Kriza János emlékezete A Nagyajtán született, Torockón és Székelykeresztúron diákoskodott, tanulmányait Kolozsvárt befejező Kriza János (1811-1875) unitárius püspök költeményeivel, népköltészeti gyűjtésével és nyelvészeti kutatásaival mélyen bevéste nevét *Erdély magyar művelődéstörténetébe. Ifjúkorának a *Remény c. zsebkönyvben közölt népies hangú verseiből nem egy folklorizálódott, így a máig közismert "Erdővidék az én hazám…" c. katonadal. Egy 1842-ben kibocsátot népköltészet-gyűjtő felhívása nyomán állt össze a Vadrózsák c. székely népköltési gyűjtemény anyaga, melyből egy kötetnyi 1863-ban jelent meg Kolozsvárt, több kiadást is megérve, de folytatása csak halála után következett a Magyar Népköltési Gyűjtemény két fiatal követőjének, *Benedek Eleknek és Sebesi Jóbnak székelyföldi gyűjtését is tartalmazó III. kötetében (Bp. 1882). A kézirati hagyaték további része több mint félszázados lappangás után került elő az MTA pincéjéből, s az ebből megmenthető anyag az ugyancsak *erdélyi származású Gergely Pál és *Kovács Ágnes szerkesztésében jutott végre nyilvánossághoz (Bp. 1956).
*Erdélyben már a múlt században kibontakozott az író-püspök emlékét idéző irodalom. Jakab Elek 1878-ban "életiratáról" értekezik a *Keresztény Magvetőben, s a Budapesten 1892-ben kiadott Kriza album nemcsak Ferenczi Zoltán és Kőváry László méltatásait közli, hanem Jakab Elek emlékbeszédét is a nagyajtai szülőház emléktáblával való megjelölése alkalmából. Születésének 100. évfordulóján Boros György (később Kriza János utóda a püspöki székben) újítja fel Erdővidék nagy fiának emlékezetét a *Keresztény Magvetőben (1911). Ez a tisztelet új erővel jelentkezett Kriza halálának 50. évfordulóján, amikor Kristóf György, Versényi György, Pálfi Márton, György Lajos emlékező cikkei jelentek meg (1925). Később Bözödi György ismerteti újra s közöl leveleiből (1937). Az *Erdélyi Helikon Barátai Erdélyi tájszótár c. alatt adják ki tájnyelvi címszavait s találós meséit, az Erdélyi Csillagok c. ESZC-kiadványban Ortutay Gyula ír róla esszét (Kv. 1942). *Faragó József Kriza ismeretlen életrajzi adatait mutatja be a *Pásztortűzben a Vadrózsák megjelenésének 80. évfordulóján és ugyanő közöl ott harmadfélszáz általa begyűjtött Kriza-levelet.
Az 1944-et követő években Székelykeresztúron Kriza János *Népi Kollégium alakul. 1966-ban jelenik meg először, majd az író-tudós 160. születésnapja alkalmából második, átdolgozott kiadásban három *erdélyi szerző tanulmánykötete Kriza János c. alatt (Kv. 1971); ebben *Antal Árpád a költőről, *Faragó József a népköltési gyűjtőről, Szabó T. Attila a nyelvjáráskutatóról értekezik. Kriza halálának centenáriuma adott alkalmat arra, hogy *Faragó József gondozásában a Vadrózsák új kiadása megjelenjék a könnyebb olvasást szolgáló korszerű változtatásokkal, 14 000 példányban (1975). Az évfordulóra az unitárius *Keresztény Magvető ünnepi Kriza-számot jelentetett meg, az irodalmi folyóiratok is rendre megemlékeztek a népköltészeti gyűjtés nagyjáról.
Külön fejezet ~ keretében az egykori munkatársak és *mesemondók felkutatása. Bár a kérdés régóta foglalkoztatta az irodalomtörténészeket, alapos részletmunkákkal csak a 60-as évek végétől kezdve sikerült teljesebb névsort összeállítani. 1967-ben Faragó ismertette a munkatársak közül Lőrinczi Elek árkosi tanítót, 1972-ben *Fóris Pál fotó-muzeológus mutatta be Gotthárd Gergely mesemondót, 1974-ben pedig A Székelykeresztúri Múzeum Emlékkönyve adott helyet két idevágó értekezésnek. Itt ismerteti *Faragó József Marosi Gergely székelykeresztúri tanárt, aki "úttörő módon, elsőnek a magyar szépirodalomban, következetesen megjelölte mesemondóinak nevét". A Kriza-gyűjtés egyszerű székely nóta- és mesefáiról a kötetben *Borbáth Károly közöl újabb adatokat helyszíni kutatások alapján.
Véletlen folytán került elő Székelykeresztúron egy faládából "papírhulladéknak minősített anyag között" Kriza egyik munkatársának, *Tiboldi István szentgericei tanítónak a Vadrózsák számára készült, de szerencsétlen módon kéziratban rekedt gyűjtése. A felfedező *Mészáros József Adomák és tanítómesék c. alatt (1988), Hagyomány és *humor százados sorsa c. bevezető tanulmányával közreadta a gyűjtemény tekintélyes részét.
1989 decembere után a romániai magyar néprajzkutatók megalakították a *Kriza János Néprajzi Társaságot. A költő és népköltészeti gyűjtő születésének 180. évfordulója alkalmából 1991-ben szülőfalujában, az erdővidéki Nagyajtán ünnepélyesen felavatták a *Jecza Péter készítette Kriza-mellszobrot. Az avatáson Kovács Lajos, *Erdély unitárius püspöke, *Horváth Andor művelődésügyi államtitkár és Dávid Gyula, az *EMKE elnöke elemezte az ünnepelt szerepét, *Magyari Lajos költő versét olvasta fel. A vártemplomban sorra kerülő tudományos ülésszakon *Faragó József értekezett Kriza János és a Vadrózsák művelődéstörténeti jelentőségéről, Kisgyörgy Zoltán pedig családtörténeti kutatásai alapján kiigazított néhány tévedést. A helybeli tanintézet felvette a Kriza János Általános Iskola nevet.
1991 októberében a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban újjáalakult a Kriza János Önképzőkör.
(B. E.)
Versényi György: Kriza János. Közli Emlékkönyv az *Erdélyi Múzeum-Egyesület félszázados ünnepére. Kv. 1909-1942. 191-93; uő. Kriza János emlékezete. Unitárius Könyvtár 2. Kv. 1925. Kristóf György: Kriza János. *Erdélyi Irodalmi Szemle, 1925/4. Pálfi Márton: Kriza János halálának 50. évfordulójára. *Pásztortűz 1925/6. Gál Kelemen: Kriza János szellemi iránya. *Pásztortűz 1935. 316-17. Bözödi György: Kriza János. *Erdélyi Helikon 1937/3; uő. Kriza levelei. *Erdélyi Helikon 1937/7. *Faragó József: Ismeretlen Kriza-életrajzok. Közli Erdélyi Néprajzi Tanulmányok 3. Kv. 1943; uő. Vadrózsák. *Pásztortűz 1943/12; Kriza János anyagi küzdelmei a Vadrózsákért. *Igaz Szó 1963/12; Lőrinczi Elek árkosi népmesegyűjtése. NyIrK 1967/1. Vita Zsigmond: Népköltészetünk első gyűjtői. *Igaz Szó 1955/8. Mikó Imre: Emlékezés Kriza Jánosra. *Korunk 1961/11. Szabó T. Attila: Az évszázados Vadrózsák és a nyelvjáráskutató Kriza János. Magyar Nyelvőr, Bp. 1964; uő. Védelemre szorul-e Kriza János? Közli Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek IV. 1980. 598-601. *Antal Árpád-Faragó József-Szabó T. Attila: Kriza János. 1965. Második (átdolgozott) kiadás Kv. 1971. Benkő Samu: Kriza-tanulmányok. *Korunk 1985/6; újraközölve A helyzettudat változásai. 1977. 386-90. Balogh Edgár: Hármas Kriza-kép. *Igaz Szó 1965/8; uő. Elfeledett Kriza-hagyaték nyomában. *Korunk 1988/9. *Fóris Pál: Kriza János mesemondója. *A Hét 1972/33. Bernád Ágoston: A Vadrózsákat lapozgatva. *A Hét 1975/48. Adomák és tanítómesék. *Tiboldi István gyűjtése. Sajtó alá rendezte *Mészáros József. 1988.
ÁVDolg. Görbe István: K. J. költészete. Kv. 1958. Buchwald Erzsébet: K. J. és *Benedek Elek népmeséinek hitelességéről. Kv. 1987.