Horváth Andor (1991 • 2016)

Horváth Andor (Kolozsvár, 1944. márc. 8. – 2018. ápr. 9., Karcag) – esszéíró, műfordító, szerkesztő. Horváth Tibor öccse. Középiskolai tanulmányait a Brassai Sámuel Líceumban végezte (1961), a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen francia–magyar tanári diplomát szerzett (1966). Négy évig Tordán tanított, 1970 óta A Hét belső munkatársa Bukarestben; előbb a világirodalmi rovat szerkesztője, 1975-től az 1983/44-es számig főszerkesztő-helyettes, azután a Művelődés szerkesztőségében dolgozik 1990-ig, ezt követően két évig a Művelődési Minisztérium államtitkára. 1992-től adjunktus majd docens a BBTE Bölcsészettudományi Karán. 1995 óta a Korunk főszerkesztő-helyettese.

Első kötetét, amely a Forrás-sorozatban jelent meg (Dávid parittyája, 1979), főként francia klasszikusok örökségét vizsgáló esszéiből állította össze. Stendhal, Balzac, Proust, Anatole France regényeit tárgyismerettel és kritikai nyíltsággal közelíti meg. Műveikben éppúgy, mint Mauriac vagy Julien Green munkásságában az önmaga lehetőségeit megsejtő modern ember felszabadító hatalmát keresi: a szót, Dávid parittyáját, amelyik Anatole France hasonlatával „leveri az erőszakosokat és ledönti az erőseket”. A kötetet 1979-es franciaországi naplója zárja. Nyomunkban a hírözön c. 1982-es könyvében a 70-es évek végén írt jegyzeteit gyűjtötte össze; ezek eredetileg a bukaresti rádió magyar műsorában elhangzott esszék, a nyugati, ill. a harmadik világ valóságát felvillantó híradások kommentárjai, a honi valóságra, a nemzetiségi létre figyelve, az emberi teljesség védelme jegyében.

Műfordítóként Robert Escarpit A könyv forradalma c. kötetét jegyezte (1973), Gerő Ernővel együtt társfordítója a Bretter György válogatásában megjelent Louis Althusser-kötetnek (Olvassuk Marxot, 1977). Válogatásában, előszavával és jegyzeteivel jelent meg Saint-Simon herceg Emlékiratok c. kötete (1979); gondozta, utószóval látta el a Párizsban élő fotóművész Brassai 1920 és 1940 között írt leveleit (Előhívás, 1980), antológiát állított össze francia költők verseiből, bemutatva a francia lírát a kezdetektől napjainkig (Szavak májusa, 1980).

A Hét 1978-tól 1983-ig megjelenő évkönyveinek felelős szerkesztője.

A Korunk, Igaz Szó, Új Élet hasábjain közölt, a televízió képernyőjéről és a rádióban elhangzó publicisztikai írásai mellett népszerű volt Golyóstoll c. állandó rovata A Hétben, melyben elsősorban a román irodalmi és művelődési sajtóban, néha a világlapokban közölt fontos cikkeket, irányt jelző közleményeket szemlézte találó kommentár kíséretében, máskor minden hozzáfűzés nélkül: a kiválasztott szöveg önmagában kiváltja az olvasó véleményét. Sok esetben ez a rovat közvetített a magyar olvasókhoz olyan tényeket, állásfoglalásokat, amelyek feltétlenül szükségesek korszerű világszemléletük kialakításához.

 

(B. Gy.)

 

Munkái

Dávid parittyája (esszék. Buk., 1979); Nyomunkban a hírözön (publicisztika. Buk., 1982); Montaigne köpenye (esszék. Buk., 1985); Határjegyek (Kántor Lajossal. Miskolc, 2000); A szent liget (tanulmányok a görög tragédiáról. Kv., 2005); Golyóstoll. Egy értelmiségi jegyzetfüzetéből 1980–1982. (Mvh., 2006); Csíky András életútinterjú (Kv., 2008);

 

Gyűjteményes kötetekben

„Jaj, emberek! emberek!” Oedipus és a Város. In Dombormű (Bp., 2001. 86–94.); „Ember vagyunk…” Vörösmarty kései lírájának történelemszemlélete. In Álmodónk, Vörösmarty (szerk. Eged Emese. Kv., 2001. 49–59.); Korunk és az antik kultúra. In Egyetem az idő sodrásában (szerk. Veress Károly. Kv., 2006. 79–88.); Ébredés. In Viharok: 1956-os irodalom a Korunkban (szerk. Balázs Imre József. Kv., 2006. 143–152.); Aiasz, avagy a tragédia nézője. In Komparáció etikája a kritikai vizsgálatokban (szerk. Egyed Emese. Kv., 2006. 113–129.); A régiek és a modernek vitája. In Európaiság és filozófia (szerk. Egyed Péter, Kv., 2009. 175–204.);

 

Adam Michnik kézfogása. A Hét, 1990/10.; Ellenség kerestetik. A Hét, 1990/20.; Hajnal előtt szürkület. A Hét, 1990/28.; Fordított dominó-elv. A Hét, 1990/31.; Emlékmű. A Hét, 1991/29.; Demokrácia és nemzeti kisebbségek Romániában. Tények, trendek, perspektívák. A Hét, 1991/45–47.; Az emlékezés családi körben. A Hét, 1992/10.; A minőséget képviselő alternatívák támogatása, avagy az Alapítványok szerepe az intézményteremtésben (Cseke Péterrel). Korunk 1993/4.; Az emlékezés játékai. A Hét, 1993/40.; Bukaresti magyarok. Korunk, 1995/12.; Dilemmák és bizonyosságok. Korunk, 1996/1.; Caţavencu 224. Korunk, 1996/3.; Ébredés. Napló és kommentár. Korunk, 1996/10.; Az Idő dermedt szilánkjai. Korunk, 1997/2.; Fórum. Tanulságok, menet közben. Magyar Kisebbség, 1997/3-4.; Félúton. Honnan hova. Idők, terek. A Hét, 1997/31.; Félúton. Ujjal mutogatás. A Hét, 1997/32.; Félúton. Bűntény Borges modorában. [Ted Anton: Érosz, mágia és Culianu professzor meggyilkolása. USA, 1996]. A Hét, 1997/33.; Félúton. Isten ege alatt. A Hét, 1997/34.; Félúton. Törmelékek és a történelem. [Mihai Sebastian: Napló] A Hét, 1997/35.; Hamlet-problémák. A Hét, 1997/36–38.; Félúton. Távolságok. A Hét, 1997/37.; A táborparancsnok jelenti. Korunk, 1997/11.; Félúton. Kard és jogar. A Hét, 1997/40.; Félúton. Októberi emlék. A Hét, 1997/43.; Félúton. Az utak Moszkvába vezettek… A Hét, 1997/46.; Félúton. Eltemetett remény. A Hét, 1997/51.; Félúton. A mérleg két serpenyője. A Hét, 1998/9.; A komolyság dicsérete. Korunk, 1998/6.; A jóléti állam vége. Korunk, 1998/7.; A bölcsesség elkötelezettje. Korunk, 1999/3.; A 2000. év küszöbén. Politika és kisebbségi magyar társadalom Romániában (Bakk Miklóssal, Salat leventével). Magyar Kisebbség, 1999/2-3.; A bölcsesség elkötelezettje. Korunk, 1999/3.; Csoportkép barátokkal. Erdélyi Lajosnak hetvenedik születésnapján. A Hét, 1999/22.; Diktátorok tündöklése és bukása. Korunk, 1999/11.; A szem és a lélek. Görög világ – reneszánsz tükörben. Művelődés, 2000/5.; Az egyetemig – és tovább. Korunk, 2000/9.; „Mi az ember”? – gondolatok a négyszázéves Hamletről. Művelődés, 2001/3.; EMKE-díjak, 2003. EMKE laudációk. Művelődés, 2003/12.;

 

Idegen nyelven

Mosaïque hongroise. In Culture et pouvoir en Hongrie depuis 1945 (szerk. Michel A. Prigent. Párizs, 2002. 63–70.); În prag de an 2000. In Alternative minoritare (szerk. Györgyjakab Izabella. Kv., 2002. 314–332.); Das Bild Österreich-Ungarns in der rumänischen Memoirenliteratur 1918–1944. In Hugo Meltzl und die Anfänge der Komparatistik (szerk. Horst Fassel. Stuttgart, 2005. 141–149.); Budapesta, 1956. In Ungaria 1956: revolta minţilor şi sfârşitul mitului comunist (szerk. Vladimir Tismăneanu, Jela Doina. Buk., 2006. 120–142.); „Trahit sua quemque voluptas” De la traduction, en compagnie de Paul Valéry. In Prisonnier de sa langue, libre dans sa langue (Bp., 2006. 35–42.); Bukarester Ungarn. In Siebenbürgen (155–157.); Carte de vizită – Cum am devenit maghiar (Kv., 2016)

 

Fordítások

Arthur Wiemer: Légcsapágyazás (Bp., 1973); Robert Escarpit: A könyv forradalma (Buk., 1973); Louis Althusser: Olvassunk Marxot (ford., Gerő Ernővel. Buk., 1977); Irodalomszemiotikai tanulmányok (vál., utószó Murvai Olga. Buk., 1979); Világirodalom. Tankönyv a filológia-történelem szakprofilú líceumok 11. és 12. osztálya számára (Buk., 1982); Montesquieu: A törvények szelleméről (vál. és ford. Nemes Istvánnal. Buk., 1987); Korszellem és önismeret. Válogatás a két világháború közötti román esszéirodalomból (Buk., 1988); Radu Enescu: Eszmék és stílusok (vál., ford. Buk., 1989); Nicolae Iorga: A nemzetek közötti gyűlölködés ellen – románok és magyarok (Bp., 1992); Jules Renard naplója (vál., bev. és jegyz. Buk., 1993); Andrei Pleşu: Tescani napló (Kv., 2000); Andrei Pleşu: A madarak nyelve (Pécs, 2000); Tanúskodni jöttem. Válogatás a két világháború közötti román emlékirat- és naplóirodalomból (ford., előszó, jegyz. Kv., 2003); Neagu Djuvara: A románok rövid története (Kv., 2010, újrakiad. 2012, 2015)

 

Celac, Mariana: A város és szintjei. Vázlat Bukarest arcképéhez. Korunk, 1996/2.; Canetti, Elias: A versailles-i Németország. Korunk, 1996/2.; Baconsky, Teodor: A gúny képzeletbeli világa. Korunk, 1996/3.; Göle, Nilüfer: Modernitás és moralitás. Korunk, 1996/6.; Codoban, Aurel: Lét és szakralitás. Korunk, 1996/12.; Corm, Georges: A bankár és az adófizető. Korunk, 1997/3.; De Rougemont, Denis: Korunk dilemmája és Európa. Korunk, 1997/9.; Dumont, Louis: Franciák, németek – ideológiák. Egyén, kultúra, egyetemesség. Korunk, 1998/4.; Ciomoş, Virgil: Állam és egyház, hagyomány és modernitás. Korunk, 1998/10.; Fejtő Ferenc: Nagy Imre tragédiája. Korunk, 1999/7.; Antohi, Sorin: A 2000. év nemzedéke. Korunk, 2000/9.; Derrida, Jacques: Az Egyetem neveltjei. (1-2.) Korunk, 2000/9-10.; Románia jövője és az európai integráció. Gabriel Andreescu, Bakk Miklós, Bodó Barna, Borbély László írásai. Korunk, 2000/11.;

 

Szerkesztés

Saint-Simon herceg: Emlékiratok (vál., előszó, jegyz. Buk., 1979); Brassai: Előhívás. Levelek 1920–1940 (vál., jegyz., utószó. Buk., 1980); Vasile Voiculescu: Bölényfej (utószó. Buk., 1988); Jules Renard naplója (vál., bev., jegyz. Buk., 1993); Romániai magyar ki kicsoda, 1997 (szerk. másokkal. Nv., 1996); Alternatives for Romania. Anthology of Korunk (szerk. másokkal. Kv., 2000); Diderot: Mindenmindegy Jakab meg a gazdája (bev. Kv., 2003); Boros Kinga: Elekes Emma (életinterjú. Bev. H. A. Kv., 2005); Kiemelés tőlem. Emlékkönyv Kántor Lajos hetvenedik születésnapjára (szerk. másokkal. Kv., 2007); Gáll Ernő: Levelek, 1949–2000 (vál., Bp.–Kv., 2009); Erdélyi magyar írók. Paulovics László íróportréi (szerk. Salat Csillával. Kv., 2011); A bölcsesség koszorúja. Írások Egyed Péter hatvanadik születésnapjára (szerk. Soós Amáliával. Kv., 2014);

 

Irodalom

Egyed Péter: Ésszerűség: vagy-vagy. Ifjúmunkás 1980/8. – Puskás Tivadar: A „bűn”-től az „ártatlanság” illúziójáig. Utunk 1980/13. – Szőcs István: Dávid parittyája. Előre 1980. máj. 14. – Szász János: Egy makacs szerző esszéi. A Hét 1980/16. – Bernád Ágoston: Az ezredvég kérdései. Igaz Szó 1980/11; uő: Hírek vallatása. Utunk 1982/33. – Salló László: Nyomunkban a hírözön. Előre 1982. júl. 28. – István Mihály: A Korunk dicsérete. Anthology of Korunk. Szerk. Horváth Andor et al. Látó 1997/4.