Kurkó Gyárfás (Csíkszentdomokos, 1909. dec. 2. 1983. máj. 21. Brassó) regényíró, publicista. Szászrégenben volt lakatosinas, majd Brassóban telepedett le (1927), ahol néhány év múlva önálló épületbútor- és műlakatos-műhelyt nyitott. Fellendülő sodronyüzeme lehetővé tette, hogy cselekvően bekapcsolódjék a közéleti küzdelmekbe. 1934-től a MADOSZ Brassó megyei, majd országos elnöke lett. Csík megyében részt vett az 1937-es parlamenti választásokon, de csalással elütötték a mandátumától. II. Károly király diktatúrája idején, a politikai pártok feloszlatása után (1938) a MADOSZ az ő elnökletével illegálisan folytatta tevékenységét és Népi Találkozót szervezett Brassóban (1940). Ezután Caracalba internálták, majd a bécsi döntés után áttették Magyarországra. A magyar hatóságok azonban nem fogadták be, így visszakerült Brassóba. Az Antonescu-diktatúra alatt egy ideig a brassói *Fellegvár foglya volt; súlyos gyomorműtéte mentette meg a háborús munkaszolgálattól.
1944. aug. 23-a után régi harcostársaival együtt hozzálátott a MADOSZ újjászervezéséhez. 1944 októberében javaslatára a szervezet Magyar Népi Szövetség (MNSZ) néven kiszélesült, s a brassói alakuló gyűlés őt választotta ideiglenes elnökké. Az MNSZ 1945. májusi kolozsvári első kongresszusán megerősítette országos elnöki tisztségében, s 1946 nyarán a székelyudvarhelyi második kongresszuson ismét megválasztották. Ezt a tisztséget 1947 őszéig töltötte be, amikor a harmadik kongresszuson Temesvárt a kormányzatban uralomra jutott szélsőséges elemek s az MNSZ keretében is fellépő balos frakció nyomására leváltották. A közélet peremére szorítottan *Gaál Gábor biztatására látott hozzá gyermekkori élményeinek önéletrajzi regénybe foglalásához. Ez a regény, a Nehéz kenyér 1949-ben meg is jelent.
Az MNSZ országos elnökeként kiváló és meggyőzően érvelő népszónokká, publicistává fejlődött. 1944 őszétől 1947 áprilisáig nevéhez fűződnek a *romániai magyarság nemzetiségi szervezetének küzdelmei és eredményei: a nemzetiségi létfeltételek fokozatos kiépítése, az anyanyelvű iskolahálózat, a magyar művelődési intézmények védelme, a magyarság jogharca és a gazdaság újjáépítésére való felsorakoztatása. Jelképévé vált az egyenlőségért való következetes harcnak és a demokratikus magyar nemzetiségi egységnek. Az 1946-os őszi választások után a magyar parlamenti csoport vezérszónoka.
A népfronti politika háttérbe szorulása és a dogmatikus, sztálinista irányzat felerősödése kettőbe törte politikai pályafutását. 1947 nyarán a magyar gazdasági szövetkezetek államosításával nem értett egyet. Megvádolták, hogy az erdélyi magyarságot "elvtelen magyar egységben" tömörítette az MNSZ köré. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és az MNSZ több más vezetőjével s a magyar közélet más jeles személyiségével, Márton Áronnal, Venczel Józseffel, Lakatos Istvánnal együtt elítélték. Csak a részben már a dicsőszentmártoni elmebeteg-kórházban töltött tizenöt évi fogság után, 1964-ben szabadult. 1968-ban a Legfelső Bíróság hivatalosan is rehabilitálta. A közéletbe azonban többé nem tudott bekapcsolódni, a brassói Drapelul Roşu gyár munkásaként dolgozott 1974-es nyugdíjazásáig.
Nehéz kenyér c. életrajzi regénye a csíki falusi szegénység életének hiteles rajza. A Kriterion Könyvkiadó 1970-ben újra megjelentette a regényt, melyet *Méliusz József bevezető tanulmányában Bözödi György Székely bánja c. munkájának irodalmi vetületeként népi realizmusa miatt értékel. A szerző szabadulása után tovább írta élete történetét, ebből csak egy töredék jelent meg Inasélet, 1933 címmel a *Korunk 1969/2. számában, *Balogh Edgár bevezetőjével.
Mint MNSZ-politikus 1944 őszén alapítója volt a *Népi Egység c. brassói napilapnak, melyet 1947 februárjáig felelős szerkesztőként jegyzett. Közvetlen agitatorikus stílusán is érezni a székely népnyelv ízeit. Egy publicisztikai gyűjteményét a Kossuth Könyvkiadó állíttatta össze és adta ki (1987).
(B. Gy.)
Mit mondott Groza Péter, Luka László, K. Gy. a Romániai Magyar Népi Szövetség első kongresszusán? Röpirat, Kv. 1945. Sipos Bella: K. Gy. a szülői házban. Pillanatfelvételek a csíkszentdomokosi egyszerű székely otthonról. *Népi Egység 1946. nov. 17. Szentimrei Jenő: Nehéz kenyér. *Utunk 1949/9. Beke György: Nehéz kenyér. *Előre 1968. nov. 23; uő. Közélet, közírás, szépirodalom. NyIrK 1983/2; uő. Egy elfelejtett erdélyi publicista. Forrás, Kecskemét 1986/8. *Méliusz József: Székely regény az időben és a tájban. *Igaz Szó 1970/4; újraközölve a regény 1970-es kiadásának bevezető tanulmányaként. Baróti Pál: A valóságtól a szépirodalomig. *A Hét 1970/9. Szabó Sámuel: Hetvenéves K. Gy. *Brassói Lapok 1979. dec. 8. Sütő András: Évek hazajáró lelkek. Cikkek, naplójegyzetek. 1980. 43. *Balogh Edgár: Szolgálatban. *Emlékirat 1935-1944. 1978. 64-65; uő. Férfimunka. *Emlékirat 1945-1955. Bp. 1986. 71-242; uő. Példáját idézzük! *Brassói Lapok 1983. máj. 27. Töttössy Magda: Őszi évfordulók Erdélyben. Új Tükör, Bp. 1987/46. K. Gy. emlékére. Szemelvények beszédeiből, cikkeiből és róla szóló írásokból. Szerk. Lipcsey Ildikó. Bp. 1987.