Szávai Géza (Küsmöd, 1950. dec. 4.) – író, irodalomkritikus. Székelykeresztúron érettségizett 1968-ban, a BBTE-n magyar–francia szakon 1973-ban szerzett tanári diplomát. Előbb Csíkdánfalván és Gyergyószentmiklóson tanított, 1975-től az *Előre, 1980–88 között *A Hét szerkesztője volt. 1988-ban Budapesten gyógykezelés alatt álló felesége után utazott kislányával és nem tért vissza Romániába. A kilencvenes évek elején különböző budapesti lapok munkatársa volt, 1994-ben megalapította és azóta vezeti a budapesti Pont Kiadót.
A 70-es évek elején kezdett írni, elbeszélések mellett kritikát. Akkori vitáinak emlékét őrzi – amint maga írja – későbbi Torzmagyar c. regényének Kőtáblák és kritikák című fejezete. Gyakran idézi fel a gyermekkor, a család szétfoszló, de a jelenig vezető emlékeit. Műveinek egyik alapgondolata a szülőföld megtartó erejébe, a nemzedékek folyamatosságába vetett hit. Nemcsak szívesen ír gyermekeknek (hőse, Burgum Bélus *egy hét kötetre tervezett meseregény főszereplője), hanem elméletileg is foglalkoztatja a gyermek kibontakozó szellemisége: ennek az érdeklődésének jele a szintén ciklussá szerveződött Lánc, lánc, Eszterlánc (1983–99).
Kötetei: Helyzettudat és irodalom (kismonográfia Méliusz Józsefről, Kv. 1980); Kokó Samuék vándorútja (meseregény, Buk. 1981); Szinopszis (kritikák, uo. 1981); Progéria (elbeszélések, Kv. 1982); Lánc, lánc, Eszterlánc (esszék, Buk. 1983); Burgum Bélus, a mesterdetektív – A kozmikus elefántok (gyermekregények, uo. 1985); Séta gramofonzenére (regény, uo. 1985; cenzúrázatlan 2. kiad. Bp. 1995); A megfigyelő (történet töredékekben, uo. 1987); A rettenthetetlen vízimedve, avagy Burgum Bélus mesterdetektív nyomozása az óceánban (gyermekregény, uo. 1988); Utójáték (regény, Bp. 1991); A Zöld Sivatag vőlegénye (meseregény, uo. 1991; 2. kiad. uo. 1994); Kivégzősdi (elbeszélések, uo. 1994); Utóvéd. (kisregény, uo. 1987 [A megfigyelő c. kötetben megjelent kisregény javított kiadása; újrakiadása Oszlik a bál címmel]; újrakiadás uo. 1996); Ki látott minket meztelenül? (regény, uo. 1998); A hazugság forradalma – A kisgyermek és a valóság (uo. 1997); Kétszemélyes költészet – A nyelv és a vers születése (uo. 1999); Oszlik a bál (regény [az Utójáték új változatban], uo. 2000); Székely Jeruzsálem (esszéregény, uo. 2000; 2. kiad. 2001; 3. kiad. 2005. Megjelent román, német, orosz és lengyel fordításban); Torzmagyar (uo. 2004); Aletta bárkája (uo. 2007).
Fordításában jelent meg Ioan Grigorescu könyve (Szennyezett éden. Buk. 1976) és Marin Sorescu Egyszer repülni akartam c. vers- és novellagyűjteménye (uo. 1982); Mircea Nedelciu: Jenny avagy a szépséges irodistalány balladája (elbeszélések, Borsi-Kálmán Bélával, Bp. 1996).
Balázs Sándor: Helyzettudat és helyzet. *Korunk 1981/1. – Barabás István: Még egy robotmese. *Előre 1981. szept. 30. – Kovács János: Helyzettudat és világkép. *A Hét 1981. dec. 11. – Marosi Péter: Kismonográfia vagy jegyzetek egy monográfiához. *Utunk 1981/11; uő: Vagy valami, vagy megy valahova. *Utunk 1986. márc. 28.; uő: Lombik-író lombik-regénye. *Utunk 1989. máj. 19. – Pomogáts Béla: Könyvek a romániai magyar irodalomról. Irodalomtudományi Közlemények 1981; uő: Esszéregény az identitásról. Múlt és Jövő 2001/4. – Szász János: Helyzettudat és irodalom. *Előre 1981. febr. 15. – Szabolcsi Gábor: Kismonográfia Méliusz Józsefről. Népszabadság 1981. dec. 9. – Szőcs István: Napi kritikák. *Előre 1981. okt. 7.; uő: Lépcsőzetes meglepetések. *Előre 1984. jan. 13. – Györffi Kálmán: Mennyit lehet fél kézzel fölemelni? *Előre 1982. dec. 15. – Molnos Lajos: Két szerző, két könyv. *Utunk 1982. márc. 5. – Puskás Tivadar: Utópia egy arcról. *Utunk 1982. febr. 19. – Beke Mihály András: Progéria. *Utunk 1983. febr. 18. – Berkes Erzsébet: Külhoni olvasmányok – Progéria. Élet és Irodalom 1983/19; uő: Családi történetek. Élet és Irodalom 1985/50. – Szász László: Indulatos monológok. *Igaz Szó 1983/8. – Burján-Gál Emil: Lánc, lánc, Eszterlánc. *Igaz Szó 1984/3. – Terényi Ede: Muzsikáló Eszter-mesék. *Utunk 1984. márc. 16. – Bogdán László: A regény, amint önmagát írja. *A Hét 1985. aug. 15.; uő: Történetváltozatok. *A Hét 1988. márc. 17.; uő: Géza apó meséi. *Utunk 1988. jún. 24.; uő: Székely Jeruzsálem? Háromszék 2001. febr. 15. – Petőcz Éva: Séta gramofonzenére. Magyar Nemzet 1985. dec. 29.; uő: A megfigyelő. Magyar Nemzet 1988. márc. 28. – Hallama Erzsébet: Séta gramofonzenére. Jelenkor 1986/9. – Huber András: Táguló mesevilág. *A Hét 1986. márc. 6. – Piszár Ágnes: A regény zsákutcái. Híd 1986. ápr.; uő: Közép-európai panamák. Harmadkor 1989/10. – Reinhart Erzsébet: Az értelmes harmóniáért. *Igaz Szó 1986/4. – K. Deák László: A jelenlét tanításának könyve. Alföld 1987/7. – Csire Gabriella: Olvasmánycsipegető. Jóbarát 1988. jún. 16. – Erdődy Edit: A töredékek teljessége – A megfigyelő. Jelenkor 1988/11. – Fehér Ágnes: A történet játéka. Híd 1988. máj. – Fodor Sándor: Az a „Köposz” Szávai. Helikon 1992/3; uő: Vallomásos történelem. *A Hét 2001. júl. 19. – Borcsa János: Szávai-változat a regényre. *Látó 1993/10; uő: Változatok az erőszakra. *A Hét 1995. máj. 12. – Horpácsi Sándor: A kamaszok igazsága. Magyar *Napló 1995/2. – Nádra Valéria: Kivégzősdi. Élet és Irodalom 1996. júl. 26. – *Varga Lajos Márton: Széplelkű illúziók nélkül. Népszabadság 1996. nov. 29. – Komáromy Zsolt: A könyvön innen és túl. Élet és Irodalom 1997. jan. 17. – Mirk Péter: Az írás kockázata. *Látó 1997/1. – -kk-: Nudreál. Magyar Narancs 1998. máj. 28. – Zsidó Ferenc: A Mester (?) és a kamera. Romániai *Magyar Szó 1999. jan. 20.; uő: Három ember tragikomikus utazása egy letűnt világban. Udvarhelyi Híradó 2001. márc. 15.; uő: Hogyan lenni? Romániai *Magyar Szó 2002. febr. 23–24.; uő: Szávai bárkája. Székelyföld 2008/7. – Szilárd Gabriella: Zsidózó székelyek. *Látó 2000/4. – V. Bálint Éva: Székely Jeruzsálem. Magyar Hírlap 2000. dec. 20. – Benkő Samu: Helyzettudat és történelmi cselekvés. *Hitel 2000/8. – Ágoston Hugó: Mindnyájan „határőrök” vagyunk. Krónika 2001. febr. 23. – Holl Ildikó: Nagyszabású kísérlet [Sz. G.: Székely Jeruzsálem]. *Látó 2001/2. – Osváth Annamária: Áramlás a szélek felől. *A Hét 2001/31. – Szászi Júlia: Az intolerancia képei. Népszabadság 2002. márc. 8.
(S. Zs.)