matematikai és csillagászati szakirodalom A csillagászati szakirodalomnak a matematikaival való párhuzamos tárgyalását az a tény indokolja, hogy a csillagászképzés hagyományosan együtt történik a matematikusképzéssel. A két szakirodalom problematikája is sok rokon vonást mutat.
A Romániában élő magyar matematikusok tudományos eredményeinek az a része, amellyel hozzájárultak a matematika továbbfejlesztéséhez, többnyire valamelyik világnyelven jelent meg különböző nemzetközi szaklapokban. Ez a matematika természetéből fakad és magyarázatot ad arra, hogy a romániai magyar nyelvű ~ elsősorban ismertető, népszerűsítő és oktató céllal jelentkezett. A szakirodalmi munka intézményes kereteinek hagyományos központja pedig a nagy múltú egyetemmel rendelkező Kolozsvár, melynek hatása az ország több más központjára is kisugárzott.
Már az 1920-at megelőző évekből olyan személyiségek nevét említhetjük meg, akiknek tevékenysége közvetve vagy közvetlenül a későbbi erdélyi nemzedékek munkásságára is termékenyítő hatással volt. Elsősorban a *Ferenc József Tudományegyetem professzoraként 1918-ig itt tevékenykedett Riesz Frigyesre, a funkcionálanalízis és a topológia egyik megteremtőjére, valamint Haar Alfrédra, a variációproblémák kutatójára, Klug Lipótra, a projektív geometria művelőjére és Szőkefalvi Nagy Gyulára, a geometriai szerkesztések szakemberére gondolunk.
A 30-as években *Antal Márk tart sokoldalú, egyetemi szintű matematikai előadásokat. Ezek azonban kéziratban maradtak, róluk csak Kleinné Sohr Anna és Teofil Vescan Antal Márk, a matematikuspedagógus c. tanulmánya ad pontos képet az *Antal Márk Emlékkönyvben (Kv. 1943). Az új alapok letételének áldozatos munkája magyar nyelvű középiskolai tankönyvek szerzőire hárult. Ezek közül kiemelendő Deák Ferenc három munkája, a Síkháromszögtan (1933), Az algebra elemei (1936) és Csillagászattan (1931), valamint *Dóczy Ferenc számtani, mennyiségtani és mértani tankönyve (1931-36).
1940-ben a magyar egyetemmel együtt Kolozsvárra visszatért Szőkefalvi Nagy Gyula s vele együtt *Dávid Lajos, *Borbély Samu, Fejes László és a csillagász Dezső Loránd vette kézbe a magyar nyelvű ~ megszervezését, s eredményeik befolyást gyakoroltak a későbbi időszakra is: így Dezső Loránd egy a budapesti Csillagászati Lapokban megjelent cikke a kolozsvári csillagvizsgálóról (1943), amely fő forrása a Romániában e tárgykörből fogant kismonográfiának, továbbá Szőkefalvi Nagy Gyula A geometriai szerkesztések elmélete (Kv. 1943) és *Dávid Lajos Bolyai-geometria az Appendix alapján (Kv. 1944) c. művei.
A helyben maradt kolozsvári magyar egyetem, 1945-től Bolyai Tudományegyetem Matematikai Intézetének magas szintű megszervezésével elsősorban *Borbély Samu és *Gáspár Gyula szerzett elévülhetetlen érdemeket. A *fiatalok olyan szellemi potenciálja formálódott itt ki, amely képes volt későbbi különböző hatások termékeny befogadásával magas szintű tudományos kutatásra. Az ebben az időszakban később matematikus kutatóvá vált tanítványok időrendi sorrendben: Ney András, Kiss Árpád, *Tóth Imre, Maurer Gyula, *Hamburg Péter, Jankó Béla, Bernád Ágnes (később Vescanné), *Bitay László, Gottlieb János, Singer Iván, Márton Gyárfás, Kalik Károly, Kiss Elemér, Lőrinczi Gyula, Orbán Béla, Páter Zoltán. E gárda munkássága, felerősödve az 50-es évektől kezdve a tudományos életbe bekapcsolódó Gergely Jenő, a Temesvárról Kolozsvárra települt *Radó Ferenc, a Marosvásárhelyről Kolozsvárra költözött matematika-történész T. Tóth Sándor és Kiss Ernő, a gazdasági matematikával már korábban foglalkozó *Cseke Vilmos és a Temesvárhoz hű maradt *Neumann Mária geométer munkásságával jelenti a kiindulópontját annak, amit a II. világháború utáni romániai magyar matematikai életnek és szakirodalomnak nevezünk.
1945 után fontosabb kutatási irányok a következő területeken alakultak ki: algebra és számelmélet; geometria; topológia és tág értelemben vett matematikai analízis; valószínűségszámítás, alkalmazott matematika és számítástechnika; matematikatörténet; matematikai oktatástan; a csillagászat terén napfizikai kutatások (Dezső Loránd) és az égi mechanika keretében az aszteroidok, kettős csillagok és mesterséges holdak mozgáselmélete (Pál Árpád).
A Bolyai Tudományegyetemen a megjelenés időrendi sorrendjében *Borbély Samu, *Cseke Vilmos, Pick György, Gergely Jenő, *Radó Ferenc, Maurer Gyula, Kiss Árpád, *Szilágyi Pál litografált egyetemi jegyzetei (1947-57) könnyítették meg a diákok tanulmányait. Már a Babeş-Bolyai Egyetem sokszorosítójában jelent meg Kása Zoltán számítástechnikai jegyzete (1980).
Sajátos erdélyi feladatként vállalta a ~ a Bolyaiak emlékének ápolását. A 150. születési évforduló adott alkalmat arra, hogy a Bolyai Tudományegyetem gondozásában megjelenjék a Bolyai János élete és műve c. gyűjteményes kötet (1953), melyben életrajzi, tudománytörténeti és filozófiai tanulmányok mellett két magas szintű matematikai tanulmány látott napvilágot: V. F. Kagan A nemeuklidészi geometria felépítése Lobacsevszkijnél, Gaussnál és Bolyainál *Cseke Vilmos fordításában és Gergely Jenőtől A nemeuklideszi geometria ismertetése Bolyai Appendixe nyomán. *Tóth Imre román nyelvű Appendix-fordítása (1954) és a két nyelven tőle megjelent Bolyai János c. füzet után (1955) kis emlékkönyv jelent meg Marosvásárhelyen Bolyai Farkas halálának 100. évfordulója alkalmából is (1956). E tárgykörre tér vissza *Weszely Tibor a matematikus Bolyai Farkasról (1974) és a Bolyai-Lobacsevszkij geometria modelljeiről (1975) írott köteteivel. Közben Temesvárt is igényes tanulmánykötet jelent meg az Appendix 31 paragrafusának bemutatásával és a modern fizika geometrizálásának tárgyalásával *Neumann Mária, *Salló Ervin és *Toró Tibor tollából A semmiből egy új világot teremtettem… címmel (1974).
A ~ kezdetben csak szórványosan megjelenő kiadványai közt szerepel *Hamburg Péter Matematikai játékok (1958) c. alatt az *ifjúság érdeklődését a matematika felé fordító kötete s a diákságnak segítséget adó Feladatgyűjtemény középiskolai matematikai körök számára c. két kötet (1957, 1959) *Cseke Vilmos, Kiss Ernő és *Radó Ferenc összeállításában. Ugyancsak gyakorlati szinten tárgyalja a számelmélet alapvető tényeit Kiss Ernő A számelmélet elemei (1960), majd *Cseke Vilmos és *Klima Alfréd Matematika fémipari szakmunkások számára (1961) c. kötete.
Matematikai könyvek magyar nyelvű kiadása akkor vált rendszeressé, amikor a *Dacia Könyvkiadó ezeknek is helyet biztosított Antenna-sorozatában. A sorozat matematikai tárgyú könyvvel indult és csillagászatival folytatódott. Itt jelent meg Maurer-Virág: A relációelmélet elemei (1972), Xantus János: Otthonunk a naprendszer (1973), Boér Lászlóné: A végtelen halmazokról (1975), Páter Zoltán: A matematikai logika alapjai (1978), Kovács Sándor-Nagy Baka György: A számítógépek operációs rendszere (1979), Maurer Gyula: Tizedes törtek és lánctörtek (1981), Kása Zoltán: Ismerkedés az informatikával (1983), Kiss Elemér: Haladványok (1984); Kiss Ernő: A számelmélet elemei (1987), Sándor József: Geometriai egyenlőtlenségek (1988), Dezső Gábor-Lázár József: Variációszámítás a fizikában és a technikában (1988). E könyvek mellé sorolható célkitűzés és szint szempontjából *Cseke Vilmos A gráfelmélet és gyakorlati alkalmazásai (1972), valamint matematikai vonatkozásai miatt *Máthé Jakab és *Schveiger Pál Nyelvészet és matematika (Antenna, Kv. 1977) c. munkája.
A *Dacia egy másik sorozatában a matematika néhány diszciplínájának alapvető, modern szemléletű, távlatokat is nyújtó bemutatását valósították meg a szerzők, így *Benkő József Bevezetés a topológiába (1975), Maurer-Virág Bevezetés a struktúrák elméletébe (1976), Balázs Márton-Kolumbán József Matematikai analízis (1978), Orbán Béla-Radó Ferenc A geometria mai szemmel (1981), *Cseke Vilmos A valószínűségszámítás gyakorlati alkalmazásai, *Bitay László Matematikai mozaikok (1984) c. művében. A felsorolt könyvekben eddig még kiadatlan új eredmények is megjelentek, s kétségtelenül a legrangosabban képviselik a romániai magyar matematikai szakirodalmat. Ezekhez zárkózik fel egy tudománytörténeti monográfia: *Heinrich László Az első kolozsvári csillagda (1978) c. munkája, továbbá a modern szempontok szerint összeállított Matematikai Kislexikon a Kriterion kiadásában (1983), melynek szerzői: Maurer Gyula, Orbán Béla, *Radó Ferenc, *Szilágyi Pál és Vincze Mária.
A II. világháború után elemi és középiskolai magyar nyelvű tankönyvek románból való hű tükörfordításban jelentek meg a Tankönyvkiadó gondozásában. A tanszemélyzetnek Boér Margit Gondolkozz és számolj! c. munkája (1973) nyújtott segítséget a matematika új szemléletű oktatására való áttéréshez. Matematikai és logikai játékokkal szórakoztat Berger György Fejtörő játékok játékos fejtörők (Kv. 1975) c. könyve, népszerű szinten tájékoztat Barabás Endre A számítógép c. kötete (1978).
Az általános, de elsősorban a középiskolai *ifjúság magasabb szintű képzése szempontjából különlegesen fontos szerepet vállalt az 1953 óta Kolozsvárt megjelentetett *Matematikai és Fizikai Lapok (1964-től kezdve Matematikai Lapok) c. folyóirat, mely oktatói jelentősége mellett nagyban hozzájárult egy magyar nyelvű szerzőgárda kiképzéséhez. A matematika didaktikája, módszertana területén sok tanulmány és cikk jelent meg magyar nyelven, elsősorban a *Tanügyi Újság hasábjain. A matematikának és az asztronómiának szélesebb olvasóközönséget szolgáló népszerűsítésére elsősorban a *Korunk és *A Hét biztosított teret, Veress Zoltán, ill. *Dankanits Ádám és *Ágoston Hugó szerkesztésében. Csillagászati ismeretterjesztő cikkeket az Igazságban Xantus János, a Szatmári Hírlapban *Czimbalmos László közölt.
(M. Gy.)
Tiberiu Popovici: Matematika és gyakorlat. *Korunk 1957/6. Maurer Gyula: Publikációs piramis. Egy tudományág sajtója. *Korunk Évkönyv 1974. 217-24; uő. Romániai magyar matematikai és csillagászati szakirodalom. Klny. a Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményeiből. Miskolc 1988.