Balázs Sándor (1981 • 2022)

 

 

Balázs Sándor (Kolozsvár, 1928. ápr. 4. – 2022. február 26., Kolozsvár) – filozófiai író, egyetemi tanár, politikus. Tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem filozófiai karán végezte 1953-ban. Ez évben tanársegéd, 1954-től egyetemi lektor, 1977-től előadótanár volt a kolozsvári egyetem filozófiai-szociológiai tanszékén. Társszerzője volt (Spielmann Józseffel) a Lechner Károly életművét bemutató kötetnek (1956). Humor és filozófia (1969), Az optimizmus védelmében (Kv., 1971.) és Itáliai úti filozófia (Kv., 1979.) c. köteteinek tárgya kívül esik két állandóvá váló nagy témakörén.

Ezek közül a korábbi a tágabb értelemben vett determinizmus kérdésköre. A társadalmi determinizmus és a szubjektív tényezők c. doktori disszertációját (1970, gépirat, román nyelven) megelőzően több, a témába vágó szaktanulmányt publikált a Korunk és a Studia Universitatis Babeş-Bolyai számaiban, valamint a Filozófiai tanulmányok (1957) c. gyűjteményes kötetben, majd a Látóhatár (Kv., 1973) c. antológiában. E témakörbe vágó önálló kötetei: Elmélkedés a célszerűségről (1972); A véletlen (1974); Fatális lét? (1978); A predesztináció (1978).

A ’70-es évek kezdetétől a múltbeli, főként a két világháború közötti filozófiai-szociológiai-elméleti irodalmunk foglalkoztatta. E sokáig elhanyagolt területen végzett anyagfeltáró, értéktudatosító kutatómunkájával az úttörők között tartjuk számon. Első idevágó tanulmánya, a Sors és magatartás (Korunk, 1972/2.) Tavaszy Sándor emlékét ébresztette. Az ő gondozásában és bevezető tanulmányaival jelentek meg Dimitrie Gusti A szociológiai monográfia (1976) és Varga Béla Bölcseleti írások (1979) c. kötetei. Szociológia és nemzetiségi önismeret (1979) c. munkája a Gusti-féle iskola hatását kutatva a két világháború közötti romániai magyar szociográfia legkülönbözőbb műhelyeit (Erdélyi Múzeum, Korunk, Erdélyi Helikon, Erdélyi Fiatalok, Hitel) veszi számba és mutatja be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakulásának százhuszadik évfordulója alkalmából az indulás körülményeit tárta fel (Korunk, 1979/12.; Utunk, 1979/45.).

Az 90-es években az RMDSZ politikusa volt, 1990-től az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságának alelnöki tagja, 1990–1992 között a román képviselőház tagja.

2008-ban, nyolcvanadik születésnapjára megjelent a Kisebbségben, közösségben című, 16 tanulmányt tartalmazó emlékkönyv Bodó Barna szerkesztésében.

Díjak: Kós Károly-díj (2018)

 

Tagság: Bolyai Társaság (elnök, 1990–1995)

 

 

 

Munkái

 

Kötetei

 

Humor és filozófia (Buk., 1969.); Az optimizmus védelmében (esszé. Kv., 1971.); Elmélkedés a célszerűségről (Buk., 1972.); A véletlen (Buk., 1974.); Fatális lét? (kritikai tanulmány. Buk., 1978.); A predesztináció (Buk., 1978.); Itáliai úti filozófia (Kv., 1979.); Szociológia és nemzetiségi önismeret. A Gusti-iskola és a romániai magyar szociográfia (kritikai tanulmány. Buk., 1979.); Tavaszy Sándor filozófiája (Buk., 1982.); Identitásunk zavarai (Buk., 1995.); Lugosi üzenet. A Magyar kisebbség című folyóirat monográfiája (Szatmárnémeti, 1995.); Filozofikák és töprengések (Kv., 1999.); Meddő próbálkozások (Kv., 2002.); Mikó Imre. Élet- és pályakép. Kéziratok, dokumentumok, 1933–1968 (Kv., 2003.); A politika peremén. Tizenkét beszélgetés kolozsvári magyar értelmiségiekkel (Kv., 2004.); Kiáltó szó. Volt egyszer egy szamizdat (Kv., 2005.); Onisifor Ghibu – álarc nélkül (Kv., 2005.); Bölcselet az Erdélyi Múzeum Egyesületben (Kv., 2007.); Magyar képviselet a királyi Románia parlamentjében (Kv., 2008.); Román képviselet a dualista Magyarország parlamentjében 1-3. (Kv., 2010.); Az én bölcselete(m) (Kv., 2011.); Dugó a vízen (Kv., 2011.); Jakabffy Elemér és a Magyar Kisebbség (Kv., 2012.); Hungaropesszimizmus. Esszébe hajlóan tudományos értekezésnek tűnő, forrásokra építkező társadalomfilozófiai spekuláció, szubjektív vélemény egy társadalom-lélektani jelenségről (Kv., 2013.); Emlékeim személyekről – újraközlésekkel (Kv., 2018.); Önnekrológ (Kv., 2019.); Aforizmáim, téziseim (Kv., 2020.);

 

Társszerzőkkel

 

Lechner Károly (vál. és bev. Spielmann Józseffel. Buk., 1956).; Funar-korszak Kolozsváron. A helyi sajtó tükrében, 1992–1996 (Schwartz Róberttel. Kv., 1997.); Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról (másokkal. Kv., 2009.);

 

Gyűjteményes kötetekben

 

A szubjektív tényező szerepéről az okság, szükségszerűség és véletlen területén. In: Filozófiai tanulmányok (Buk., 1957.); Tervszerűség és célszerűség. In: Látóhatár (Kv., 1973.); A társadalomtudományi gondolkodás a népi hatalom évtizedeiben. A romániai magyar nemzetiség (Bodor Andrással; szerk. Koppándi Sándor. Buk., 1981.);

 

August Comte és a pozitivizmus. Korunk, 1957/11., 1526–1539.; A szocializmus olasz útjáról. Korunk, 1958/2., 284–2587.; A párt vezető szerepe a szocializmus marxista-leninista elméletének lényege. Korunk, 1959/7., 974–980.; Filozófia-oktatás a középiskolákban. Korunk, 1960/10., 1239–1241.; Szabadság és szükségszerűség. Korunk, 1961/1., 127–129.; A mozgásformák és a tudomány osztályozása. Korunk, 1962/2., 155–164.; Még egyszer az okságról és az egyidejűségről. Korunk, 1964/5., 670–674.; A társadalmi determinizmus gurvitchi változata. Korunk, 1964/10., 1373–1379.; Intúició, determinizmus, tudományos megismerés. Korunk, 1965/6., 810–818.; A történelemfilozófia szükséglete – történelmi tény. Korunk, 1966/1., 103–104.; Tudomány a négyzeten. Korunk, 1966/10., 1404–1410.; A szemantikáról és bírálatáról. Korunk, 1967/6., 875–879.; Gondolatok a társadalmi ankétról. Korunk, 1968/4., 585–588.; Az optimizmus védelmében. Korunk, 1968/6., 823–828.; pekuláció vagy alkotó gondolkodás. Korunk, 1968/8., 1217–1219.; A nevető ember. Humor és filozófia. Korunk, 1968/12., 1774–1782.; Nemzetközi élet és filozófia. Korunk, 1969/12., 1847–1854.; Érték, kultúra, civilizáció. Korunk, 1970/1., 133–136.; A nemzetközi intézményekről. Korunk, 1970/2., 250–256.; Környezetmódosítás és emberi felelősség. Korunk, 1970/5., 640–649.; A célhoz vezető út. Korunk, 1971/2., 224–229.; Ideológia – filozófia – világnézet. Utunk, 1971/39., 2.; Sors és magatartás. Korunk, 1972/2., 214–219.; Irodalomtörténet ürügyén: történetiségről, dogmatizmusról. Korunk, 1972/5., 728–731.; A filozófia egzakt tudomány. A Hét, 1973/2., 17.; A humor objektivitásáról. A Hét, 1974/3., 4.; A módszertani kritika kritikája. Válasz egy bírálatra. Korunk, 1975/3., 241–218.; Dimitrie Gustira emlékezve. Korunk, 1975/10., 756–758.; Hinni és tudni. A Hét, 1976/3., 4.; A büszkeségről. Korunk, 1976/6., 414–419.; A jövő lehetősége és valósága. Korunk, 1976/10., 785–788.; Az őszinteségről. Korunk, 1976/12., 904–907.; Nemzetismeret – nemzetiségismeret. Korunk, 1977/10., 860–862.; Az elfogultságról. Korunk, 1977/12., 1004–1007.; Dimitrie Gusti és az Erdélyi Fiatalok. Korunk, 1978/8., 646–651.; A nemzetismeret szociológiája mint nemzetiségismeret (1). A Hét, 1979/1., 1, 9.; A nemzetismeret szociológiája mint nemzetiségismeret (2). A Hét, 1979/2., 8.; A nemzetismeret szociológiája mint nemzetiségismeret (3). A Hét, 1979/5., 11.; Marxista emberszemlélet. Korunk, 1979/3.; Az Erdélyi Múzeum Egyesület születésére emlékezve. Korunk, 1979/12., 964–967.; Egy eszme győzelme. Utunk, 1979/45., 1.; Marxista emberszemlélet. Korunk, 1979/3., 215–217.; Az iskolaalapítás művészete. A száz éve született Dimitrie Gustira emlékezve. Korunk, 1980/4., 265–267.; Helyzettudat és helyzet. Korunk, 1981/1., 65–69.; Szociográfia a Magyar Kisebbségben. Korunk, 1981/5., 358–362.; Spengler és a nemzetiségi magatartás. Korunk, 1982/1., 45–50.; Lutherre emlékezve. A Hét, 1983/47., 11.; Shakespeare szociológiai nézetben. A Hét, 1984/3., 11.; Kiáltó Szó. Amit a cenzúra nem vett ki. Korunk, 1990/1., 9–12.; Tisztáznivalók a Bolyai körül. A Hét, 1990/4., 4.; A Corrida erkölcse. A Hét, 1990/7., 7.; Egy szamizdat és környéke. A Hét, 1990/8., 9.; Egyetem és élettere. Korunk, 1990/9., 1131–1136.; Egy érv a Bolyai mellett. A Hét, 1990/25., 1–2.; Levélbontás Bolyai-ügyben. A Hét, 1990/36., 4.; Cérnára fűzött rögeszme. A Hét, 1990/39., 3.; Nemzeti jelképek – anyanyelvi oktatás. A Hét, 1990/50., 2.; A parlament. Analógiák. A Hét, 1990/52., 1–2.; Párhuzamos elmélkedés a hatalomról. Sütő András Káin és Ábeljének ürügyén. Helikon, 1990/6., 5–7.; Egykori dokumentum margójára. Korunk, 1990/11., 1485.; Címkézünk, címkézünk? A Hét, 1991/1., 4–5.; Nemzeti (egynemzetű) állam? Analógiák. A Hét, 1991/2.; Nemzeti vagy népszuverenitás. A Hét, 1991/6., 1.; A Magyar Párt – ideológia – tézisekben. Korunk, 1991/2., 235–240.; Az RMDSZ jövője. Megjegyzések Szilágyi N. Sándor elképzeléseihez. Korunk, 1991/3., 394–396.; Etnikum, kultúra, politikai opció. Korunk, 1991/8., 970–976.; Vigyázat! Nem tiszta ügy! A Hét, 1991/20., 4.; Gondolatszilánkok – tételekben. A Hét, 1991/25., 9.; Társnemzet vagy társ-nemzetrész. A Hét, 1991/36. és 37., 9.; Egyetem – eszköz és köz. Helikon, 1991/44., 1–2.; Az autonómia gondolata a húszas-harmincas években. A Hét, 1992/1., 5.; Az önkormányzat mibenléte. Az autonómia gondolata a húszas-harmincas években. A Hét, 1992/3., 8.; Autonómia, heteronómia. Az autonómia gondolata a húszas-harmincas években. A Hét, 1992/4., 9.; Az autonómia alanya. Az autonómia gondolata a húszas-harmincas években. A Hét, 1992/5., 4.; Autonómia – észt mintára. Az autonómia gondolata a huszas-harmincas években. A Hét, 1992/6., 9.; Átfedések az autonómiában. Az autonómia gondolata a húszas-harmincas években. A Hét, 1992/8., 8.; A hatalom szerkezetéről. Korunk, 1992/10., 5–8.; Az autonómia sorsa. Az autonómia gondolata a huszas-harmincas években. A Hét, 1992/10.; A filozófálás kezdetei az Erdélyi Múzem Egyesületben (1859-1873). Erdélyi Múzeum, 1993/1–2., 51–63.; A politikai-jogi viszonyok alakulása. A hét, 1993/33., 34., 35., 36., 37., 11.; Kisebbségi autonómia és szuveranitás. Korunk, 1993/11.; 94–99.; Nyílt levél Bíró Bélának. A Hét, 1994/11., 11.; Önazonosságunk, kultúránk, egyetemünk. Korunk, 1994/5., 123–128.; Fórum. Nemzetközi garanciák – kisebbségi jogok. Magyar Kisebbség, 1995/1., 33–41.; „Ha nem romániai magyar volnék, egy keresztény-szabadelvű pártot keresnék magamnak”. László Ferenc és Balázs Sándor beszélgetése. A Hét, 1995/28., 3–4.; „Szerintem kár a hitet, a hitéletet összekeverni a politikával”. Fodor Sándor és Balázs Sándor beszélgetése. A Hét, 1995/29., 3.; „Ne tegyük most a históriát újból a politika rosszhírű és kétes erkölcsű cselédjévé”. Imreh István és Balázs Sándor beszélgetése. A Hét, 1995/30., 3–4.; Íróból bármikor lehet politikus, politikusból író soha. Lászlóffy Aladár és Balázs Sándor beszélgetése. A Hét, 1995/31–32., 3–4.; Az egészséges politikai élethez szükség van profi politikusokra… Péntek János és Balázs Sándor beszélgetése. A Hét, 1995/33–34., 3–4.; „… egy korszerű baloldaliságot megjelenítő irányzatra a romániai magyar érdekvédelemnek is szüksége van”. Gáll Ernő beszélgetése Balázs Sándorral. A Hét, 1995/35–36., 3–4.; „… tudományos pályámon nem érzem magam hivatottnak a nyilvános politikai szereplésre”. Faragó József beszélgetése Balázs Sándorral. A Hét, 1995/37. és 38., 3–4.; A világ teljességéhez – sajnos! – hozzátartozik a politika is. Kántor Lajossal beszélget Balázs Sándor. A Hét, 1995/40. és 41., 3., 3–4.; „… meg kell találni a megfelelő arányt a termelésközelben levő és a humán beállítottságú politikusok között”. Pálfalvi Attila beszélgetése Balázs Sándorral. A Hét, 1995/49–52.; Mind a politikai, mind a szakmai munka egész embert kíván. Csetri Elek beszélgetése Balázs Sándorral. A Hét, 1996/17. és 18., 3–4., 3.; Fórum. Egyéni és kollektív kisebbségi jogok. Magyar Kisebbség, 1996/3., 3–8.; Fórum. A Bolyai Egyetem… Magyar Kisebbség, 1997/3–4., 3–11.; Multikulturalizmus és egyetem. Erdélyi Múzeum, 1998/1–2., 1–14.; Fórum. A kormányzás dilemmái. A hatalomban vagy a hatalomból. Magyar Kisebbség, 1998/2., 3–14.; Fórum. Ön definíciós kísérletek. Tézisek és antitézisek a kisebbségi létről. Magyar Kisebbség, 1998/3–4., 10–16.; Hatvanéves a „Huszonkét év”. Magyar Kisebbség, 2002/2., 191.;

 

Fordítás

 

A marxizmus-leninizmus alapjai. 1. rész. Filozófiai fogalmak. Tankönyv a XI. osztály számára (ford. Sztranyiczky Gáborral. Buk. 1966.); Achim Ionel – Bădina Ovidiu – Ionescu Maria: Filozófia és tudományos szocializmus. Tankönyv a líceumok XII. osztálya számára (Buk., 1969.); Társadalmi-politikai ismeretek. Kísérleti tankönyv az általános iskolák számára (Buk., 1971.); Nichita Paraschiva – Nichita Vasile – Ionaşcu Iulian – Ştefănoiu Vasile: Társadalmi-politikai ismeretek. Kísérleti tankönyv az általános iskolák X. osztály számára (Buk., 1972.); Ceterchi I. – Bulzan A. – Gregorian A. – Păşteanu V.: Állampolgári nevelés. Románia Szocialista Köztársaság alkotmánya. Tankönyv a VII. osztály számára (Buk., 1972.); Florea Ion: A szocialista demokrácia dialektikája (Buk., 1974.); dr. Isac D. – dr. Irimie I. – dr. Roth A.: Filozófia. Filozófiatörténet, dialektikus és történelmi materializmus. (Alapfogalmak) Tankönyv a líceumok számára (Buk., 1974.); Irimie I.: Filozófia. Filozófiatörténet, dialektikus és történelmi materializmus. Tankönyv a reál-humán, pedagógiai és művészeti líceumok számára (Buk., 1975.); Ardeleanu Ion – Angel Maria – dr. Clătici Olivia: Társadalompolitikai ismeretek. Tankönyv a líceumok II. évfolyama számára (Buk., 1975.); Dimitrie Gusti: A szociológiai monográfia (bev., ford., gond. Buk., 1976.); Isac D. – Gabro D. – Roth A.: Filozófia. Filozófia történet, dialektikus és történelmi materializmus. Tankönyv a pedagógiai és művélszeti líceumok számára (Buk., 1977.); Ardeleanu Ion – Anghel Maria – Clătici Olvia: Társadalompolitikai ismeretek. Tankönyv a X. osztály számára (Buk., 1977.); Ardeleanu Ion – Nichita Paraschiva – Anghel Maria – Clătici Olivia: Társadalmi-politikai ismeretek. Tankönyv a X. osztály számára. Nappali és esti tagozat (Buk., 1978.); Vazacu Iluiana – Văcar Vasile – Valentin Alex: Filozófia. A dialektikus és történelmi materializmus fogalmai. Tankönyv az ipari líceumok számára (Buk., 1978.); Valter Roman: „Entropikus” vagy antientropikus társadalom. Korunk, 1978/7.; Ardeleanu I. – Anghel M. – Clătici Olivia – Nichiţa T.: Társadalom-politikai ismeretek. Tankönyv a X. o.sz. (Buk., 1979.); Cazacu Iuliana – Văcar Vasile – Valentin Alexandru: Filozófia. A dialektikus és történelmi materializmus fogalmai. Tankönyv a líceumok számára (Buk., 1979.); Grigore Drondoe: Gabriel Marcel filozófiájának irracionalizmusa. Korunk, 1979/3.; Titulescu Nicolae: A béke dinamikája (vál. és bev. Sztranyiczky Gábor. Buk., 1982.); dr. Boboc Alexandru – Cazacu Iuliana – dr. Druţă Maria coordonator: Filozófia. Filozófiatörténeti fogalmak, dialektikus és történelmi materializmus. Tankönyv a Művészeti líceumok XI. osztály számára és a többi líceum XII. osztály számára (ford. dr. Kallós Miklóssal, Páll Gyöngyvérrel és dr. Sztranyicki Gáborral. Buk., 1985.);

 

Szerkesztés

 

Varga Béla: Bölcseleti írások (Buk., 1979.); Jakabffy Elemér: Nemzetiségpolitikai írások (vál., bev. és összeáll. Buk., 1993.);

 

 

Irodalom

 

Robotos Imre: Kísérlet kérdőjelekkel. Igaz Szó 1969/6. – Kallós Miklós: Humor és filozófia. Korunk 1969/8. – Bretter György: Levél a szerkesztőséghez. Igaz Szó 1969/11. – Veress Dániel: Félszaktudományos szintézis. Utunk 1970/3. – Sztranyiczki Gábor: A determinizmus védelmében. Korunk 1973/2; uő: B. S.: Szociológia és nemzetiségi önismeret. Könyvtár 79/4. – Bálintfi Ottó: Az is-is módszere és filozófiája. Korunk 1974/11. – Gáll Ernő: D. Gusti magyarul. Utunk 1976/44. – Fábián Ernő: Román–magyar eszmeközi kapcsolatok. Korunk 1980/1-2. – Bodó Barna (szerk.): Kisebbségben, közösségben. Balázs Sándor nyolcvanadik születésnapjára (Tv., 2008.)