Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Kovács András Ferenc (Szatmárnémeti, 1959. júl. 17.) költő, műfordító. ~ Ferenc (Marossárpatak, 1927) fia. Szülővárosában érettségizett (1978), magyar-francia szakos tanári diplomát a Babeş-Bolyai Egyetem filológiai karán szerzett (1984). Székelykeresztúrról ingázva Szentábrahámon (1984-86), Siménfalván (1986-88), majd újra Szentábrahámon tanít. 1990 januárja óta a *Látó szerkesztője, 1991-től a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola előadója is.

Műfordítással már középiskolásként jelentkezett iskolája lapjában, a Diákszóban. Verseket, műfordításokat 1978-tól közöl a Szatmári Hírlap, *Utunk, Napsugár, *Igaz Szó, valamint a magyarországi Kortárs, Alföld, Jelenkor s más lapok hasábjain. Szerepelt az Ötödik évszak (Mv. 1980) c. antológiában. Az *Echinox szerkesztője (1983). Már első verseskötete, a Tengerész Henrik intelmei (1984) alapján az érett költők közé sorolta a kritika. *Cs. Gyímesi Éva szerint "stílusában a legmeglepőbb a nyelvi perifériák az archaikus és az újszerű, a választékos és a népies, a preciőz és a közönséges gyakori találkozása". *Borcsa János ifjúkori színház-élményekkel magyarázza, hogy verseiben "az elsüllyedtnek tűnt középkori nevetéskultúra különböző formái és szertartásai, elemei és szimbólumai" élnek.

Költeményeit élénk szelleme, kitűnő nyelv- és stílusérzéke is jellemzi. Tűzföld hava c. második verseskötetének (1988) verseiben a társkeresés vágya jut kifejezésre. Legnyilvánvalóbb erényük a formai virtuozitás, az élőbeszéd közvetlen természetességével hatnak. Hellén derű, reneszánsz racionalitás, klasszikus szigor, rokokó báj, szűkszavú keleti bölcsesség, modern, de megtervezett borzasság egyesül a kötetben. Költőelődök, elképzelt kortársak, versformák és ódon hangulatok mögé rejtőzik, játéka azonban véresen komoly.

Válogatta, ill. elő- vagy utószóval látta el Marin Sorescu legszebb és François Villon összes verseit (1987), bevezette Frederico García Lorca válogatott verseinek kötetét is.

(B. L.)

Markó Béla: Mire jó a forma? *Igaz Szó 1984/3, uő. Don Quijote igazsága. *Igaz Szó 1989/9. *Cs. Gyímesi Éva: A rejtőzködő lírikus. *Utunk 1984/12; uő. Kinek szoros, kinek tág. Verselemzés. *Utunk 1987/44. Szávai Géza: Új garabonciás. *A Hét 1984/16. *Borcsa János: A *Forrás költői 1983. *Korunk 1984/16. Szász János: Negyven vers… *A Hét 1989/6. Mózes Attila: A forma öröme. *Utunk 1989/13. Szőcs István: Könyv átutazóban. *A Hét 1989/23.

Kovács András Ferenc (Szatmárnémeti, 1959. júl. 17.) – költő, író, műfordító, szerkesztő. ~ Ferenc fia. Szülővárosában érettségizett (1978), magyar–francia szakos tanári diplomát a Babeş–Bolyai Tudományegyetem filológiai karán szerzett (1984). Székelykeresztúrról ingázva Szentábrahámon (1984–86), Siménfalván (1986–88), majd újra Szentábrahámon, valamint a székelykeresztúri gimnáziumban tanít. 1990 januárja óta a Látó szerkesztője, 2007-től főszerkesztője. 1991-től a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola óraadó tanára, 1996–98 között a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatának vezetője.

Műfordítással már középiskolásként jelentkezett iskolája lapjában, a Diákszóban. Verseket, műfordításokat 1978-tól közöl a Szatmári Hírlap, Utunk, Napsugár, Igaz Szó, valamint a magyarországi Kortárs, Alföld, Jelenkor s más lapok hasábjain. Szerepelt az Ötödik évszak (Mvh. 1980) c. antológiában. Az Echinox szerkesztője (1983). Már első verseskötete, a Tengerész Henrik intelmei (1984) alapján az érett költők közé sorolta a kritika. Cs. Gyímesi Éva szerint „stílusában a legmeglepőbb a nyelvi perifériák az archaikus és az újszerű, a választékos és a népies, a preciőz és a közönséges gyakori találkozása”. Borcsa János ifjúkori színház-élményekkel magyarázza, hogy verseiben „az elsüllyedtnek tűnt középkori nevetéskultúra különböző formái és szertartásai, elemei és szimbólumai” élnek.

Költeményeit élénk szelleme, kitűnő nyelv- és stílusérzéke is jellemzi. Tűzföld hava c. második verseskötetének (1988) verseiben a társkeresés vágya jut kifejezésre. Legnyilvánvalóbb erényük a formai virtuozitás, az élőbeszéd közvetlen természetességével hatnak. Hellén derű, reneszánsz racionalitás, klasszikus szigor, rokokó báj, szűkszavú keleti bölcsesség, modern, de megtervezett borzasság egyesül a kötetben. Költőelődök, elképzelt kortársak, versformák és ódon hangulatok mögé rejtőzik, játéka azonban véresen komoly.

Válogatta, ill. elő- vagy utószóval látta el Marin Sorescu legszebb és François Villon összes verseit (1987), bevezette Frederico García Lorca válogatott verseinek kötetét is.

 

(B. L.)

 

Tagság: Romániai Magyar Pen, Romániai Írószövetség, József Attila Kör (Bp.), Éneklő Borz Irodalmi Társaság (Mvh.), MÚRE, Magyar Írószövetség

 

Díjai: Romániai Írók Szövetségének debüt-díja (1983); Déry Tibor-jutalom (1992); Román Írók Szövetségének díja (1993); Poesis Díj (1994); Füst Milán-díj (1994); Artisjus Díj (1994); Alföld Díj (1995); Ady Endre-díj (1996); Kortárs Díj (1996); Tiszatáj Díj (1997); Székelyföld Díj (1998)

 

Önálló művek

Tengerész Henrik intelmei (Kv. 1983); Tűzföld hava (Kv. 1988); Kótya-lapótya (Buk. 1990); Költözködés (Buk. 1993); Manótánc (Kv. 1994); Lelkem kockán pörgetem (Pécs–Buk. 1994); Üdvözlet a vesztesnek (Bp. 1994); Cântec şui (Polis, 1994); Scintilla animae (Kv. 1995); És Christophorus énekelt (Buk. 1995); Jack Cole daloskönyve (Kv. 1996, Bp. 2010); Depressio Transsylvaniae (Tompa Gáborral. Csíksz. 1998); Adventi fagyban angyalok (Pécs, 1998); Saltus Hungaricus (Pécs, 1999); Fragmentum (Pécs–Bp. 1999); Csipkébűl tekert gúzs (Mvh. 2000); Miénk a világ (Kv. 2000); Téli prézli (Pécs, 2001); Aranyos vitézi órák (Mvh. 2002); Vásárhelyi vásár (Kv. 2003); Dzsinbüge (Csíksz. 2003); Fattyúdalok (Bp. 2003); A kártyázó kakadu (Csíksz. 2004); Víg toportyán (Kv. 2005); Überallesbadeni dalnokversenyek (Kv. 2005); Álmatlan ég (Kv. 2006); Hazatérés Hellászból. Kavafisz-átiratok (Bp. 2006); Időmadárkönyv (Kv. 2007); Hajnali csillag peremén (Bp. 2007); Sötét tus, néma tinta (Bp. 2009);

 

Gyűjteményes kötetekben

Lobbanj föl, új dal, te mindenható! Szülj engem újra, te csodaszép! In memoriam Babits Mihály II. (összeáll. és szerk. Téglás János. Bp. 1984); Túlélő képek (szerk. Kántor Lajos. Bp. 1989); A lélek senkiföldjén (összeáll. és szerk. Szakolczay Lajos. Bp. 1992); Két kos között (összeáll. és szerk. Szakolczay Lajos. Gyula, 1992); Kapun kívül (szerk. Faragó Kornélia et al. Buk.–Bp. 1993); Jelenkor antológia (szerk. Csuhai István. Pécs, 1993); Hazahív a hűség (vál. és szerk. Lisztóczky László. Ssztgy. 1995); Kisvárosi krémtörténetek (szerk. Szabó István. Buk.–Bp. 1995); Boros-tükör (szerk., vál. Boros Edit. Nyíregyháza, 1997); V. Szilágyi Domokos Napok (Szn. 1998); Hegyek, fák, füvek (vál., szerk. és előszó Lisztóczky László. Ssztgy. 1998); Bestiarium Hungariae (Bremerhaven, 1999); Psalmus Hungaricus (szerk. és bev. Pomogáts Béla. Kaposvár, 2000); Esterházy Péter 50 éves (Pozsony, 2000); Őszikék (összeáll. Borbíró Zsóka. Bp. 2000); Nőttön nő tiszta fénye (gyűjt., vál., szerk., utószó, jegyz. Bényei József. Bp. 2001); Nouvelle poésie hongroise (Párizs, 2001); A teremtmények arca (szerk. Balázs Imre József. Kv. 2002); Szerenád (Bp. 2002); A magyarokhoz (szerk. Medvigy Endre. Miskolc, 2002); Álmok szállodája (szerk. Balázs Imre József. Kv. 2002); Álmom: az Isten (vál. és szerk. Lothringer Miklós. Bp. 2003); Költők könyve, 2003 (összeáll. és szerk. Kőrössi P. József. Bp. 2003); Kortársaink (vál. és szerk. Tóth Zsuzsanna. Bp. 2004); Friss tinta! (szerk. Banyó Péter et al. Bp. 2005); 101 vers Marosvásárhelyről (vál. Kuti Márta. Kv. 2005); 111 vers a szerelemről (vál. Katona Éva. Kv. 2005); 101 vers az elődökről (vál. Molnár Judit. Kv. 2006); Efectul admiraţiei (vál., ford. és jegyz. Kocsis Ferenc [Francisco]. Mvh. 2006); Üveggolyók (vál. Parti Nagy Lajos. Bp. 2006); A világ tizenkét tételben (szerk. Falcsik Mari. Bp. 2007); Csinnadratta! (vál. Fráter Zoltán. Bp. 2008); 101 vers Európáról (vál. Molnár Judit. Kv. 2008); Erdélyi létlap (vál. Láng Zsolt. Csíksz. 2008); 123 vers a zenéről (összeáll. Molnár Judit. Kv. 2009); Rejtőzködő versek könyve (vál. és szerk. Kassai Tibor. Bp. 2009); Irodalmi barangoló. Szöveggyűjtemény az V-VI. osztály számára (Déva, 2009); Dsida Jenő sóhaja. In Dsida Jenő emlékezete (szerk. Sas Péter. Kv. 2009); Keltsd életre! I–II. (szerk. Kiss László, Tóth Zsóka, Tóth Zsuzsanna. II. köt. Bp. 2010); Ezer magyar haiku (vál., szerk., előszó Vihar Judit. Bp. 2010); Magyar ünnepek (összeáll. Pomogáts Béla. Bp. 2010); Vidító (vál. Sárközi Mátyás. Bp. 2010); Szétszaggatott ország (szerk., előszó Bíró Zoltán. Lakitelek, 2010); 101 vers és ének Csíksomlyóról (vál. Mirk László. Kv. 2010);

Lázáry René Sándor. Korunk, 1995/1; Bevezetés a kábulatba. Korunk, 1995/6; Autonóm hólabda (interjú). Korunk, 2000/1;

 

Fordítások

Dieter Schlesak: Capesius, az auschwitzi patikus (versfordítások. Csíksz. 2008); Matei Vişniec: A bölcs ötórai teája. Látó, 1990/1; Petru Romoşan: A nagy görög. Látó, 1990/5; Ana Blandiana: Visszaszámlálás, Szétszaggatott űr, Tanúk. Látó, 1990/9; Augustin Pop: Diktatoriális szabadságok. Látó, 1990/12; Mircea Cărtărescu: Levante. Látó, 1992/5; A. E. Baconsky: Apokrif Hamlet, Monológ méreggel, Hullák az űrben, Fekete zsoltár. Látó, 1992/5; Cuius Licinius Calvus: Versek. Látó, 2000/5.

 

Átiratok

Szilágyi DomokosVermesy Péter: Pimpimpáré (Kv. 2002)

 

Szerkesztés

Világ világossága (vál., előszó, jegyz. Kv. 1992); Áprily Lajos: Halálpatak (vál. Buk. 1997); Ady Endre: Istenhez hanyatló árnyék (vál. és utószó. Mvh. 1997); Jékely Zoltán: Rigótemetés (vál. Buk. 1998); Arany János: A nagyidai cigányok (utóhang. Mvh. 1999); Ady Endre: A Szerelem eposzából (vál. és utószó. Mvh. 1999); Molter Károly: Erdélyi argonauták (vál. Mvh. 1999); Molter Károly: Erdélyi rozsda (vál. Mvh. 2000); Radnóti Miklós: Száll a tavasz (vál. Buk. 2000); Csokonai Vitéz Mihály: A muzsikáló szépség (vál. Kv. 2002); Tamás Tímea: Egy kelet-európai (utószó. Kv. 2002); Jékely Zoltán: Az utolsó szó keresése (vál., utószó. Kv. 2003); Tóth Árpád válogatott versei (összeáll. és utószó Kovács András Ferenc. Bp. 2004); Noé bárkája felé (vál. Csíksz. 2004); Dsida Jenő: Azrael árnyékában (vál., utószó. Mvh. 2007); Alekszej Pavlovics Asztrov hagyatéka (s. a. r., utószó. Csíksz. 2010)

 

Irodalom

Markó Béla: Mire jó a forma? Igaz Szó 1984/3, uő. Don Quijote igazsága. Igaz Szó 1989/9. Cs. Gyímesi Éva: A rejtőzködő lírikus. Utunk 1984/12; uő. Kinek szoros, kinek tág. Verselemzés. Utunk 1987/44. Szávai Géza: Új garabonciás. A Hét 1984/16. Borcsa János: A Forrás költői 1983. Korunk 1984/16. Szász János: Negyven vers… A Hét 1989/6. Mózes Attila: A forma öröme. Utunk 1989/13. Szőcs István: Könyv átutazóban. A Hét 1989/23. Kulcsár Edit: Versek kisebb és nagyobb gyermekeknek. Látó, 1991/2. Láng Zsolt: Kis Kaf-monográfia. Látó, 1991/8. Markó Béla: Aggteleki dalnokverseny (KAF-nak). Látó, 1992/9. Barabás Olga: Athéni Timon avagy a tehetetlenség zárkörei (KAF-nak). Látó, 1994/3. Szekér Endre: „Eljön a vers is még…” (Szabálytalan jegyzetek Kovács András Ferenc verseit olvasva). Látó, 1995/1. Balázs Imre József: Az erdélyi magyar irodalom neve. Látó, 2001/2. Csíki László: Rímálom. Látó, 2002/4. Bodor Béla: Lassú legényes, avagy „ugrani már: soha”. Látó, 2002/4. Gács Anna: Váratlan férfikor. Látó, 2002/4. Márton László: Mai szemmel olvasva. Látó, 2002/4. Láng Zsolt: Ex libris. Látó, 2002/4. Kulcsár-Szabó Zoltán: Kívül-belül a lírán. Látó, 2002/4.

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük