammal). Korunk, 1971/8., 1242–1247.;

Gyűjteményes kötetekben

In: Bánsági Üzenet (szerk. Anavi Ádám et al. Tv., 1957.);

Az iskolában (elbeszélés). Korunk, 1932/6., 451–455.; A természetbeni adófizetés terve Romániában. Korunk, 1933/1., 54–55.; Két regény – két világ. Szabad Szó, 1949. máj. 16.; Az „elhallgatás művészete”. Szabad Szó, 1949, máj. 23.; Hullaméreg. Szabad Szó, 1949. máj. 30.; Képzőművészeink problémáiból – A tartalom és az arcválasztás viszonya a képzőművészetben. Szabad Szó, 1949. jún. 13.; „Jegor Builcsov” és a bánsági írók problémái. Szabad Szó, 1949. jún. 20.; A temesvári élmunkás-arcképkiállítás. Utunk, 1949. jún. 25.; A művészi technika újjáéledése. Szabad Szó, 1949. júl. 25.; Hadsereg. Szabad Szó, 1949. aug. 1.; Csoport és egyén az új képzőművészetben. Utunk, 1949. aug. 6.; Tito és az írók. Szabad Szó, 1949. aug. 15.; Augusztus 23-i számadás művelődésünk eredményéről. Szabad Szó, 1949. aug. 23.; Becsukódik az ajtó… Szabad Szó, 1949. szept. 5.; A bánsági képzőművészek őszi tárlata. Szabad Szó, 1949. okt. 10.; Tájkép és szocialista realizmus. Szabad Szó, 1949. okt. 31.; Román könyv a negyvennyolcas magyar forradalomról. Szabad Szó, 1949. dec. 25.; Petőfi, az elnyomott osztályok és népek költője. Szabad Szó, 1950. jan. 10.; Baráti alapon… Szabad Szó, 1950. jan. 31.; Irodalmi almanach – A RNK Írószövetsége kolozsvári fiókjának kiadása. Szabad Szó, 1950. ápr. 21.; A temesvári képzőművészek időszerű feladatai. Szabad Szó, 1950. ápr. 26.; Valóságismeret és költészet – Hozzászólás a „Fogj bátran tollat!” verseskötet vitájához. Szabad Szó, 1951. febr. 23.; Konkrét rendeltetés, vagy a valóság mélyebb ismerete? Hozzászólás Szabédi L. cikkéhez. Utunk, 1951. márc. 30.; Vita költészetünk kérdéseiről – Költészet és valóságismeret. Utunk, 1951. szept. 28.; Fordulat a RNK Képzőművészei Szövetsége temesvári fiókjának munkájában! Szabad Szó, 1952. máj. 23.; Barátok (karcolat). Szabad Szó, 1952. jún. 21.; Ahol az új ember alakul. Szabad Szó, 1956. máj. 8.; Határozottabb harcot a selejt ellen, több kezdeményezést a zsombolyai Ceramica-nál. Szabad Szó, 1956. máj. 20.; Találkozás. Szabad Szó, 1956. jún. 27.; A csanádi „Ștefan Plăvăț” kollektív gazdaság a számok tükrében. Szabad Szó, 1956. jún. 29.; Nem ilyennek képzeljük az összkomfortos munkáslakást. Szabad Szó, 1956. jún. 30.; Egy fejlődő gyár problémáiról. Szabad Szó, 1956. júl. 27.; Mégegyszer a Timișoara tégla- és cserépgyártó vállalat munkájáról.  Szabad Szó, 1956. szept. 14.; Tanácskozás a fogyasztók bevonásával. Szabad Szó, 1956. szept. 22.; Egy igazgató portréjához. Szabad Szó, 1956. szept. 29.; Pillantás a jövőbe – Széljegyzetek a „Pillantás a jövőbe” vitájához. Szabad Szó, 1956. szept. 30.; Lapozzunk a régi újságokban. Szabad Szó, 1957. febr. 2.; Gavril Ioan, a zsombolyai vasútállomás teljhatalmú főnökéhez. Szabad Szó, 1957. febr. 10.; Vannak emberek. Szabad Szó, 1957. ápr. 7.; Ilyesmire nincs többé szükségünk! Szabad Szó¸1957. máj. 19.; Amivel lehetetlenség egyetérteni – Széljegyzetek Méliusz József cikkéhez. Szabad Szó, 1957. jún. 27.; Égetően közérdekű művészeti kérdések. Szabad Szó, 1957. jún. 30.; Előre, vagy hátra? – Jegyzetek egy kiállításról. Szabad Szó, 1957. szept. 29.; Sokszor gondolt gondolatok… Szabad Szó, 1957. okt. 5.; Új idők Pusztakeresztúron. Szabad Szó, 1957. nov. 12.; Miért pang a kultúrmunka Kereszturon. Szabad Szó, 1957. nov. 19.; Egy kiállítás tanúsága. Szabad Szó, 1957. dec. 20.; Állam és szocializmus – Széljegyzetek két államelméleti tanulmányhoz. Korunk, 1958/1., 145–152.; Vér a vérükből. Szabad Szó, 1958. jan. 31.; Társulásból – kollektív gazdaságba. Szabad Szó, 1958. febr. 13.; Fényképezőgéppel, ceruzával. Szabad Szó, 1958. febr. 28.; Amiről egy portré mesél. Szabad Szó, 1958. ápr. 23.; A zászlórudak. Szabad Szó, 1958. ápr. 30.; Baráti látogatón – Magyarországi feljegyzések. Szabad Szó, 1958. jún. 5.; Csöppi. Szabad Szó, 1958. júl. 26.; Széljegyzetek képzőművészeti bírálatunk időszerű kérdéseihez. Utunk, 1958. szept. 25.; Ne álljunk meg félúton! Szabad Szó, 1958. okt. 19.; A XXI. kongresszus az állam kérdéséről. Korunk, 1959/3., 353–363.; Néhány szó az új nemzedék kérdéséről. Szabad Szó, 1959. márc. 29.; A második következmény. Szabad Szó¸1959. júl. 31.; Új témák, új megoldások útján – Kritikai gondolatok egy grafikai kiállításon. Szabad Szó, 1959. szept. 6.; Kiállítási jegyzetek – Fejlődő képzőművészeti életünk problémáiról. Szabad Szó, 1960. jan. 10.; Petrozsényi művészek a temesvári kiállítási csarnokokban. Szabad Szó, 1960. jan. 24.; Régi ismerősök. Utunk, 1960. febr. 5.; A kisegítő munkák mennyiségének csökkentése az iparban – nagy horderejű feladat (recenzió). Szabad Szó, 1960. márc. 2.; Megújhodás (regényrészlet). Szabad Szó, 1960. ápr. 23.; Bodón, a mult és a jövő között. Szabad Szó, 1960. ápr. 29.; Építők között. Szabad Szó, 1960. máj. 20.; Amit Zamfira házassága mond. Szabad Szó, 1960. jún. 3.; Mindnyájunk egyik legdrágább kincséért. Szabad Szó, 1960. jún. 17.; E napokban – egy vasöntödében. Szabad Szó, 1960. jún. 25.; Az ötödik „törzsvendég”. Utunk, 1960. aug. 12.; Az irodalom felszabadulása. Szabad Szó, 1960. aug. 21.; Egy estiiskolás a sok közül. Szabad Szó, 1960. szept. 9.; Könyv Zsombolya rajon kollektív gazdaságairól. Szabad Szó, 1960. okt. 27.; Az élő Tolsztoj. Szabad Szó, 1960. nov. 20.; Fokozódó időszerűség, emelkedő művészi színvonal. Szabad Szó, 1960. nov. 27.; Sorsforduló. Utunk, 1960. dec. 23.; Amit még el kell mondani a képzőművészeti kiállításról. Szabad Szó, 1960. dec. 29.; Könyv, amelynek nem szabad hiányoznia agro-zootechnikai tanfolyamainkról. Szabad Szó, 1961. jan. 5.; Teljes értékű realizmust. Utunk, 1961. jan. 13.; A Bánát tartományi tárlaton. Utunk, 1961. jan. 20.; „Jelképiség” vagy életigaz jellemrajz? Utunk, 1962. okt. 26.; Ősi föld új fényei – Moldovai útijegyzet. Szabad Szó, 1963. febr. 19., 23. és márc. 1.; Tavasz Ótelek felett. Szabad Szó, 1963. máj. 5.; Expresszionista hagyomány – költői agitáció. Korunk, 1964/12., 1756–1761.; Ki az a Goór Pál? (levél a szerkesztőséghez). Korunk, 1968/8., 1262–1263.; Még egyszer Gallasz Nándorról. Szabad Szó, 1969. jan. 8.; Két ítélet között (regényrészletek). Korunk, 1969/3., 406–419.; Csendes köszöntő. Szabad Szó, 1969. ápr. 20.; Így kellett lennie (riport). Szabad Szó, 1969. aug. 22.; Milyenek a mai fiatalok? Szabad Szó, 1969. szept. 30.; Irodalomcentrizmus és struktúra. Korunk, 1970/7., 1098–1100.; Lehetőségekben nem szűkölködünk. Szabad Szó, 1971. szept. 19.; Ocsúdó próza – Megjegyzések az Utunk novellisztikájához. Szabad Szó, 1971. nov. 11.; Uitz Béla emlékére. Szabad Szó, 1972. jan. 30.; Hat hét után. Szabad Szó, 1972. márc. 5.; Képzőművészetünk biztató nyara fővárosi tárlatok tükrében. Szabad Szó, 1972. aug. 16.; Az ártatlanság poémái. Szabad Szó, 1972. okt. 15.; Petőfi első biográfusa és a temesvári Euphrosine. Korunk, 1973/1., 141–145.; A temesvári II. Richárd meg a kritika érvei és ellenérvei. Szabad Szó, 1973. márc. 25.; Mikor szólal meg végre Goethe a romániai magyar színpadon. Szabad Szó, 1973. jún. 29.; Nyílt levél egy „elszólásról”. Szabad Szó, 1973. júl. 27.; Dimitrie Cantemir Temesváron. Szabad Szó, 1973. júl. 29.; A Korunk júniusi számát lapozgatva. Szabad Szó, 1973. aug. 7.; Kallódó arany… Szabad Szó, 1973. aug. 22.; Mocsáry, a reálpolitikus. Szabad Szó, 1973. okt. 23.; Dimitrie Cantemir, a román történelem és a haladó kultúra kimagasló személyiség. Szabad Szó, 1973. okt. 26.; Félresikerült szándékok. Szabad Szó, 1973. nov. 16.; Nagy érdem: nevettetni. Szabad Szó, 1974. jan. 6.; Dettai szőnyegszövők. Szabad Szó, 1974. febr. 5.; Alisz. Szabad Szó, 1974. márc. 17.; A tökéletesség ára… Szabad Szó, 1974. ápr. 28.; Egy munkás-művész portréjához. Szabad Szó, 1974. máj. 30.; Üzenet a mának – A Testamentum sorozat új kötete: Szabó Árpád. Szabad Szó, 1974. máj. 31.; Humanizmus és ethosz. Szabad Szó, 1974. nov. 24.; Ágyő, Szimóna! Szabad Szó, 1975. okt. 5.; Szilveszteri gerovitál. Szabad Szó, 1975. dec. 31.; Új kép a régi Korunk szerkesztőjéről. Szabad Szó, 1976. febr. 7.; A múlt is kötelez – Gondolatok a régi Korunk és Temesvár kapcsolatáról. Szabad Szó, 1976. febr. 28.; A realizmusnak elkötelezve. Szabad Szó, 1976. márc. 28.; Majális az őzes erdőben (regényrészleg). Szabad Szó, 1976. máj. 2.; Meglepetések az ifjúsági strandon. Szabad Szó, 1976. jún. 25.; Remekmű. Szabad Szó, 1976. okt. 17.; Irányzatok, problémák a megyeközi képzőművészeti tárlaton. Szabad Szó, 1976. nov. 21.; Dinu Ionel: Gyógyító és kutató allergológia (interjú). Korunk, 1977/1–2., 67–72.; Szerzői szándék és a megvalósítás. Szabad Szó, 1977. jan. 23.; Hajdani zsellérház Moldovában. Szabad Szó, 1977. márc. 20.; Nagy István emlékezete. Szabad Szó, 1977. máj. 7.; Kérdőjelek egy színdarab mögül. Szabad Szó, 1977. máj. 22.; Tartós élmények a konferencián. Szabad Szó, 1977. jún. 12.; Augusztusi virágzás. Szabad Szó, 1977. szept. 25.; Vitatva, igenelve. Szabad Szó, 1977. nov. 1.; Thököly Imre igaza, ahogy Dimitrie Cantemir látta. A Hét, 1979. febr. 9.; A híd eltűnt. Szabad Szó, 1979. febr. 11.; Méliusz Józsefről. Szabad Szó, 1979. nov. 11.; Látlelet. Korunk, 1979/12., 956–959.; Macskatörténet. Szabad Szó, 1980. febr. 23.; Versmondás vagy látvány? Szabad Szó, 1980. szept. 23.; Tévedő helyesbítés, jóravezető tévedés. A Hét, 1980. dec. 12.; Próbafelvétel (regényrészlet). Szabad Szó, 1980. dec. 28.; A nyolcvanéves Kacsó Sándort. Szabad Szó, 1981. márc. 7.; A jó kezdet folytatást követel. Szabad Szó, 1980. szept. 22.; A Férfihangok üzenete. Szabad Szó, 1981. szept. 24.; A traktorista, a kecske meg a babonások (bánáti mese). Szabad Szó, 1981. dec. 6.; Tanácstalan vagyok (szatirikus karcolat). Szabad Szó, 1981. dec. 31.; Olvasók, barátok a Lépcsők II-ről. Szabad Szó, 1982. ápr. 9.; Ádám Elek második halála. A Hét, 1982. máj. 14.; Még egyszer a Tartuffe-ről – Hozzászólás egy kritikához. Szabad Szó, 1983. máj. 25.; Déli tájakon. Szabad Szó, 1983. júl. 9.; Képzőművészet és lakáskultúra. Szabad Szó, 1983. aug. 3.; Új évad, új teendők a Franyó Zoltán irodalmim körben. Szabad Szó, 1983. dec. 28.; Egy szép kiállítás margójára. Szabad Szó, 1984. máj. 30.; A könyvek üzenete. Szabad Szó, 1985. jan. 5.; Az ezüstérem (elbeszélés). Szabad Szó, 1985. febr. 17.; „Igazi égszínkék” (mese). Szabad Szó, 1985. jún. 2.; Egyre feljebb – Gazdagodó irodalmunk két évtizede. Szabad Szó, 1985. júl. 21.; Csodaházat építünk. Szabad Szó, 1985. aug. 11.; Odaadással, bátorsággal egy életen át. Szabad Szó, 1985. okt. 20.; „Sokszor jártam a nyárfasort…” Szabad Szó, 1985. okt. 30.; A csoda (mese). Szabad Szó, 1985. nov. 17.; Piros orchidea (regényrészlet). Szabad Szó, 1986. máj. 4.;

Fordítás

Ion Dumitru Teodorescu: Városom. Szabad Szó, 1979. máj. 6.;

Szerkesztés

Bánáti Tükör (szerk. Kubán Endrével. Arad, 1961.); Lépcsők I. Az Ady Endre Kör antológiája (szerk. Tv., 1977.); Lépcsők II. A Franyó Zoltán Irodalmi Kör antológiája (szerk. 1980.); Lépcsők III. A Franyó Zoltán Irodalmi Kör antológiája (szerk. Tv., 1984.);

Irodalom

Gálfalvi Zsolt: Igényesség vagy merészség? Utunk, 1958/38, 39. – Herédi Gusztáv: Holdsütésben. Korunk, 1977/7. – Gherasim Emil: Portré-vázat a hetvenöt éves Bálint-Izsák Lászlóról. Szabad Szó, 1986. máj. 25.