Teleki Sándor emlékezete – A Kolozsvárt született és Koltón nyugvó Teleki Sándor – a „vad gróf”, ahogy kortársai, többek között Petőfi nevezték – kalandos életében fontos helyet foglaltak el írókkal-művészekkel való kapcsolatai. „Erős tanulmány volna egy biográfiaírónak Teleki Sándor viselt dolgait megírni a kontinensen – írta Jókai 1876-os erdélyi útja során Koltón *tett látogatása után –, ki együtt élt, mulatott, harcolt a földrész minden művelt és barbár nemzetével, tűrte a dicsőséget, kereste a bajt, járt ágyútűzön, tengerviharon s hitelező csordán keresztül sértetlenül; jó barátja volt Victor Hugónak, a két Dumas-nak. Lisztnek, Petőfinek s *századunk egyéb versíró, éneklő, muzsikáló, képfestő és szoborfaragó hírneveseinek, segített Garibaldinak országokat hódítani, s más nagy embereknek légvárakat építeni; értekezett királyokkal és császárokkal Magyarország sorsa felől, s lelkesedett földönfutókkal és poétákkal a népszabadságért; teleszedte mellét érdemrendekkel, hogy azokat ne viselje, s bejárta egész Európát azért, hogy felfedezze, milyen szép kilátás van a koltói dombról a kis Buba szőke feje fölött átnézve…” (Úti táskámból). Maga Teleki is szívesen forgatta a tollat: újra meg újra kiadott emlékiratai (először: Emlékeim. I–II. Bp. 1879–80; Garibaldi alatt 1859-ben, uo. 1883), humoros elbeszélései (Természet után, uo. 1884) könnyed előadásmódjukkal egymástól időben távoli nemzedékek kedvelt olvasmányai ma is.
Életpályájának sok apró részletét erdélyi kortársai közül többen is megírták: emigrációs éveiről Orbán Balázs (Utazás Keleten. Kv. 1861. VI. 1–2) a jersey-i időkről ugyancsak ő szolgáltat adatokat (Néhány vonás menekült életemből. Pesti *Napló 1881/152), az itáliai emigrációról Giuseppe Cesar Abba (Magyar garibaldisták. *Erdélyi Lapok 1912. 71–72), Koltón *tett 1876-os látogatásáról maga Jókai számolt be úti jegyzeteiben (Úti táskámból. In: Megtörtént regék. Összes művei. 61. 336–348). Élete egy-egy mozzanatának erdélyi kortársi forrásai: Gyarmathy Zsigáné: A T. S. „akasztott ember”-éről. Fővárosi Lapok 1877/89; Törökfalvi Papp Zsigmond: T. S. Gróf. *Nagybánya és Vidéke 1892. máj. 22.; Szádeczky Lajos: Gróf T. S., Liszt Ferenc és az oroszok. Budapesti *Szemle 1897. 91. kötet 51–71.
A két világháború között összefoglalóan *Gyalui Farkas írt róla könyvet (Gróf T. S. regényes élete. Bp. 1939), ugyanő előadással is szerepelt az EME *Nagybányán 1932-ben tartott vándorgyűlésén (in: Az EME Emlékkönyve, 1932. aug. 25–28. Kv. 1933), *Bitay Árpád (Két moldvai román az olaszországi légióban. *Ellenzék 1924/138) és Hóry Etelka (Magyar hősök Garibaldi alatt. *Pásztortűz 1932. 307–310) Garibaldi zászlaja alatt töltött idejéről szolgáltak ismeretlen adatokkal, *Ligeti Ernő életrajzi vázlatot adott róla A 48-as Erdély (Kv. 1943) című zsebkönyvben. Később *Jancsó Elemér közölt Teleki-leveleket (Adatok T. S. életéhez. StUBB Seria Philologia 1969/1), s Lakatos István foglalkozott Liszt Ferenccel való kapcsolatával (Hazai Liszt Ferenc-emlékek. *Korunk 1961/1).
Emlékezéseinek új kiadását a Magyar Századok sorozatban Görög Lívia gondozta, ezt az 1958-as budapesti kiadást is felhasználta Csetri Elek, amikor, ezekből válogatva s Teleki levelezésével és más, az egykorú sajtóban maradt kisebb emlékezésekkel bőségesen megpótolva sajtó alá rendezte és bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel látta el az Emlékezzünk régiekről (Buk. 1973 = Fehér könyvek) című kötetet. Ugyanő idézte fel Teleki emlékét halála centenáriumán (Helikon 1992/12).
Teleki születésének 150. évfordulóján a romániai magyar sajtó (de néhány román lap is) megemlékezett róla (Csetri Elek: T. S. születésének 150. évfordulójára. *Igazság 1971. jan. 27.; uő: Karlista volt-e T. S.? *Korunk 1971/2. – Demény Lajos: T. S. születésének 150. évfordulójára. *Előre 1971. jan. 27.; uő: În slujba idealurilor înaintate ale vremii. T. S. *Magazin Istoric 1972/2. – Kovács József: T. S. *Utunk 1971/6).
Teleki Sándor koltói kastélya – amely a II. világháború előtt számos irodalmi emléket őrző gyűjteményéről is híres volt – Petőfi Sándor ott töltött mézesheteinek emlékére az 1960-as évektől egy Petőfi-múzeumnak ad otthont, amelyben a „vad gróf” emlékét is őrzi jó néhány tárgyi relikvia. A gyűjteményt s a kastély kertjében lévő somfa alatt nyugvó Teleki Sándor (később a falu temetőjébe áthelyezett) sírját Sebők Mihály, a kastély utolsó gazdájának hűséges embere őrizte meg és *tette *Petőfi Sándor emlékezete látogatott kegyhelyévé. Koltó még a diktatúra éveiben is évenkénti megemlékezés színhelye volt (ha másképp nem, „Petőfi-bál” vagy „szüreti bál” formájában), ahol a diktatúra bukása után a család leszármazottja, gróf Teleki János is minden évben részt vett családjával. Az erre évente ellátogató nagyszámú vendég nem csak Petőfi és Júliája emléke (1998 óta a kastély parkjában álló kettős szobra) előtt tiszteleg, hanem felkeresi egy-egy szál virággal a kastély egykori gazdájának sírját a falu temetőjében s 2009-ben a kastély kertjében felállított mellszobrát is.
2002 óta a *nagybányai magyarság tulajdonába került egykori Zazar-parti házában működik a Teleki Magyar Ház, amely felnőttek és gyermekek számára rendezett programjaival a város és a környék magyarságának második otthona. Programján könyvbemutatók, táncház, kézművesprogramok, hangversenyek, népfőiskolai és honismereti előadások, idegen nyelvi és számítógépes kurzusok szerepelnek. Fennállása óta több mint 60 képzőművészeti tárlatnak is otthont nyújtott, könyvtárral, helytörténeti és régiség-gyűjteménnyel rendelkezik. A Házhoz tartozó kertben 2007-ben állították fel Teleki Sándor mellszobrát, Dinyés László budapesti szobrászművész alkotását.
Alapítása óta – az *EMKE *nagybányai szervezetének munkáját folytatva – több képes falinaptárat és helyismereti-turisztikai könyvet jelentetett meg (Bányavidéki barangolások. *Nagybánya 2005; Nagybánya és környéke. Uo. 2006; 2. javított kiadás 2007; Schönherr Gyula-breviárium. Uo. 2008).
Társszervezője az augusztusi Szent István Napoknak, a 2007 óta megrendezésre kerülő Teleki Napoknak. 2002 óta kiosztja a Teleki Ösztöndíjat, amelyben évente kilenc, tanulmányi eredményei alapján arra érdemes *nagybányai diák részesül. Örökös tiszteletbeli kurátora Szász György, intézményvezetője Dávid Lajos, programvezető Markó Hajnal.
Dávid Gyula – Mikó Imre: Petőfi Erdélyben. Buk. 1973. – Kiss András: T. S. öröksége. *Utunk 1974/24. – Imreh István: Régiekre emlékezve. *Korunk 1974/7. – Pomogáts Béla: A „vad gróf” emlékezései. Népszava 1994. márc. 2. – Vita Zsigmond: Jókai Erdélyben. Buk. 1976. – Koltó – 145 év után. Szerk. Klacsmányi Sándor. *Nagybánya 1991. – Koltói kalauz. Írták: Metz József, Oszóczki Kálmán, Sebők Mihály, Soltz László, Varga Károly. *Nagybánya 1994 = *EMKE-füzetek. – Czigler Zoltán – Klacsmányi Sándor: Kővár és vidéke Erdélyben. *Nagybánya 2008. 124–155. – Szilágyi Zita: Teleki-kastély – Petőfi Múzeum. *Nagybánya 2009.
(D. Gy.)