Csetri Elek (1981 • 2020)

Csetri Elek (Torda, 1924. ápr. 11. – 2010. jan. 24., Kolozsvár) – történész. Középiskoláit a kolozsvári ref. kollégiumban, egyetemi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetemen végezte (1947), a Móricz Zsigmond Kollégium tagja volt. Dolgozott a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban és az ETI-ben, középiskolákban tanított Nagybányán és Marosvásárhelyen. 1949-től a Bolyai Tudományegyetemen tanársegéd, adjunktus, majd a Babeş–Bolyai Tuományegyetemen adjunktus, docens, egyetemi tanár. 1991-től a budapesti ELTE vendégprofesszora. 1994–98 között az Erdélyi Múzeum című folyóirat felelős szerkesztője

A jelentős hazai magyar folyóiratok és lapok (Korunk, Utunk, Művelődés, NyIrK, Igaz Szó, A Hét, Előre) munkatársa, szakdolgozatai román nyelven a Studia Universitatis Babeş–Bolyai, Acta Musei Napocensis, Anuarul Institutului de Istorie din Cluj, Limbă şi Literatură, Studia et Acta Musei „Nicolae Bălcescu”, Terra Nostra hasábjain jelennek meg.

Munkái, tanulmányai, közlései levéltári, kézirattári, könyvtári kutatásokon alapulnak. Hozzájárult emlékirodalmunk feltárásához, az erdélyi magyar tudománytörténet megismeréséhez, az európai nemzeti és társadalmi mozgalmak erdélyi hatásvizsgálatához. Kutatásainak középpontjában a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet kora áll, sokat foglalkozik gazdaságtörténeti kérdésekkel. Társszerzője Imreh Istvánnal és Benkő Samuval együtt a Tanulmányok az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről c. kötetnek (1956); Kelemen Benjámin, a haladó gazda c. tanulmányát a Kelemen-emlékkönyv (1957), Iratok az erdélyi parasztság 1831. évi mozgalmainak kérdéséhez c. értekezését a Studia történelmi sorozata (1962) közölte. Ebbe a tárgykörbe tartozik Imreh Istvánnal együtt megjelentetett történelmi-statisztikai tanulmánya az erdélyi lakosság társadalmi rétegződéséről a feudális rendszer utolsó szakaszában (a Populaţie şi societate c. kötetben, Kv. 1972; magyarul önálló kötetben, Erdély változó társadalma 1767–1821. 1980). A Nagybánya vidéki munkásság 1848-as szerepével az 1848. Arcok, eszmék, tettek c. kötetben (1974) közölt tanulmánya foglalkozik; az MNT-kötetben (1976) Wesselényi paraszttörténeti pályatervét mutatja be; a XVIII. századi Erdély agrártudósáról, Fridvaldszky Jánosról románul (1970), majd az 1977-es Korunk Évkönyvben magyarul ír (ugyanez franciául, Cahiers Internationaux d’Histoire Économique et Sociale, Napoli, 1978/9). A Jakó Zsigmonddal és Tonk Sándorral közösen szerkesztett Művelődéstörténeti tanulmányok c. kötetben (1979) a XVIII. századi erdélyi Mezőgazdasági Egyesületet ismerteti.

Helytörténeti tanulmányaiban az erdélyi városok fejlődéséről, a temesvári „villamosroham” diadalútjáról (Kovács Józseffel, Korunk 1967/5), a régi Tordáról, Zsibóról s főleg Kolozsvár múltjáról, így sportjáról, csillagdájáról, népességtörténetéről értekezik a folyóiratok hasábjain.

Személyiségtörténeti kutatásaiban többek közt Gyarmathi Sámuellal (NyIrK 1971-72), Kelemen Lajossal (Művelődés 1978/4), Márki Sándorral (Utunk 1978/33) foglalkozik. Figyelme főleg Kőrösi Csoma Sándor felé fordult: nyelvtudásáról az Utunk (1978/12, 13), születési évéről és származásáról a Korunk (1979/7-8) hasábjain értekezik, önálló kötete: Kőrösi Csoma Sándor indulása (1979). A kötet megjelenése alkalmából rendezett Korunk-délelőttön Szabó T. Attila e jellemző sorokkal zárta értékelő előadását: „Csetri Elek kötete […] új életrajzi adalékanyagával, színes környezet- és jellemrajzával, a társadalmi és történeti háttér felvetítésével, az egész eddigi Csoma-irodalom tényanyagának kritikai megrostálásával, illetőleg e tényanyag újrarendezésével, a tudományos felszerelés igényességével a magyar tudománytörténeti vizsgálódást […] jelentős forrásmunkával gazdagította…”

Jelentősek forrásközlései. Sajtó alá rendezte és bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel látta el Wass Pál Fegyver alatt c. emlékiratát (1968), Silvio Pellico börtönnaplóját (Erdélyi Károly fordításában, Téka 1969), Táncsics Mihály Életpályám c. művét (Tanulók Könyvtára, Kv. 1971) s Teleki Sándor emlékezéseit, ill. válogatott levelezését (Emlékezzünk régiekről, 1973).

Bodor Andrással közösen szerkesztette a Történeti kronológia két kötetét (1976).

Munkái

Tanulmányok az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről (Imreh Istvánnal és Benkő Samuval. 1956); Kelemen Benjámin, a haladó gazda (Kv., 1957); Iratok az erdélyi parasztság 1831. évi mozgalmainak kérdéséhez (1962); Az árutermelés fokozódása az erdélyi mezőgazdaságban a feudalizmus bomlásának idején (Imreh Istvánnal. Kv., 1962); Adalékok Kőrösi Csoma Sándor életrajzához (Kv., 1967); Bălcescu ismeretlen levele 1849-ből (Kv., 1970); Napóleon híre Erdélyben (Kv., 1970); Fridvaldszky János, a természettudományok hazai úttörője (Kv., 1970); Karlista volt-e Teleki Sándor? (Kv., 1971); Kőrösi Csoma Sándor indulása (Buk., 1979); Művelődéstörténeti tanulmányok (Jakó Zsigmonddal és Tonk Sándorral. 1979); Erdély változó társadalma 1767–1821 (Imreh Istvánnal. 1980); Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás 1800-ig (Kv., 1999); Kőrösi Csoma Sándor (Buk., 1984.; újrakiad. Kv., 2002); Bethlen Gábor életútja (Buk., 1992); Emlékezés Széchenyi Istvánra Erdélyben 1991-ben (másokkal. Kv., 1992); Széchenyi és Erdély (Egyed Ákossal és Péter Györggyel. 2002); A köz hasznára – Az ég kegyelmével (Bp., 2003); Erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka, 1541–1690 (Kv., 2003), Erdélyi ezredek a francia forradalom és a napóleoni idők háborúiban, 1792–1815 (Kv., 2005); Európa és Erdély (Kv., 2006); Erdély az ébredő Európában 1825–1848 (tanulmányok. Kv., 2009); Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról (másokkal. Kv., 2009); Kelemen Lajos élete és munkássága (s. a. r. Jánó Mihály. Kv., 2012);

Gyűjteményes kötetekben

Iratok Kőrösi Csoma Sándor göttingai tanulmányútjához. In Móricz Zsigmond románul (összeáll. Réthy Andor. Kv., 1968); Erdély társadalmi rétegződéséről. In A polgárosodás útján (szerk. Szabad György. Bp., 1991); Kőrösi értékei. In Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain (szerk. Fábián Ernő. Kovászna, 1993); Körmöczi János, 1763–1836. In A tudomány szolgálatában (szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993); Egy erdélyi röpirat 1791-ből. In Perlekedő évszázadok (szerk. Horn Ildikó. Bp., 1993); A magyar jakobinus mozgalom erdélyi összefüggései. In Folytonosság vagy fordulat? (szerk. Debreczeni Attila. Debrecen, 1996); Kolozsvár népessége a középkorban és az újkorban. In Magyarország történeti demográfiája, 896–1995 (szerk. Kovacsics József. Bp., 1997); Wesselényi a jobbágyfelszabadítás európai hátteréről. In Jobbágyfelszabadítás, 1848 (főszerk. Varga János. Bp., 1998); Az erdélyi unió és végrehajtásának problémái az országgyűlés előtt. In A magyar országgyűlés 1848/49-ben (szerk. Szabad György és mások, Bp., 1998); Wesselényi István instrukciója ménesmesterének 1731-ből. In R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv (szerk. Tusor Péter. Bp., 1998); Erdély a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában, 1789–1815. In Történelmünk a Duna-medencében (Kv.–Tv., 1998; Kolozsvár népessége az utolsó két évszázad alatt, 1784–1995. In Alkotás a társadalomtudományok határán (Bp., 1999); Kőrösi és az Akadémia. In Kőrösi Csoma Sándor és a magyar történelem útjai (szerk. Gazda József. Kovászna, 2001); Kolozsvár népessége a középkortól a jelenkorig. In Kolozsvár 1000 éve (szerk. Dáné Tibor Kálmán és mások, Kv., 2001); Adatok Gheorghe Lazăr életrajzához. In Historia manet (szerk. Violeta Barbu, Tüdős S. Kinga. Buk., 2001); Gr. Gyulay Lajos könyvtára és gyűjteményei. In Gazdaságtörténet – könyvtártörténet (szerk. Buza János. Bp., 2001); Magatartásformák Erdélyben az 1830-31. évi lengyel nemzeti felkelés idején. In Studii de istorie modernă a Transilvaniei (szerk. Pál Judit, Rüsz Fogarasi Enikő. Kv., 2002); Bethlen Gábor. In Évek az ezerszázból (szerk. Dávid Gyula, Veress Zoltán. Stockholm, 2002); Széchenyi István szabadságfelfogása. In Széchenyi és Erdély (szerk. Somai József. Kv., 2002); Az erdélyi gazdasági gondolkodás előzményeiről a XVIII. század végéig. In Tantörténet és közgazdaságtudomány (szerk. Bekker Zsuzsa, Bp., 2003); A zsibói Wesselényi könyvtár jegyzéke (1822). In Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára (szerk. Pál-Antal Sándor és mások, Kv., 2003); A gazdasági gondolkodás a magyar történelemben. In Gazdaság, régiófejlesztés, oktatás (szerk. Szilágyi Görgyi, Gidai Erzsébet. Nv., 2006); Aranyosszék kialakulásáról és fejlődéséről. In Aranyosszék a változó időben (Keszeg Vilmos és Szabó Zsolt. Kv., 2006); A Bolyai Tudományegyetem a politika sodrásában. In Egyetem az idő sodrásában (szerk. Veress Károly. Kv., 2006); Gazdasági kérdések Körmőczi János munkásságában. In Agrártörténet – agrárpolitika (szerk. Buza János, Bp., 2006); A szövetkezeti gondolat régmúltjából Erdélyben. In Szövetkezetek Erdélyben és Európában (fel. szerk. Somai József. Kv., 2007); Szellemi értékcsere Erdély és Nyugat között, 1540–1825. In Emlékkönyv Benkő Samu születésének nyolcvanadik évfordulójára (Kv., 2008);

Szerkesztés

Wass Pál: Fegyver alatt (naplójegyzetek; s. a. r., bev., jegyz. Buk., 1968; újrakiad. Bp., 1998); Silvio Pellico: Börtöneim (vál., bev., jegyz. Buk., 1969); Táncsics Mihály: Életpályám (vál., bev., jegyz. Kv., 1971); Teleki Sándor: Emlékezzünk régiekről! (bev., jegyz. Buk., 1973); Történeti kronológia (Bodor Andrással. Buk.,1976); Művelődéstörténeti tanulmányok (szerk. másokkal. Buk., 1979-80); Zágoni Jenő: Kőrösi Csoma Sándor bibliográfia (előszó. Buk., 1987); Technikatörténeti kronológia (Jenei Dezsővel. Kv., 1997); A kompromisszumok embere. Tanulmányok Klapka György tábornok (1820–1892) életéből (előszó. Buk., 2000); Erdélyi méheskert. Régi erdélyi méhészkönyvek (Szudvh., 2001); Gyulay Lajos: Napló, 1820–1848 (vál., bev., jegyz. Kv., 2004);

Irodalom

Benkő Samu: A katona világa katonás világban. Utunk 1969/2 és A helyzettudat változásai. 1977. 371–375. – Mikó Imre: Az emlékezés értelme. Igaz Szó 1969/9. – Trócsányi Zsolt: Erdélyi arcok. Tiszatáj, Szeged 1969/10; uő: Adósságtörlesztés. Tiszatáj, Szeged 1972/5. – Pomogáts Béla: A „vad gróf” emlékezései. Népszava, Bp. 1974. márc. 2. – Kiss András: Teleki Sándor öröksége. Utunk 1974/24. – Egyed Ákos: Történelem eseményekben. Utunk 1976/28. – Imreh István: Régiekre emlékezve. Korunk 1977/7; uő: A felkészülés. Utunk 1979/24. – Vekerdi László: Kőrösi Csoma Sándor indulása. Tiszatáj, Szeged 1979/11. – Szőcs István: Kőrösi Csoma valódi indulása. Utunk 1979/25. – Beke György: A Csoma-kérdés korszerű vonatkozásai. Beszélgetés Cs. E. professzorral. A Hét 1979/28. – Szabó T. Attila: Kőrösi Csoma Sándor indulása. Korunk 1979/12. – F. Almási Éva (szerk.): Csetri Elek, Kortárs Magyar Írók 1945–1997. – „Különböző” történelmeinkről. Beszélgetés Csetri Elek történésszel – Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára (szerk. Pál Judit és Sipos Gábor). Kv., 2004. –