Népi *Egység a Romániai Magyar Népi Szövetség napilapja, 1944. okt. 22-től 1948. márc. 1-ig *jelent meg, előbb Brassóban, majd 1946 szeptemberétől kezdve Sepsiszentgyörgyön. Indulásától 1947. febr. 5-ig felelős szerkesztője *Kurkó Gyárfás, az MNSZ országos elnöke. Noha az első 18 lapszámon *Szemlér Ferenc főmunkatársként szerepelt, valójában egész brassói időszakában ő a lap tényleges főszerkesztője. A Sepsiszentgyörgyre való átköltöztetéskor a felelős szerkesztő Szabédi László lett, a *Székely Nemzeti Múzeum akkori igazgatóőre s a Székely Mikó Kollégium tanára. Amikor ő 1947 őszén Kolozsvárra, a Bolyai Tudományegyetemre távozott, munkakörét a lap megszűnéséig *Paál János vette át, akinek nevét azonban nem tüntették fel.
Brassói indulásakor a lap újra tömörítette az 1940 őszén betiltott *Brassói Lapok több munkatársát, így Halász Sándort, Karács Andort, Kőműves Gézát. Munkatárs lett Szász István, Tiboldi Béla, Fekete Nagy Mihály, majd *Holló Ernő, Babuczay György, Bujdosó Gyula. E lap hasábjain indult Beke György, Csíky József mindketten középiskolás diákként , továbbá a Budapestről Brassóba költöző Sipos Bella, aki újságírói munkája mellett összegyűjtötte a barcasági csángó folklórt, főleg a népmeséket.
Megjelenésétől kezdve a ~ a Székelyföld újságjának tekintette magát, ezt hangsúlyozta a szerkesztőség Sepsiszentgyörgyre költöztetésével is, noha Brassó és a Barcaság társadalmi, gazdasági és kulturális életéről továbbra is tájékoztatott, s vállalta a bukaresti magyarság újjászerveződő életének tükrözését is (főleg Vida Zoltán írásain át).
A Magyar Népi Szövetség politikai irányvonalát követve hasábjain mindvégig napirenden tartotta az erdélyi magyarság jogegyenlőségéért vívott küzdelmet, az anyanyelvű iskolák helyzetét, a magyar egyetem, a középiskolák, színházak, gazdasági és *művelődési-társadalmi intézmények tevékenységét. Erőteljesen felkarolta a Székelyföld iparosításáért indított lényegében kudarcba fulladt mozgalmat. Az erdélyi magyarság sorskérdéseire keresték a választ publicisztikai írásaikban *Balogh Edgár, Bányai László, Csákány Béla, Fekete Nagy Mihály, Halász Gyula, *Sütő András és mások.
Az akkori magyar sajtóban rendhagyónak számító "irodalmi vezércikkek" *jelentek meg Petőfiről, Adyról, az első brassói magyar könyvnapokról (1945 nyarán), a magyar irodalmi hagyaték megőrzésének fontosságáról és hasznosításáról, a magyar-román kölcsönös irodalmi fordítások időszerű gondjairól. Ezeket a vezércikkeket főleg *Szemlér Ferenc írta, saját nevén vagy Erőss Bálint álnéven.
Noha nagy általánosságban a Magyar Népi Szövetség lapjaiban a publicisztika egyazon hangütésű volt, néha éles különbség is mutatkozik közöttük, ami a nemzetiségi anyaszervezeten belüli ellentéteket tükrözi.Íy *Kurkó Gyárfás országos elnök nem egy beszéde, vezércikke erőteljesen hangsúlyozza a magyar érdekek védelmét, és nyíltan támadja a rejtekező, de az államigazgatásban, a társadalmi életben *jelen lévő román nacionalista törekvéseket. Beszédes példája ennek az 1946. április 4-én, Megalkuvással nem győzhet a demokrácia címmel megjelent vezércikke, amelyben név szerint vonja felelősségre a Román Kommunista Párt egyik legfőbb vezetőjét, Lucreţiu Pătrăşcanu *igazságügyminisztert, amiért intézkedéseiben megalázó és megrövidítő különbséget tesz románok és magyarok között a háborús károk felszámolása kapcsán.
Mikor 1947 májusában Luka László, vagyis Vasile Luca román pártvezető az Igazságban meghirdeti a harcot az "elvtelen magyar *egység" ellen és ennek nyomán *Kurkó Gyárfás, ellenkezése jeléül, kimarad a Magyar Népi Szövetség irányításából, majd az év őszén le is váltják, az egész MNSZ-sajtóban egyetlen éles tiltakozás hangzik el a magyarság ellen irányuló politikai kampány miatt, Szabédi László vezércikke (Népi és demokratikus magyar *egység a ~ 1947. máj. 31-i számában).
A lap gazdag szépirodalmi anyaggal *jelentkezett. Helyet adott az irodalmi-művészeti kritikának, irodalmi vitáknak is, így például a *népi irodalom korszerű értelmezésének. *Szemlér Ferenc szerkesztői gyakorlatában igyekezett felülemelkedni az urbánus-népi ellentéteken, közölte mindkét irányzat képviselőinek írásait. Gyakran idézte meg a lap a klasszikus magyar költészet alkotásait, közölte román költők (Arghezi, Bacovia) verseit, a kortárs magyar költők közül Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Méliusz József, Horváth Imre, Kiss Jenő, *Horváth István s természetesen a laphoz tartozó Szabédi László, *Holló Ernő verseit. Felújította Zajzoni Rab István örökségét. Nagy István írásait ez a napilap közvetítette a székely olvasóknak. Egy időben Dalol a nép címmel rovat nyílt a népi *munkás és paraszt verselők számára, s emlékezetes *Szemlér Ferenc esszésorozata személyes kapcsolatairól Illyés Gyulával, Sárközi Györggyel, Radnóti Miklóssal.
Szerkesztési elv és gond volt a szép, tiszta magyar nyelvezet, az idegenszerűségek kerülése. Ma már irodalomtörténeti forrásértékűek interjú-anyagai olyan írókkal, költőkkel, mint Illyés Gyula, Darvas József, Tompa László, Nagy István, Veres Péter, Asztalos István, Benedek Marcell, Kacsó Sándor, Molter Károly, Gaál Gábor, Keresztury Dezső, Háy Gyula, Zilahy Lajos, a románok közül N. D. Cocea, Victor Eftimiu. Az 1946. febr. 10-i szám egy szemtanút idéz Szabó Dezső utolsó napjairól, név szerint Manyák Andrást, aki együtt vészelte át az ostromot Szabó Dezsővel a Rákóczi téren, s aki elmondta, hogy az író gazdag könyvtárát iskolájának, a kolozsvári Református Kollégiumnak szándékozott örökül hagyni (Bujdosó Gyula: A fertelmes német halál ellen). Ugyanebben a lapszámban *jelenik meg Szabó Dezsőnek a légoltalmi pincében írt, alighanem utolsó írása: Péter és a légnyomás.
Beke György 1980-ban elkészítette a lap monográfiáját *Balogh Edgár bevezetőjével, de a nyomdakész munka az élesedő diktatúra körülményei között kéziratban maradt, csupán részletek *jelentek meg belőle különböző lapokban és folyóiratokban.
Tiboldi Béla: Hogyan született meg a Népi *Egység? Népi *Egység 1945. okt. 21. *Szemlér Ferenc: Dalol a nép. *Ifjúmunkás 1960. jún. 16.; uő: Százlátó üveg. 1977. 50. Beke György: Mint nyitott családi levéltár… *Brassói Lapok 1980. jún. 7.; uő: Tatrangi Dávid nyomdokain. *Hargita Kalendárium 1981. 43-49; Szemlér Ferenc azonnali utókora. *Művelődés 1981/4; Nemzetiségi közírás a Népi *Egységben. *Igazság 1981. ápr. 12.; A Népi *Egység válogatott bibliográfiája. NyIrK 1981/2; Nemzetiségi létfeltételek építése Erdélyben 1944 és 1948 között. Forrás, Kecskemét 1982/8; Közélet, közírás, szépirodalom. NyIrK 1983/2. Sipos András: Sajtótörténeti mementó. *Brassói Lapok 1983. márc. 4. Kántor Lajos: Itt valami más van. Erdélyi krónika 1911-1959. Bp. 1992. 247.
(B. Gy.)