Hajós József (1991 • 2016)

Hajós József (Brassó, 1923. dec. 26. – 2008. jún. 28., Kolozsvár) – filozófiatörténész. Középiskoláit Brassóban és Nagyenyeden végezte (1934–42), a Bolyai Tudományegyetemen bölcseletből szerzett tanári oklevelet (1948), itt védte meg A wolffi lélektan Erdélyben c. doktori értekezését (1974). Mint tanársegéd logikát adott elő a Bolyai Tudományegyetemen (1949–52), az Akadémiai Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője (1955–58), majd tudományos kutató, 1966-tól főkutató az RSZK Akadémiája Kolozsvári Fiókjának filozófiai szakosztályán, 1983-as nyugdíjazásáig. Többnyire az erdélyi bölcselet múltjával foglalkozik. A kritika mint a hazai magyar filozófiatörténet legjobb ismerőjét, európai látókörű eszmetörténészt, lényeges mondandójú közírót tartja számon.

Irodalmi munkásságát Gaál Gábor mellett kezdte el az Utunk hasábjain. Számos cikkét és tanulmányát közölte a fontosabbakat említve a Korunk (Thomas Paine. 1959/9; Kezdeti filozófiai tájékozódások a Bethlen Kollégiumban. 1972/7), Utunk (A darwinizmus térhódítása Erdélyben. 1952/19; Mátrai Ernő. 1954/46), Igaz Szó (Pascal és az írásművészet. 1962/8), NyIrK (Lessingiana. 1972/2), A Hét (Morus 500 éves. 1978/1), Orvosi Szemle (Emil Racoviţă determinizmusáról. 1963/1), Ifjúmunkás (Széljegyzetek az itt és mosthoz. 1980/15), Művelődés (Köteles filozófiai enciklopédiája. 1979/12), Brassói Lapok (Lessingről. 1979/51), Igazság (Spinoza Kolozsvárt. 1977/42), Cercetări Filozofice (Din istoria ideilor înaintate la maghiarii din Transilvania. 1959/6); Revista de Filozofie (Idei precarteziene despre suflet la cărturari transilvăneni. 1966/1), Revista de Psihologie (Din antecedentele psihologiei evoluţioniste în Transilvania. 1965/4), Studia Universitatis Babeş–Bolyai, Seria Philosophia (Dialectica lui Feuerbach. 1979/2), Napoca Universitară (Montesquieu. 1981/12).

Írásai jelentek meg az Új Élet, Vörös Zászló, Előre, Tribuna, România Liberă, Făclia, Neuer Banater Zeitung, Karpaten Rundschau, Neuer Weg hasábjain is.

Közreműködésével készült tanulmánygyűjtemények, összefoglaló művek: Filozófiai tanulmányok (1957), Antologia gîndirii româneşti (1967), Din istoria pedagogiei româneşti III. (1967), Ideologia generaţiei române de la 1848 din Transilvania (1968), Látóhatár (1973).

Magyar nyelven megjelent, szövegválogatást is nyújtó önálló kötetei az erdélyi múlt haladó hagyományaival foglalkoznak: Mentovich Ferenccel (magyarul névtelenül 1952-ben, románul 1954-ben), Kiss Mihállyal (1953), Parádi Kálmánnal (1955), Sámi Lászlóval (Darabán József közreműködésével, 1955). Monográfiaszerű nagy tanulmány vezeti be Köteles Sámuelről kiadott terjedelmes válogatását (1969). Bevezető tanulmányaival jelent meg Mentovich Ferenc Új világnézet c. munkája (1974) és a Vasile Goldiş a nemzetiségi kérdésről c. kötet (1976). Az utóbbi években hosszabb tanulmányokat készített Pascal, Leibniz, Kant, Fichte, Schelling, Feuerbach gondolkodásának dialektikus elemeiről.

Néhány írói álneve: Brassai Béla, Kiss Mihály, Medeséri János.

 

(Ba. S.)

 

Munkái

Önálló művei

Mentovich Ferenc (Buk., 1952); Kiss Mihály (Buk., 1953); Parádi Kálmán (Buk., 1955); Köteles Sámuel (Buk., 1966); Böhm Károly filozófiája (Buk., 1986);

 

Idegen nyelven

Mentovich Ferenc (Buk., 1954);

 

Gyűjteményes kötetekben

Thomas Paine. Korunk, 1959/9.; A darwinizmus térhódítása Erdélyben. Utunk, 1952/19.; Mátrai Ernő. Utunk, 1954/46.; Din istoria ideilor înaintate la maghiarii din Transilvania. Cercetări Filozofice, 1959/6; Pascal és az írásművészet. Igaz Szó, 1962/8.; Emil Racoviţă determinizmusáról. Orvosi Szemle, 1963/1.; Din antecedentele psihologiei evoluţioniste în Transilvania. Revista de Psihologie, 1965/4.; Idei precarteziene despre suflet la cărturari transilvăneni. Revista de Filozofie, 1966/1.; Lessingiana. NyIrK, 1972/2.; Kezdeti filozófiai tájékozódások a Bethlen Kollégiumban. Korunk, 1972/7.; Spinoza Kolozsvárt. Igazság, 1977/42.; Morus 500 éves. A Hét, 1978/1.; Dialectica lui Feuerbach. Studia Universitatis Babeş–Bolyai, Seria Philosophia, 1979/2.; Köteles filozófiai enciklopédiája. Művelődés, 1979/12.; Lessingről. Brassói Lapok, 1979/51.; Széljegyzetek az itt és mosthoz. Ifjúmunkás, 1980/15.; Montesquieu. Napoca Universitară, 1981/12.; Régi könyvek, idei évfordulók. Matheus Dresserus. Korunk, 1990/3.; Kronosz = idő? NyIRK, 1990/15–25.; Malebranche – mal du siécle. Helikon, 1990/42.; A nem fagarast letevő Benkő József. A Hét, 1990/52.; Malebranchiana. Helikon, 1991/18.; Francia szerzők Pápai Páriz Ferenc könyvtárában. Helikon, 1991/45-46.; Néhány (szófejtő) pont a Pápai-Páriz-kutatás vonalán. Korunk, 1992/5.; Impresszáriótlan impressziók. Páll Árpád interjúkötetéről. Helikon, 1992/7.; Greguss útja a váradi börtönig. Helikon, 1993/3.; Böhm Károly és a Magyar Filozófiai Szemle. Erdélyi Múzeum, 1993/3-4.; Könyvek közt szabadon. Libere inter libros. Helikon, 1993/21.; Két párhuzam. Reinholdok. Filozófus Vajdák Erdélyben. A Hét, 1993/47.; Clusius, Kolozsvár, kapotnyak. Helikon, 1993/12-13.; Az Olvasmánytörténeti Dolgozatok első kötete. Sipos Gábor: A Kolozsvári Református Kollégium Könyvtára a XVII. században. Erdélyi Múzeum, 1994/1-2.; Kellgren és Körmőczi. NyIRK, 1994/2.; Hatvan évvel ezelőtt. Helikon, 1994/24.; Galagonya magyarok. A Hét, 1995/12.; A magyar filozófia múltjából. Jegyzetek Hanák Tibor szintéziséhez. Erdélyi Múzeum, 1995/1-2.; A magyar Európa-szerelem első halhatatlan emléke. A Hét, 1995/39-40.; Madersprachok. Helikon, 1996/3.; Korai Descartes-kötetek Kolozsvárt. Művelődés, 1996/3.; Ki volt „Groeliatus”? Művelődés, 1996/5-6.; Frölich Dávid utóélete. Helikon, 1997/13–16.; Egy 350 éves szállóige-gyűjtemény. Művelődés, 1997/9.; Héttranszilvafás ötletsor. A Hét, 1998/31.; A Határ olvasás hatásaiból (Széljegyzetek az Özön közönyhöz). Helikon, 1998/21.; Apáczai egyik fő forrása: Ramus. Helikon, 1998/9-10.; Goetheana. Korunk, 1999/11.; Kazinczy Kant-képe. Helikon, 1999/23.;

 

Szerkesztés

Mentovich Ferenc: Új világnézet (s. a. r., bev. Buk., 1976); Goldiş, Vasile: A nemzetiségi kérdésről (bev. Buk., 1976);

 

Irodalom

Saszet Géza: Mentovich Ferenc. Utunk 1953/23. – Jancsó Elemér: Kiss Mihály. Utunk 1954/40; uő: H. J.: Parádi Kálmán. Utunk 1955/32. – Mikó Imre: Köteles. Utunk 1969/18. – Aniszi Kalmán: Ludus humanus. Beszélgetés H. J.-fel. A Hét 1977/4; újraközölve A filozófia műhelyében. 1978. 94–104. – Bernád Ágoston: Levél H. J.-hez. A Hét 1977/5. – Gaal György: Az első pszichiáter pszichológus Kolozsvárt. Helikon 1994/15. – Gáll Ernő: Az erdélyi bölcseleti iskola és a kisebbségi etika. Erdélyi Múzeum 1992/1–4.